Az Európai Unió külpolitikája és a magyar-EU kapcsolatok fejlődése

Szerző

Budapest

'Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája és a magyar-EU kapcsolatok fejlődése ' összes példány

Kiadó:	KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2003
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	516 oldal
Sorozatcím:	Közgazdasági és jogi kiadványok
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-224-659-4

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A globalizálódó világban az Uniónak is egyre fontosabb a sikeres külpolitikai fellépés. "Várható, hogy az integráció további fejlődése során a nemzetközi kapcsolatok szerepe növekedni, szabályozása és eszköztára gazdagodni fog. Mindez olyan időszakban történik, amikor újabb államok sora, köztük Magyarország vár a bebocsátásra.
Magyarország számára az Európai Unió nemzetközi kapcsolatai több szempontból is rendkívül fontosak. Az Eu-csatlakozással szinte automatikusan megörököljük az Unió teljes külkapcsolati rendszerét: szabályait, nemzetközi megállapodásait, szervezeti tagságait, diplomáciai viszonyait. Ez a struktúra új, tekintélyes és jól működő foglalatát képezi majd a magyar külpolitikának, akár a szomszédos országokhoz fűződő viszonyról, akár az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem szabályairól van szó. Fontos körülmény az is, hogy az integráció belső fejlődésének egyik igen mozgalmas időszakában kapcsolódhatunk be a közös jövő aktív formálásába."
"A könyv bemutatja az Európai Uniót mint a nemzetközi jog újabb keletű és sajátos természetű alanyát. Ezután elemzi az Unió nemzetközi kapcsolatainak rendszerét, a szükséges hatáskörök eredetét és fajtáit, az integráció szintjén kötött nemzetközi megállapodások típusait és tartalmukat. Sorra veszi az Európai Unió és a világ nagy régiói közötti kapcsolatok történetét és legújabb eseményeit. Külön kitér Magyarország és az Európai integráció kapcsolatainak fejlődésre a kezdetektől egészen napjainkig. Végül áttekinti az Európai Unió nemzetközi szerepének legújabb kihívásait: a közös pénz külső képviseletének kérdéseit, a schengeni övezet nemzetközi dimenzióját, a közös külpolitika és biztonságpolitika helyzetét és az unió globális szerepvállalását.
Az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen tananyag, amely az Európai Unió Bizottságától 2001-ben elnyerte a "Jean Monnet tárgy" minősítést."
(részlet a könyv Bevezetőjéből) Vissza

