Az Európai Unió költségvetése

Szerző

Lektor

'Nagy Zoltán: Az Európai Unió költségvetése ' összes példány

Kiadó:	Bíbor Kiadó
Kiadás helye:	Miskolc
Kiadás éve:	2001
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	128 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:	3
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A közös költségvetés mindig kiemelt fontosságú volt az Európai Közösség történetében. A közös költségvetés körül kialakult viták valamilyen formában befolyásolták a tagállamok viszonyát, a közös intézmények súlyát és a lehetőségeit, a közös politikák kialakulását, ill. hatékonyságát. Így érthető, hogy a költségvetés jelentősége az elmúlt évtizedek során mitsem csökkent. Természetesen voltak és vannak olyan időszakok, amikor a költségvetés készítését a szokásosnál is nagyobb figyelem kíséri. Ezek közé sorolható a bővítések időszaka, amikor a költségvetés alapvető változásokon megy át, hiszen a befizetések, ill. a pótlólagos forrásokhoz jutás lehetősége a korábbi, valamint az új tagállamok számára egyaránt fontos. Ennek során az érdekek egyeztetése, okos kompromisszum megtalálása koránt sem konfliktusoktól mentes. Az „Európai Unió költségvetése" c. jegyzet a Miskolci Egyetem Európa Gazdaságtana Intézet gondozásában megjelenő, az integráció elméletét (Kocziszky Gy., 2000), valamint az Európai Unió gazdaság- és intézménytörténetét (Zsúgyel J., 2000), működését és politikáit tárgyaló sorozat harmadik kötete. A jegyzet a közös költségvetéssel kapcsolatos kérdéseket hét fejezetben tárgyalja. Az első fejezet a költségvetés funkciójával, szerkezetével, készítésével kapcsolatos alapfogalmakat veszi számba. A második fejezet a Közösség költségvetésének sajátosságait foglalja össze, egyediségét, eltéréseit más költségvetésektől, és azt a történelmi utat ami a mai formájához vezetett. A harmadik fejezet a közös költségvetés szerkezetét foglalja rendszerbe, a legfontosabb bevételi és kiadási tételeket részletezve. A Közös Agrárpolitika és a Strukturális Alapok bemutatása nagyobb súlyt kap, hiszen ezek az Európai Unió legnagyobb kiadási tételei. A tagállamok költségvetési hozzájárulása talán a legtöbb vita és ellentét forrása a Közösség életében, és a költségvetéssel kapcsolatban is. Látva az anomáliákat érthetővé válik egyes országok tiltakozása a fennálló szabályozók, a kialakult viszonyok ellen. Vissza

Tartalom

Bevezető 2
1. Közgazdasági alapok 4
1.1 A költségvetés fogalma és célja 4
1.2 Költségvetés készítésének folyamata 5
1.3 A költségvetési politika hatása 8
1.4 A költségvetés szerkezete 11
2. Az Európai Unió költségvetésének jellemzői 16
2.1. Nemzetközi szervezetek költségvetése 16
2.2. Államszövetségek költségvetése 16
2.3. Az Európai Unió költségvetésének előzményei 18
2.4. A Delors I. csomag 24
2.5. Delors II. csomag 26
2.6. Az Európai Unió költségvetésének sajátosságai 27
3. A közös költségvetés szerkezete 33
3.1. Bevételek 33
3.1.1. Vámok 36
3.1.2. Mezőgazdasági lefölözések 36
3.1.3. Hozzáadottérték-adó (VAT-forrás, Value Added Tax-VAT) 37
3.1.4. GNP forrás (negyedik forrás) 38
3.2. A közös költségvetés kiadásai 43
3.2.1 Közös Mezőgazdasági Politika költségvetési támogatása 60
3.2.2 Az Európai Unió strukturális alapjai 68
3.2.3 Közös Halászati Politika (Common Fisheries Policy-CFP) támogatása 75
3.2.4 Környezetvédelmi politika támogatása 75
3.2.5 Közös energiapolitika finanszírozása 76
3.2.6 Közös közlekedési és infrastruktúra politika finanszírozása 76
4. A tagországok költségvetési hozzájárulása 78
5. A költségvetési eljárás 90
6. A Közösség költségvetésével szoros kapcsolatban lévő intézmények 96
6.1 Európai Számvevőszék 96
6.2 Az Európai Beruházási Bank 97
7. Az Európai Unió 2000-2006 közötti közös költségvetése 100
7.1 A bővítés hatása 105
8. Melléklet 108
9. Ábrajegyzék 125
10. Táblázatjegyzék 126
11. Irodalomjegyzék 128