Az Európai Unió joga

Szerző

Budapest

'Dr. Várnay Ernő: Az Európai Unió joga ' összes példány

Kiadó:	KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2005
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	945 oldal
Sorozatcím:	KJK-Kerszöv Kiadványok
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:	963-224-746-9

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	31
Előszó a második kiadáshoz	33
Rövidítések jegyzéke	35
Az európai integrációs szervezet fejlődése - elmélyülés és kibővülés	37
Bevezetés	39
A Közösségek létrejötte	39
Közvetlen előzmények	39
Az Európai Szén- és Acélközösség létrejötte	41
Az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség létrehozása	44
Egy kitérő: a KGST szervezeti-jogi viszonyainak váza	47
Célkitűzések	47
A KGST feladati	47
A KGST szervezeti felépítése	48
A KGST mint nemzetközi szervezet döntéseinek jogi formái	49
Az érdekeltség elve	50
Az egyenlő képviselet elve	50
A Hatok Európájától a Tizenkettek Európájáig	50
A Luxemburgi kompromisszum	51
A külpolitikai kooperáció létrejötte	52
Az első kibővülés	53
A déli kibővülés	53
Az Egységes Okmánytól az Uniós Szerződés felülvizsgálatáig	54
Az Egységes Európai Okmány	54
A Maastrichti Szerződés	57
Az Unió kibővülése a "maradék EFTA" államokkal - Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozása	67
Az Amszterdami Szerződés	67
Újabb kibővülés előtt	71
A Nizzai Szerződés	73
Az Unió és az Európai Közösségek célkitűzései és feladatai	74
Az Unió célkitűzései	74
Az Európai Közösség célkitűzései	75
Az Európai Közösség tevékenységei	75
Szerződéstervezet egy Európai Alkotmány létrehozásáról	77
Az Európai Konvent	77
Az Alkotmányos Szerződés tervezetébe foglalt fontosabb változások	78
Magyarország és az Európai Közösségek (Európai Unió)	83
A társulási megállapodás	83
A Koppenhágai Csúcs kritériumai	87
Az előcsatlakozási partnerség	88
A csatlakozási szerződések	90
Az intézményrendszer	95
Bevezetés	97
Az Európai Tanács	98
Az Európai Tanács összetétele és működése	98
Az Európai Tanács feladatai	99
Egy hibrid szerv: Az állam- és/vagy kormányfői össztestületű Tanács	101
Az Alkotmánytervezet az Európai Tanácsról	101
Az Európai Közösségek inétzményei	102
Az Európai Unió Tanácsa, vagy röviden: a Tanács	103
A Bizottság	112
Az Európai Parlament	120
Az Európai Bíróság	128
A Számvevőszék	163
Intézménynek nem minősülő szervek	168
A Gazdasági és Szociális Bizottság	168
A Régiók Bizottsága	168
Az Európai Beruházási Bank	169
A Monetáris Unió intézményi aspektusa	170
A Központi Bankok Európai Rendszerének felépítése, feladatai	172
Az Európai Központi Bank	173
A KBER és az EKB függetlensége	178
A Monetáris Unió külső viszonyai	182
Jogforrások - jogalkotás - döntéshozatal	185
Bevezetés	187
Az elsődleges közösségi jogok	188
Az alapító szerződések (alapszerződések)	188
Az alapszerződések módosítása	190
A csatlakozási szerződések	191
Az alapszerződések tartalma	192
Az alapszerződések területi hatálya	193
A másodlagos közösségi jog	194
A másodlagos - az intézmények által alkotott - közösségi jogi aktusokkal szemben támasztott általános követelmények	194
A rendelet	203
A határozat	205
Az irányelv	206
A vélemények és az ajánlások	210
Az EKB által kibocsátott aktusok	211
Az intézmények (szervek) belső eljárási szabályzatai	211
A Szerződésben nem említett aktusok	212
