| Előszó | 13 |
| Bevezető | 15 |
| Az európai közösség megalakulása, céljai, intézményi felépítése (alapvetés) | 18 |
| Előzmények | 18 |
| A Római Szerződés | 19 |
| Az integráció útján | 20 |
| Az Egységes európai Okmány | 21 |
| Európai Gazdasági Térség és az EK harmadik kibővülés | 21 |
| A három közösség | 22 |
| Európai Unió | 22 |
| Az Uniós Egyezmény | 22 |
| Európai Unió és Európai Közösségek | 24 |
| Ratifikáció | 25 |
| A Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU) lépcsőfokai | 25 |
| Az európai integráció intézményei | 25 |
| Miniszterek Tanácsa | 25 |
| Bizottság | 27 |
| Parlament | 30 |
| Európai Bíróság | 32 |
| Számvevőszék | 33 |
| További alapvető intézmények | 33 |
| A közösségi döntéshozatal eljárási rendje | 34 |
| Konzultációs mechanizmus | 35 |
| Együttműködési és együttdöntési eljárás | 35 |
| A Közös Agrárpolitika (CAP) döntési rendszere | 39 |
| A bizottsági javaslat előkészítése | 39 |
| Döntéshozatal a Tanácsban | 42 |
| Parlamenti eljárás | 42 |
| Áttekintendő fogalmak | 42 |
| A közösségi jog alapjai | 44 |
| A közösségi jog jellege | 44 |
| A közösségi jog forrásai | 44 |
| Elsődleges forrás: a közösségi jog első szintje | 44 |
| Másodlagos forrás: az intézmények alkotta jog | 45 |
| Harmadik szint: nemzetközi megállapodások, egyezmények | 47 |
| Negyedik szint: az Európai Bíróság jogértelmező tevékenysége | 47 |
| A Közösségen belüli jogharmonizáció | 49 |
| A harmonizáció két megközelítése | 50 |
| A közösségi jog közvetlen alkalmazhatósága, illetve közvetlen hatálya | 50 |
| A közösségi jog szupremáciája | 51 |
| A közösségi jog értelmezése | 52 |
| A jogharmonizáció kikényszerítése | 52 |
| Áttekintendő fogalmak | 53 |
| A közös agrárpolitika rendszere | 54 |
| Szerződéses alapok | 54 |
| A Közös Agrárpolitika (CAP) céljai | 54 |
| A szabályozás fő területei | 55 |
| Agrárpiaci rendtartás. Közös piaci szervezetek (CMO) | 56 |
| A piacrend alapvető sajátosságai | 56 |
| A nemzeti piacszabályozások korlátai | 57 |
| A közös piaci szervezetek (CMO) alapelvei | 58 |
| A CAP piaci szervezet alapmodellje | 58 |
| A közös piaci szervezetek (CMO) fő belső eszközei | 63 |
| Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciális Alap (EAGGF) | 65 |
| A piaci rendtartás szervezeti háttere | 69 |
| Információs rendszer | 69 |
| Agrimonetáris rendszer | 69 |
| A rendszer kialakulása | 69 |
| Az Európai Monetáris Rendszer | 70 |
| Valutaárfolyam-mechanaizmus | 70 |
| A Közös Agrárpolitika változásai | 72 |
| Növekvő mezőgazdasági termelékenység - növekvő feleslegek és költségvetési kiadások | 73 |
| A Közös Agrárpolitika árszabályozási modelljének működése. A rendszer alapproblémája | 74 |
| A Közös Agrárpolitika korrekciója a nyolcvanas években | 76 |
| A CAP-reformot kikényszerítő eszközök | 78 |
| A CAP 1992. évi reformja | 81 |
| A CAP-reform várható hatásai | 85 |
| A reform várható következményei | 85 |
| Az agrárpiac változásai | 87 |
| Struktúrapolitika, regionális politika | 88 |
| A struktúrapolitika lényege | 88 |
| Struktúrapolitikától a vidékfejlesztési politikáig | 89 |
| Környezetvédelmi programok | 94 |
| Agrárkereskedelmi preferenciák | 94 |
| Általános Preferenciarendszer | 95 |
