Az Európai Unió gazdasága

Minden, amit az EU gazdasági és pénzügyi politikáiról tudni kell

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Beszteri Sára: Az Európai Unió gazdasága ' összes példány

Kiadó:	HVG Kiadói Rt.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2005
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	832 oldal
Sorozatcím:	HVG Könyvek
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:	963-7525-793
Megjegyzés:	További szerzők a könyvben. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Az Európai Unió gazdasága hiánypótló mű: a magyar könyvpiacról már évek óta hiányzott egy olyan átfogó könyv, amely a mindennapjainkat egyre inkább meghatározó európai uniós gazdasági kérdéseket szakszerű, de közérthetőn tárgyalja.
Kötetünk szerzői a legilletékesebbek a maguk területén. Az EU kialakulásától a pillanatnyi aktualitásokig a lehető legközelebbről, mindennapi munkájukból ismerik az uniós gazdaságpolitika, illetve az egyes ágazati politikák fejlődését, elméletét és gyakorlatát - ők az Európai Unió Brüsszelben dolgozó magyar gazdasági szakemberei.
A magyar felsőoktatásban egyre inkább helyet kapnak az EU-gazdasági kérdések. Olyanok is mind többen vannak, akiknek ezekre az ismeretekre mindennapi munkájukban szükségük van, nem beszélve a civil szféra növekvő érdeklődéséről. Ez a könyv - szakítva a statikus, múltat taglaló történeti szemlélettel - egyszerre aktuális és jövőbetekintő. Összegző, mégis részletes, nagy munka, amely naprakész és praktikus ismereteket ad az EU... Tovább