Formális aktusok az Unió Közös Kül- és Biztonságpolitikája (az Unió II. pillére) terén	213
Formális aktusok a bűnügyi téren folytatott rendőrségi és igazságszolgáltatási együttműködése (az Unió III. pillére) terén	214
A másodlagos jogforrási rendszer az Alkotmánytervezetben	215
A nemzetközi szerződések a közösségi jogban	216
Az EK Szerződésben megjelenő szerződéskötési jogosultságok	216
Beleértett külső hatáskörök	218
Kit köteleznek a Közösség által vállalt kötelezettségek?	219
A nemzetközi szerződések helye a közösségi jogi hierarchiában	220
Vegyes szerződések	221
A tagállamok által kívülállókkal kötött nemzetközi szerződések és a közösségi jog	222
Jogelvek	224
Jogi alapelvek a közösségi jogban	224
A demokrácia és a jogállamiság elve az Európai Unióról szóló szerződésben	225
Az arányosság elve a közösségi jogban	226
Alapvető emberi jogok mint általános jogelvek az Európai Bíróság gyakorlatában	233
Az általános jogelvek és az emberi jogok az intézmények, illetve a tagállamok dokumentumaiban	237
Az Európai Unió Alapjogi Chartája	239
Döntéshozatali eljárások az Európai Közösségben	241
A klasszikus eljárás	241
A Tanács és a Bizottság - az Európai Parlament nélkül eljárva - döntenek	242
A kooperációs eljárás (a Szerződés 252. cikke szerinti eljárás)	242
Az együttdöntési eljárás (a Szerződés 251. cikke szerinti eljárás)	243
Az egyetértési eljárás	244
A Bizottság delegált hatáskörben, egyedül dönt - az úgynevezett comitology	245
Az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében történő magyar részvétel kormányzati előkészítése és képviselete	247
A magyar álláspont kialakításában részt vevő szervek	247
A magyar álláspont kialakításának rendje	248
A magyar álláspont képviselete	250
Az Országgyűlés és a Kormány közötti egyeztetési eljárás az európai uniós ügyekben	250
A nemzeti parlamentnek az uniós döntéshozatalban való részvételének megítélése az Európai Alkotmánytervezetben	252
A közösségi jog közvetlen hatálya	253
Bevezetés	255
Az elv kimondása, a Van Gend en Loos eset	257
A közvetlen hatály feltételei	260
A Szerződés rendelkezéseinek közvetlen hatálya	263
A másodlagos jog közvetlen hatálya	266
A rendeletek	266
A határozatok	266
Az irányelvek	267
Az állam fogalmának kitágítása az Európai Bíróság ítéleteiben	269
A Marshall ügy	270
A Constanzo ügy	271
A Foster v. British Gas ügy	272
A közvetett hatály	273
Közvetlen hatály háromoldalú jogviszonyban	277
A Közösség által kötött nemzetközi szerződések közvetlen hatálya	279
A tagállamok kártérítési felelőssége a közösségi jog megsértésével okozott kárért	282
Az irányelvek nem implemenetálásával okozott kárért viselt tagállami kártérítési felelősség, az úgynevezett Francovich-elv	282
A tagállamok által a közösségi jog megsértésével megánszemélyeknek okozott kárért viselt kártérítési felelősség	284
A közösségi jog elsőbbsége a tagállami joggal szemben	295
Az elv lényege	297
A közösségi jog elsőbbségének kimondása	298
Mi történik a "nem alkalmazott" tagállami jogszabállyal?	298
Az elsőbbség terjedelme	299
Az elv kibontakozása az Európai Bíróság esetjogában	299
A Simmenthal ügy	301
Az elsőbbség kimondása az Alkotmánytervezetben	304
Az elsőbbség befogadása a tagállami jogrendszerek oldaláról	304
Olaszország fenntartásai	305
Német ellenállás a közösségi jog feltétlen elsőbbségével szemben	306
Franciaország	314