| A preferenciális kapcsolatok formái, "preferenciális övezetek" | 96 |
| Agrárkereskedelmi preferenciák - övezetek szerint | 96 |
| Beilleszkedés a Közös Agrárpolitikába | 100 |
| Agrárkereskedelmi rezsim | 100 |
| Egyéb agrárpolitikai intézkedések | 101 |
| A csatlakozó országok agrár-külkereskedelmének alakulása | 101 |
| Változó feltételek | 102 |
| Áttekintendő fogalmak | 102 |
| Egyes EK-agrárpiaci szervezetek | 104 |
| Gabonaipari szervezet | 104 |
| Az "eredeti" konstrukció | 104 |
| A gabonapiaci szervezet reformja | 106 |
| Kínálatkorlátozó és kompenzációs mechanizmus a szántóföldi növénytermelésben | 108 |
| A gabonapiaci szervezet várható működése | 110 |
| Olajos magvak | 110 |
| Cukor | 112 |
| Sajátosságok: kvóták, költségvetési semlegesség | 112 |
| Árrezsim | 114 |
| Cukoripari szervezet - változás előtt | 114 |
| A tej piaci szervezete | 114 |
| A garanciák korlátozása: kvóta, korlátozott támogatás | 116 |
| A tej belső piacának szabályozása | 117 |
| A tejpiaci szervezet és a CAP-reform | 117 |
| A marhahús piaci szervezete | 119 |
| Importrezsim | 119 |
| Belső piaci szabályozás | 121 |
| A Közös Agrárpolitika 1992. évi reformintézkedései | 123 |
| Sertéshús- és baromfihús-piaci szervezet | 129 |
| Az EK borpiaci szervezet fő jellemzői | 129 |
| A borpiaci politika alapelvei | 129 |
| Belső piaci szabályozás | 130 |
| Import- és exportszabályozás | 133 |
| A borpiaci szervezet reformjának várható irányai | 133 |
| Zöldség- és gyümölcspiaci szervezet | 134 |
| Friss zöldség- és gyümölcspiacrend | 134 |
| Feldolgozott zöldség- és gyümölcspiaci szervezet | 136 |
| Feldolgozott termékek | 137 |
| A rendszer által érintett termékek | 138 |
| A feldolgozott termékek importja | 139 |
| A feldolgozott termékek exportja | 139 |
| A piaci szervezetek fő típusai (Összefoglalás) | 140 |
| Áttekintendő fogalmak | 144 |
| A Gatt-megállapodás és a közös agrárpolitika | 146 |
| Az Uruguay-forduló fő eredményei | 146 |
| Új nemzetközi agrárkereskedelmi rendszer | 146 |
| A szabályozás fő területei | 147 |
| Piacrajutás | 148 |
| A megállapodás alapelemei | 148 |
| Piacvédelem | 148 |
| Minimális piacra jutás | 149 |
| Folyó (jelenlegi) piacra jutás | 150 |
| Speciális rendelkezések | 151 |
| Az EK vámegyenértékei | 152 |
| Vámegyenérték, specifikus és ad valorem vám | 152 |
| Preferenciális vámok és vámplafonok | 154 |
| Származékos vámegyenértékek | 154 |
| Továbbra is magas külső védelem | 154 |
| Belső támogatás | 156 |
| A megállapodás alapelemei | 156 |
| Mentesített termék-(ágazati) politikák | 156 |
| Specifikus termék-(ágazati) politikai mentesítések | 157 |
| Exportrezsim és GATT-megállapodás | 157 |
| A megállapodás agrárexport-támogatásokra vonatkozó rendelkezései | 157 |
| Az exporttámogatás meghatározása | 158 |
| A támogatott exportvolumen csökkentésének menetrendje | 158 |
| A költségvetési kiadások csökkentésére vonatkozó rendelkezések | 161 |
| Az exportcsökkentés elvei | 161 |
| Az EK-gabona-exportrezsim várható átalakulása | 161 |
| Békeklauzula | 163 |
| Következtetések | 163 |
| Áttekintendő fogalmak | 165 |
| Az egységes belső piac (EBP) alapjai | 166 |
| Az EBP megteremtéséhez vezető út | 166 |
| A Római Szerződés és az EBP | 166 |
| Az EBP programjának kezdetei | 167 |