Tartalom

A szerkesztő előszava	15
Az Európai Unió helye a globális gazdasági rendben
A világgazdasági verseny és az EU helye a globális gazdasági rendben	19
Az EU helye a nemzetközi gazdasági rendben	19
A globalizáció	21
A nemzetközi verseny	26
Az Európai Unió kereskedelempolitikája és segélypolitikája	41
Az EU kereskedelempolitikája	41
Az Európai Unió fejlesztési politikája	56
Az Európai Modell	67
Az EU foglalkoztatási és szociális politikája	67
Mit neveznek "európai modell"-nek?	70
Létezik-e európai modell?	72
Fenntartható-e az európai modell?	75
Lisszaboni stratégia	80
A lisszaboni célkitűzések	80
A lisszaboni stratégia eddigi eredményei, a félidei felülvizsgálat	82
Az Európai Bizottság javaslata az integrált iránymutatásokra (2005-2008)	88
A lisszaboni stratégia kritikája	88
Az Európai gazdasági integráció elméletei és rövid története
Az Európai gazdasági integráció elméleti megközelítései	95
Az integráció fő dimenzió	96
A főbb integrációs elméletek	98
Az Európai gazdasági integráció főbb fejlődési szakaszai és tartalma	104
Az európai integrációról általában	104
Az Európai Közösség keretei között megvalósult gazdasági integráció főbb fejlődési szakaszai	106
Az Európai Közösség hatáskörei és politikái a gazdaság területén	108
Összegzés és értékelés	112
Az Európai Unió gazdaságpolitikája, monetáris politikája és pénzügyi szektora
Gazdaságpolitikai koordináció	117
A gazdaságpolitikai koordináció kialakulása	117
A gazdaságpolitikai koordináció intézményrendszere	119
A Szerződésből fakadó alapelvek	122
A gazdaságpolitika mint közös érdekű ügy	123
Az Átfogó Gazdaságpolitikai Iránymutatások (ÁGPI)	124
A Szerződés 100-103. cikkeiben foglalt előírások	128
A túlzott költségvetési hiány - a Szerződés 104. cikke	130
A Stabilitási és Növekedési Egyezmény	132
A gazdaságpolitikai koordináció egyéb eszközei	146
Monetáris politika és az euró	148
Az EKB monetáris politikájának elvei, eszközei és intézményrendszere	148
A közös pénz	156
A pénzügyi szektor meghatározása és aktuális kihívásai	173
Az európai pénzügyi szektor jellemzői, összehasonlítás és az angolszász modell	177
A pénzügyi szektor integrációja	182
A pénzügyi rendszer stabilitása	194
Szektorális értékelés	198
Az Európai Unió gazdasági szakpolitikái
Vámunió, vámügyek	225
A vámunió mint az EU közös vám- és kereskedelempolitikája megvalósításának eszköze	226
A vámrendszer működésének szabályozása	235
A vámkedvezmények közösségi rendszere	239
A vámeljárások során érvényesített tiltó és korlátozó intézkedések	239
Nemzetközi vámegyüttműködés	240
A közösségi vámrendszer korszerűsítésének iránya	241
A belső piac	244
Közös piac, belső piacegységes belső piac	244
A belső piac kialakulásának meghatározó szakaszai	244
A belső piac működésének jogi keretei	251
Egyes kiemelt belső piaci politikák	254
A belső piaci jogszabályok érvényesítése a tagállamokban	259
Az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása	263
Az áruk szabad mozgása	263
A személyek szabad mozgása	269
A szolgáltatásnyújtás szabadsága	275
A tőke szabad mozgása	280
Versenypolitika	284
Vállalati versenyjog (EKSZ. 81. és 82. cikk, 139/2004/EK rendelet)	285
Az állami vállalkozások, illetve különleges és kizárólagos jogokkal felruházott vállalkozások (EKSZ. 86. cikk)	304
Állami támogatási politika	309
Az állami támogatások szabályozásának versenyjogi alapjai	309
Az állami támogatásre vonatkozó anyagi szabályok (RSZ 87. cikk)	313
Eljárási szabályok	328
A lisszaboni folyamat	330
Adózás	334
Bevezetés az Unió adópolitikájába	334
Az általános forgalmi adó az EU-ban	342
Jövedéki adók	360
Közvetlen adók	376
A fiskális verseny	387
Társasági jog	393
Az elsődleges közösségi jog vonatkozó rendelkezései: a letelepedési szabadságot biztosító rendelkezések és a társasági jogi jogalkotási jogalapok	393
A társasági jogi irányelvek és irányelvtervezetek	396
Önálló (sui generis) közösségi társasági formák: az európai gazdasági egyesülés és az európai részvénytársaság	405
Vállalatirányítási szabályok és reformtörekvések	411
A vállalatirányítási reform előzményei	411
A társasági jog modernizációjának és a vállalatirányítási szabályozás megerősítésének cselekvési programja a Winter-jelentés nyomán	413
A vállalati és pénzügyi visszaélések megelőzése és megakadályozása	416
Számvitel és könyvvizsgálat	419
A közösségi szabályozás szintjeinek áttekintése	419
A Nemzetközi Számviteli Standardok és a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (az IAS-ek és IFRS-ek)	420
A Közösségi számviteli szabályozás és továbbfejlesztése	421
Statisztika	430
A statisztika szerepe	430
A közösségi statisztikai intézményrendszer	430
A statisztikai rendszer jogi háttere	432
A közösségi statisztika alrendszerei	433
Az Eurostat szervezeti válsága és megerősítése	434
A statisztikai rendszer megújítása	434
A pénzügyi szolgáltatási szektor szabályozása	437
Bevezetés	437
A Pénzügyi Szolgáltatási Akcióterv	439
A Lámfalussy-módszer	443
A szabályozás fontosabb elvei - szektoronkénti ismertető	445
A szabályozás jövője	454
Az Európai Unió ipar-, KKV- és innovációs politikája	461
Az Európai Unió iparpolitikája	461
Az Európai Unió kis- és középvállalkozás-politikája	464