A tagállami jogrendszerek és közösségi jogrend - az alkotmányossági vita	316
A Magyar Alkotmány "Európai Unió klauzálja", a csatlakozási szerződés kihirdetése	317
A közösségi jogon alapuló igények érvényesítése a tagállami bíróságokon	318
Korai fejlemények	319
A Marshall (II) ügy	321
Az egyenértékűség elve az Edis ügyben	324
A tagállamok közösségi jogsértésével szembeni kikényszerítési eljárások	327
Bevezetés	329
A Bizottságnak a Szerződés 226. (169.) cikkében foglalt eljárása	329
A tagállami jogsértés megismerése	332
Az eljárás menete	333
A Bizottság által kezdeményezett jogsértési eljárás koordinációs rendszerei	342
A tagállamok más tagállamok közösségi jogsértésének megállapítására irányuló keresete, a Szerződés 227. (170.) cikke szerinti eljárás	343
Egy speciális eljárás	344
Az előzetes döntési eljárás	347
Bevezetés	349
Az előzetes döntési eljárások a Szerződés szövegében	350
Az eredeti előzetes döntési eljárás	352
A bírói szerv fogalma a 234. cikkben	352
Milyen tárgyban lehet előzetes döntést kérni?	355
Az előzetes döntés természete, joghatása	356
Melyik bíróság köteles az Európai Bírósághoz fordulni?	359
Mikor nem köteles a tagállami bíró az Európai Bírósághoz fordulni? Az Acte clair doktrína	359
Mikor forduljon a tagállami bíró az Európai Bírósághoz?	362
Jogértelmezés vagy jogalkalmazás?	364
Minden feltett kérdésre válaszolnia kell-e a Bíróságnak?	365
Az érvényesség vizsgálata a 234. cikk keretében	371
Az előzetes döntés joghatása	373
Az ítélet melyik része kötelező?	373
Az érvénytelenséget megállapító előzetes döntés (quasi erga omnes hatály)	374
Az értelmezési előzetes döntések joghatása	375
Az időbeli hatály	375
Összesített adatok az előzetes döntéskérésekről 1998-cal bezárólag	377
Az Európai Bíróság Iránymutatása a tagállami bíróságok számára az előzetes döntéskérés tárgyában	379
Előzetes döntéshozatal a magyar jogban	382
A 2003. évi XXX. törvény	382
A közössségi jogi aktusok bírósági felülvizsgálata - a megsemmisítési eljárás	385
Bevezetés	387
A megtámadható aktusok	387
A keresetindításra jogosultak (locus standi) meghatározása	388
Újabb joggyakorlat a rendeletek nem privilegizált keresetindításra jogosultak kérelmére történő felülvizsgálata tekintetében	390
A keresetindításra nyitva álló határidő	407
Az érvénytelenség jogalapja	409
Megsemmisítési (érvénytelenítési) eljárás az Unió II. és III. pillérében	412
A mulasztással elkövetett jogsértés	412
Keresetindításra jogosultak	413
A Közösség magánjogi felelőssége	416
A Közösség szerződésen alapuló felelőssége	416
A Közösség felelőssége az által szerződésen kívül okozott kárért	419
A kártérítési felelősség elévülése	424
A belső piac joga	425
Bevezetés	427
Az áruk szabad mozgása	428
A vámunió, a vámok és a vámokkal egyenértékű intézkedések tilalma	428
A diszkriminatív adóztatás tilalma	433
A mennyiségi korlátozások és a velük azonos hatású intézkedések tilalma	437
Az export mennyiségi korlátozása és a vele azonos hatású intézkedések tilalma	458
A letelepedés szabadsága	459
A letelepedés (vállalkozás) szabadság (joga) a Szerződésben	459
Az "önfoglalkoztatók" letelepedése	460
A letelepedés szabadsága a vállalatok tekintetében	467
A Közösség "társasági joga"	473
A munkavállalók szabad mozgása, a személyek szabad mozgása	476
A közvetett diszkrimináció	477
A nem diszkriminatív korlátozások a munkavállalók szabad mozgása terén	478