| Belső piac és jogharmonizáció | 169 |
| Egységes belső piac (EBP) és az EK agrárgazdasága | 169 |
| A harmonizáció fő irányai | 169 |
| A harmonizáció hatásai a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra | 172 |
| Az EBP agribusinessre gyakorolt hatásai | 173 |
| Áttekintendő foalmak | 173 |
| Az Európai Unió agrárstruktúrája | 174 |
| A mezőgazdaság helye a gazdaságban | 174 |
| Részesedés a jövedelemtermelésben | 175 |
| Az agrártermékek részesedése a külkereskedelemben | 176 |
| Részesedés a foglalkoztatásban | 177 |
| A termelési tényezők jellemzése | 178 |
| A termőföld hasznosítása | 178 |
| Az anyagi ráfordítások alakulása | 179 |
| A munkaerő-lekötés csökkenése | 181 |
| Mezőgazdasági zónák | 182 |
| A gazdaságok szerkezete | 184 |
| A gazdaságok családi jellege | 184 |
| A termelési irányok | 185 |
| A gazdaságok mérete | 187 |
| A komporatív előnyök hatása | 188 |
| A termelés szerkezete | 190 |
| Az értékesítési irányok | 190 |
| A termelés összetétele | 190 |
| Gabonatermelés | 191 |
| Olajos magvak és növényi olajok termelése | 193 |
| Cukortermelés | 193 |
| Zöldség- és gyümölcstermelés | 193 |
| Bortermelés | 194 |
| Tej és tejtermékek termelése | 195 |
| Hústermelés | 196 |
| Az EK agrárkülkereskedelme | 197 |
| Az agrárexport szerkezete | 198 |
| Az agrárimport szerkezete | 199 |
| Áttekintendő fogalmak | 200 |
| Az élelmiszer-kereskedelem struktúrája | 202 |
| Piaci struktúrák az agrártermékek értékesítésében | 202 |
| Csoportos értékesítés | 202 |
| Közvetlen értékesítés a fogyasztó számára | 203 |
| Nagybani piacok | 203 |
| Értékesítés árverés (aukció) révén | 204 |
| Termékértékesítés kereskedők és feldolgozók részére | 204 |
| Termékértékesítés szövetkezetek részére | 205 |
| Szerződéses értékesítés feldolgozók részére | 206 |
| Élelmiszer-feldolgozás és piaci részesedése | 206 |
| Élelmiszer-kiskereskedelem | 211 |
| A széles értelemben vett vendéglátás | 213 |
| Áttekintendő fogalmak | 214 |
| Az EK agrártermék- és élelmiszer-szabályozási rendszere, előírásai | 215 |
| Harmonizáció a kereskedelem technikai akadályainak elhárítása céljából | 216 |
| A technikai akadályok elhárítása horizontális szabályozással | 217 |
| A horizontális szabályozás alá tartozó területek | 217 |
| A közös piaci szervezetekbe tartozó termékek minőségének szabályozása | 219 |
| Növényi eredetű termékek minőségének szabályozása | 219 |
| Állati eredetű termékek szabályozása | 221 |
| Minőségbiztosítási módszerek | 223 |
| Gyártásbiztonság EK-előírások alapján | 223 |
| Egyéb, a gyártás biztonságát célzó eljárások | 223 |
| Az élelmiszer-szabványosítás alapjai | 223 |
| Az élelmiszer-vizsgálatok szabványosítása | 224 |
| EN 29 000-es és EN 45 000-es szabványsorozat | 225 |
| Az EOTC megalakítása | 226 |
| Az európai élelmiszerminőség-politika új elemei | 228 |
| Áttekintendő fogalmak | 228 |
| Az EK állat- és növény-egészségügyi előírásai és igazgatási rendszere | 229 |
| Általános kérdések | 229 |
| Az állat-egészségügyi szabályozás alapjai | 229 |
| Zootechnikai (állattenyésztési) előírások | 230 |
| Animal welfare (állatjóléti) szabályozás | 231 |
| Állattartási előírások | 231 |
| Az állatok szállítás alatti védelme | 232 |
| A friss hús termelése és értékesítése | 232 |