Az Európai Unió innovációs politikája	471
Az Európai Unió közlekedési politikája	478
A közös közlekedési politika célja és fejlődése	479
A Szerződés közös közlekedéspolitikára vonatkozó rendelkezései	481
A közlekedési alágazatok közösségi szabályozása	482
A közlekedési infrastruktúra közösségi fejlesztésére irányuló intézkedések	487
Az Európai Unió energiapolitikája	491
A nemzetközi energiaszektor kilátásai, legfontosabb adatai és az EU súlya	491
Az EU energiapolitikájának alapelvei, jogi alapja	494
A főbb energiapolitikai jogszabályok	495
Kitekintés a jövőbe	499
Környezetvédelem	502
A környezetvédelmi politika szükségességéről	502
Az alapító szerződések környezetvédelmi rendelkezései	502
A származékos közösségi jog	503
A környezetvédelmi szakterületek fontosabb jogforrásai	504
Környezetvédelmi ráfordítások az EU költségvetésében	510
A környezetvédelem integrációja	512
A környezetvédelem gazdasági és kormányzati megközelítéseinek változása	514
Az Európai Unió költségvetése és nagy elosztó politikái
A pénzügyi perspektíva fogalma, története és jelene	519
A többéves pénzügyi keret	520
Történeti visszatekintés	522
A jelen: az Agenda 2000	524
A 2007-2013-as pénzügyi perspektíva	529
2007-2013 közötti többéves pénzügyi keret tárgyalása	530
A pénzügyi keretterv kiadási prioritásai	533
Mekkora legyen az EU közös költségvetése? A kiadások pénzügyi keretei, felső határ	542
Hétéves keret: rugalmassági eszközök, Intézményközi Megállapodás	544
A 2007-2013 közötti pénzügyi perspektíva: tagállami és magyar érdekek, álláspontok	550
Magyarország és a 2007-2013-as pénzügyi perspektíva	551
Tagállami álláspontok és érdekcsoportok a 2007-2013-as pénzügyi perspektíva vitájában	555
A kiemelt kérdések mentén beazonosítható tagállami álláspontok	560
Európai Tanács kudarca a pénzügyi perspektívát illetően	563
Az Európai Unió éves költségvetése	566
Jogszabályi háttér	568
Az előirányzatok osztályozása	569
A költségvetési eljárás	572
A költségvetés végrehajtása	579
Felmentés a költségvetés végrehajtása alól, külső ellenőrzés	581
A saját források rendszere	585
A saját források rendszere	585
A saját források rendszerének értékelése - a Bizottság 2004. évi jelentése	590
A strukturális politika múltja és jelene	599
Bevezetés	599
Fogalmak, definíciók	601
A regionális politika gazdaságelméleti alapjai	603
A közösségi regionális politika kialakulása	608
A strukturális alapok két reformja: 1988, 1993	611
A strukturális politika reformja az Agenda 2000 keretében	613
A Strukturális Alapok jelenlegi rendszere	615
A strukturális alapok és Magyarország	623
Programozás	623
Intézményrendszer	629
A következő időszakra való felkészülés feladatai - jelen időszak tanulságai	635
A kohéziós alap és Magyarország	642
Bevezetés és célmeghatározás	642
Az Alap kronológiája, támogatási területek és feltételek; fő költségvetési keretek	643
Az Alap magyarországi felhasználása 2000-2006	646
Az Alap magyarországi felhasználása 2007-2013	654
Értékelés	655
Az Európai Unió kohéziós politikájának reformja	658
A kohéziós politika reformjának indokoltsága	658
Az új kohéziós politika	660
A bizottsági javaslat egyeztetése, álláspontok ütköztetése	662
Valóban reformról van szó?	665
Közösségi kezdeményezések	670
Az Interreg	670
A Leader+	670
Az EQUAL	673
Az Urban	674
A közös agrárpolitika	677
A Közös Agrárpolitika céljai, alapelvei	677
A KAP hatálya, kedvezményezettjei	679
A KAP története, fejlődése	680
Termékpálya-szabályozás	684
Horizontális szabályok	701
A KAP finanszírozása	710
Vidékfejlesztés	712
A közös halászati politika	718
A halászat gazdasági jelentősége az EU-ban	718
A Közös Halászati Politika története, fejlődése	718
A Közös Halászati Politika keretében alkalmazott fő szabályozó eszközök	719
K+F Politika	725
A közös európai kutatáspolitika kialakulása és jogi alapjai	725
Az Európai Unió kutatási keretprogramjainak evolúciója és szerkezete	730
Az Unió saját kutatásai	738
A kutatáspolitika és az innováció kapcsolata	739
Az Európai Unió: Kilátásai a világgazdasági rendben
Az EU-gazdasági szabályozással, intézményrendszerrel kapcsolatos problémák	747
A piac széttagoltsága, a belső piac kiépítésének hiányosságai	747
A makrogazdasági szabályrendszer jövőbeli működése	748
A közösségi intézmények működésével, döntéshozatali hatékonyságával kapcsolatos problémák	748
További bővítések gazdasági hatásai	749
Nem közvetlenül a közösségi döntéshozatali, szabályozási kérdésekhez kapcsolódó európai problémák	750
Az európai modell fenntarthatóságának kérdése, és a versenyképesség, illetve termelékenység gyengesége	750
Öregedés	750
Exogén tényezők: versenytársak megerősödése	751
Az "európai projekt" jövője körül kialakult politikai bizonytalanság, az Alkotmány kudarca	753
Zárszó: Merre tovább, Európa?	756
Függelékek
I. sz. függelék: Emlékeztető kérdések	765
II. sz. függelék: A kohéziós politika összehasonlítása 2000-2006, és 2007-2013 között	772
III. sz. függelék: Közösségi programok	782
IV. sz. függelék: Rövidítések	786
V. sz. függelék: Irodalomjegyzék	791
VI. sz. függelék: Fogalmak a belső piac témakörében	814
VII. sz. függelék: Ábrák és táblázatok jegyzéke	817
Név- és tárgymutató	821