A 39. cikk "végrehajtását" szolgáló másodlagos jogalany legfontosabb elemei	482
A Tanács 68/360/EGK irányelve és a munkát keresők	484
A Tanács 1612/68/EGK rendelete a munkavállalók és családtagjaik szabad költözéséről	485
Kivételek a munkavállalók (személyek) aszabad mozgásának biztosítása alól	486
A munkavállalás szabadsága alóli speciális kivétel: az állami alkalmazás	489
A tanulókra és a megfelelő anyagiakkal rendelkezőkre történő kiterjesztés	490
Tartózkodási jog a foglalkoztatás befejezése után	491
A személyek szabad mozgása az Amszterdami Szerződést követően	492
2004/38/EK irányelv az Unió polgárainak és családtagjainak a tagállamok területén történő szabad mozgásához és tartózkodásához való jogáról	493
A szolgáltatásnyújtás szabadsága	498
A szabadság meghatározása és a szolgáltatás fogalma a Szerződésben	498
Kire vonatkozik a szabadság?	500
A szabadság tartalma	501
A szolgáltatás igénybevételének szabadsága	502
A szolgáltatásnyújtás tagállami korlátozásának feltételei	505
A tőkemozgások és a fizetések szabadsága	510
A tőkemozgások	510
Kivételek a tőkemozgások korlátozásának tilalma alól	516
Jogharmonizáció	521
A közösségi jogharmonizáció módszerei	522
A jogharmonizációt segítő további eszközök	524
A jogharmonizáció joga a közös piac, illetve az egységes belső piac terén	524
A jogharmonizáció megváltozott stratégiája az Egységes Európai Okmány (a Bizottság Fehér Könyve) nyomán	527
A jogharmonizáció határa az Európai Bíróság esetjogában (a Tabacco ügy)	529
Magyarország közösségi jogharmonizációja	533
A vállalkozásokra vonatkozó versenyjogi szabályok	541
Bevezetés az Európai Közösség versenyjogába	543
Az EK versenyjog forrásai	543
Az EK versenypolitika és versenyjog sajátosságai, céljai	546
A versenykorlátozó megállapodások és egyeztetett gyakorlatok tilalma	551
A vállalkozás fogalma az EK versenyjogban	553
Az elkövetési magatartások	559
Alkalmasság a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására	566
A közös piaci verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása, mint cél vagy hatás	569
Az érzékelhetőség szabálya - csekély jelentőségű megállapodások	583
A magánjogi jovkövetkezmények	588
A tilalom alóli mentesülés	591
Az erőfölénnyel való visszaélés tilalma	598
Bevezetés	598
Az érintett piac meghatározása	599
A gazdasági erőfölény	609
A visszaélésszerű magatartás	611
Egy speciális téma: az együttes gazdasági erőfölénnyel való visszaélés	632
Az antitröszteljárás	634
A közösségi versenyjog centrális szintű alkalmazása	634
A közösségi versenyjog decentralizált, tagállami szintű alkalmazása	664
Az antitröszteljárás modernizációja	669
A vállalkozások közötti összefonódások közösségi ellenőrzése	682
Az összefonódás meghatározása	683
A közös vállalatok alapításának versenyjogi megítéléséről röviden	686
A közösségi léptékű összefonódás	689
A közösségi léptékű összefonódások megítélésének szempontjai	691
Eljárásjogi kérdések	692
Az összefonódások versenykorlátozó hatása	702
Egy speciális témakör: az együttes erőfölényes helyzetek (kollektív dominancia) kialakulásának megelőzése	717
A bizottsági határozatok bírósági felülvizsgálata és a bizottsági gyakorlat	722
A tagállamokra vonatkozó versenyjogi szabályok	725
A közvállalozásokra vonatkozó szabályozás	727
A közösségi versenyjog alkalmazása a középvállalkozásokra és a meghatározott típusú egyéb vállalkozásokra	728