| Frisshús-szállítmányok | 232 |
| A hús forgalmazásának állat-egészségügyi feltételei | 233 |
| Laboratóriumi hálózat | 234 |
| Harmadik országból érkező élő állatok vizsgálatának szervezése | 235 |
| A növény-egészségügyi szabályozás alapjai | 235 |
| A növényvédő szerekre vonatkozó szabályozás | 235 |
| Növényvédő szerek alkalmazása | 237 |
| Növényvédő szerek forgalmának szabályozása | 237 |
| A növényvédő szerek speciális helyzete | 238 |
| Áttekintendő fogalmak | 238 |
| A magyar-EK agrárkereskedelmi kapcsolatok alakulása | 239 |
| A Közös Agrárpolitika hatásai: nehezedő feltételek, kényszerű irányváltás | 239 |
| Az agrárkereskedelem-politikai feltételek javítására irányuló törekvések | 240 |
| Kétoldalú szerződések, illetve a magyar GATT-tagság | 240 |
| Technikai és szektorális megállapodások | 241 |
| Kísérletek a kétoldalú kapcsolatok rendezésére | 242 |
| Kereskedelmi preferenciűáktól a társulásig | 243 |
| Az EK jelentősége a magyar agrárexportban | 245 |
| Áttekintendő fogalmak | 247 |
| Az európai megállapodás főbb mezőgazdasági rendelkezései | 248 |
| A társulás alapvető sajátosságai | 248 |
| Az Európai Megállapodás fő tartalmi elemei | 249 |
| A Megállapodás főbb gazdasági rendelkezései | 250 |
| A gazdasági együttműködés agrárvonatkozásai | 252 |
| A Megállapodás agrárkereskedelmi rendelkezései | 252 |
| az agrárkereskedelmi szabályok alapelemei | 253 |
| Tárgyi hatály | 257 |
| Az agrárkereskedelmi preferenciák csoportjai | 258 |
| A kedvezmények szerény bővülése | 262 |
| Áttekintendő fogalmak | 262 |
| Agrárkereskedelmi hatások | 263 |
| Javuló agrárkereskedelem-politikai feltételek | 263 |
| Mennyiségi hatások - modellszerű megközelítésben | 265 |
| Az agrárkereskedelem-politikai preferenciák hatásainak piactani alapjai | 267 |
| A preferenciák realizálásának intézményi tényezői | 269 |
| Európai kritikák | 270 |
| A Közös Agrárpolitika reformjának hatásai | 272 |
| A tényleges magyar agrárexpsort és -import alakulása az EK viszonylatában | 274 |
| Áttekintendő fogalmak | 277 |
| Harmonizáció az EK termelési és minőségi előírásaival | 278 |
| A harmonizáció általános feladatai | 278 |
| Az agrárgazdaság előállításának, forgalomba hozatalának szabályozása | 280 |
| Az élelmiszertörvény | 280 |
| A friss fogyasztásra szánt gyümölcs és zöldség minőségellenőrzése | 281 |
| A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelölésének és eredetének védelme, valamint különleges tulajdonságának tanúsítása | 281 |
| Az állattenyésztés szabályozása | 282 |
| A takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának szabályozása | 283 |
| Állat-egészségügyi szabályozás | 284 |
| A bortermelés szabályozása | 284 |
| Növényvédelem | 285 |
| Növényfajták állami elismerése, jogvédelme, vetőmagvak és szaporítóanyagok forgalmazása | 285 |
| Környezetvédelem | 286 |
| Áttekintendő fogalmak | 286 |
| Az európai integráció kihívásai - teendők - perspektívák | 288 |
| Rövidebb távú teendők | 289 |
| Hosszabb táv | 291 |
| Szinte példátlan feladat | 291 |
| Feltételek, csatlakozási alku | 292 |
| A csatlakozás következményei | 293 |
| A nemzeti agrárpolitika mozgástere | 294 |
| Áttekintendő fogalmak | 295 |
| Irodalom | 296 |
Folytatás Microsoft-tal