A versenyszabályok alkalmazásának kötelezettsége alóli kivétel	733
Az együttes magatartásának megítélése a 10., 81., 82. és 83. cikkek együttes értelmezése alapján	736
Az állami támogatások közösségi jogi megítélése	740
Az Európai Közösséget alapító Szerződésnek az állami támogatások tilalmára vonatkozó rendelkezései	740
A megengedhető állami támogatások	758
Eljárásjog	768
Statisztika	779
Az állami támogatási jog jelentősége és modernizációja	779
Néhány közös politika	781
Bevezetés	783
A közös külkereskedelem-politika	784
A 133. (113.) cikk	784
Autonóm import- és exportszabályozás	787
Antidömping vámok és kiegyenlítő vámok	789
A kereskedelem akadályozásáról szóló rendelet	790
A Közösség által életbe léptetett gazdasági szankciók	791
Az Európai Közösség fejlesztési politikája	792
A közös mezőgazdasági politika	795
A közös mezőgazdasági politika célja, hatóköre, eszközei	796
A közös mezőgazdasági politika reformjai	802
Jogviták a mezőgazdasági támogatások kapcsán	804
A közös környezeti politika	806
A környezetvédelmi akcióprogramok	806
A környezeti jog vázlata	808
A környezeti politika finanszírozása	811
A másodlagos jog	811
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség	814
A közös költségvetés	814
A költségvetés története	815
Az Agenda 2000 és az új pénzügyi terv (2000-2006)	816
A költségvetés egyes bevételei	817
A költségvetés kiadásai	818
A költségvetési jog alapjai	821
A költségvetési eljárás	827
A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése	829
A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme	831
A Közös Kül- és Biztonságpolitika és a Belügyi és igazságszolgáltatási együttműködés finanszírozása	833
Az Európai Közösség strukturális politikája	833
A regionális politika eszközei	833
A strukturális politika jogi szabályozása	837
A strukturális politika alapelvei	838
A strukturális politika működésének rendje	839
A strukturális politika értékelése	841
Strukturális politika a gyakorlatban	841
Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája - az Unió második pillére, az Európai Unióról szóló szerződés V. Címe	843
A KKBP előzményei, céljai	845
A KKBP működése	846
A KKBP képviselete	847
A döntéshozatal módja	848
Az Európai Parlament és a Bizottság a KKBP-ben	849
Az Európai Bíróság közvetett kontrollja a KKBP terén	850
Szorosabb együttműködés a KKBP terén a Nizzai Szerződés értelmében	851
A KKBP a gyakorlatban	852
A közös védelmi politika felé	852
A közös biztonság- és védelmi politika	853
Az Európai Biztonsági Stratégia	854
Az Európai Védelmi Ügynökség	855
Az Európai Alkotmánytervezet a közös biztonság- és védelmi politikáról	855
Dereguláció a személyek mozgása terén - az Unió harmadik pillére és az EK Szerződés IV. Címe	859
Bevezetés	861
Az együttműködés fejlődése	861
A Schengeni megállapodás	862
Az EK Szerződés IV. Címe. Vízum, menekültügy, bevándorlás, és a személyek szabad mozgására vonatkozó egyéb politikák	864
Döntéshozatal a IV. Címben	868
Az Európai Bíróság hatásköre a IV. Cím tekintetében	869
Az Európai Unió harmadik pillére	869
Az Europol	870
Együttműködés az igazságszolgáltatási szervek között	872
Döntéshozatal a harmadik pillérben (EU 34. cikk)	874
Megerősített együttműködés a harmadik pillérben	874
Tárgyszójegyzék	877
Jogesetmutató	893
Irodalomjegyzék	929