Tartalom

Bevezető	17
Rövidítések jegyzéke	19
Az Európai Unió mint a nemzetközi jog alanya
Az Európai Unió nemzetközi elismerése és diplomáciai kapcsolatai	27
Új jogalany megjelenése	27
Az integráció evolutív jellege	27
Származékos közösségi hatáskörök	29
A külkapcsolatok eszközei	30
Az Európai Közösség nemzetközi elismerése	32
Az Európai Közösség elismerésének sajátosságai	32
A nemzetközi elismerés változatai	33
A nemzetközi elismerés önkéntessége	34
Az Európai Unió képviseleti joga	35
Az Európai Unió passzív képviseleti joga	35
Az Európai Unió aktív képviseleti joga	36
Az Európai Unió jogi személyisége	38
A nemzetközi szervezet mint jogalany	38
Nemzetközi szervezetek jogi személyisége	38
A jogi személyiség tartalma	39
Az európai integrációs szervezet jogi személyisége	40
Az Európai Közösség jogi személyisége	40
Az Európai Unió jogi személyisége	42
Jogi személyiség és nemzetközi hatáskör	43
Az Európai Unió "beleértett" hatásköre	43
Az Európai Unió "vegyes" hatásköre	45
A nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő hatáskörök	47
A nemzetközi hatáskörök forrásai	47
A hatáskörök fajtái	47
Kifejezett nemzetközi hatásörök	48
A párhuzamos hatáskörök	49
Az ERTA-ügy	49
"Beleértett" hatáskörök	51
Egyéb nemzetközi hatáskörök	53
Az általános rendelkezésekre alapított hatáskör	53
A nemzetközi hatáskörök értelmezése	54
Új szereplő a nemzetközi rendszerben	57
Az Európai Unió mint nemzetközi aktor	57
Az integrációs előzmények jelentősége	57
A nemzetközi aktor az integrációelméletben	58
Az integráció meghatározásának problémája	59
A nemzetközi aktor tulajdonságai	61
Az Európai Unió hatása a külvilágra	61
A külvilág hatása az Európai Unióra	62
A nemzetközi aktor képességei	63
A nemzetközi aktor minősége	63
A nemzetközi aktivitás kritériumai	63
A nemzetközi aktor a politikai elméletekben	65
Az Európai Unió fnkciói a nemzetközi kapcsolatokban	68
Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatainak rendszere
Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatainak jogalapja	73
Többoldalú szerveztek és szerződések	73
A többoldalú nemzetközi kapcsolatok jogalapja	73
A nemzetközi elismerés kérdései	74
Az Európai Unió szervezeti tagsága és képviselete	75
A kétoldalú nemzetközi kapcsolatok jogalapja	76
Csatlakozás és társulás	76
A közös kereskedelempolitikán alapuló külkapcsolatok	77
Az általános rendelkezéseken alapuló külkapcsolatok	78
A kooperációs megállapodások problémája	78
Az EK-Kanada megállapodás precedense	79
Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatainak fő eszközei	81
A közös kereskedelempolitika külpolitikai funkciói	81
A közös kereskedelempolitika hiányosságai	81
A közös kereskedelempolitika mint politikai szankciók eszköze	82
A közös kereskedelempolitika mint külpolitikai eszköz	84
Az Európai Unió nemzetközi hatása egyes gazdasági ágazatokban	85
A gépkocsiipar példája	85
Az energiaügyek a külkapcsolatokban	86
A közös agrárpolitika nemzetközi hatásai	87
A vegyes megállapodások	87
A vegyes megállapodások elterjedése	87
A vegyes megállapodások típusai	88
Vegyes megállapodások kötése	90
Az Európai Unió nemzetközi megállapodásainak eljárási szabályai	92
Az eljárási szabályok megújítása	92
A nemzetközi tárgyalások menete	93
A tárgyalások előkészítése	93
A tárgyalások lefolytatása	93
A megállapodások megkötése és jóvhagyása	94
A Tanács tevékenysége	94
Az Európai Parlament és az Európai Bíróság közreműködése	96
Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatainak felépítése	98
Társulási (preferenciális) kapcsolatok	98
Dél-európai országok	98
Európán kívüli mediterrán országok	99
A Loméi Megállapodás	99
Az Európai Gazdasági Térség	100
Közép- és kelet-európai társult országok	101
A közös kereskedelempolitikára épülő kapcsolatok	102
Nem társult fejlődő országok	102
Normalizált viszony a volt "állami kereskedelmű" országokkal	103
Európán kívüli OECD-országok	103
"Állami kereskedelmű" országok	104
Az Európai Unió külkapcsolatainak fejlődési szakaszai	105
Magyarország és az Európai Unió kapcsolatainak fejlődése
Az Európai Közösség elismerésének fokozatai	111
Az elismerés első lépései (1968-1971)	111
A KGST korlátai	111
Az "integrációs minimum" kérdése	111
Technikai megállapodások az agrárágazatban	112
Multilaterális kapcsolatok az Európai Közösséggel az 1970-es években	113
Magyarország csatlakozása a GATT-hoz	113
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet	115
Az Európai Közösség és a KGST közeledése	115
Ágazati megállapodások (1978-1981)	118
Acélmegállapodás	118
Textilmegállapdás	118
Juh- és kecskemegállapdás	119
A magyar-EK viszony rendezésétől a társulásig	120
A magyar-EK viszony normalizálása (1981-1989)	120
Kísérletek a kapcsolatok rendezésére	120
A viszony normalizálásának lépései	121
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás	122
A rendszerváltás hatása (1989-1991)	124
A PHARE-program	124
A társulási megállapodás	125
A társulás kereskedelmi rendelkezései	127
A magyar társulási megállapodás helye az Európai Unió külkapcsolati rendszerében	129
A társulási szerződések harmadik nemzedéke	129
Mihez mérjük a magyar társulás értékét?	129
A társulási megállapodások osztályozása	130
Az "európai" és a mediterrán társulás hasonlósága	131
Az "európai" és a mediterrán társulási modell egybevetése	133
Az ipari termékek szabad kereskedelme	133
A mezőgazdasági koncessziók	135
Védőintézkedések	136
A gazdasági fejlődés elősegítése	137
A munkaerő bebocsátása	140
Intézmények	141
Evolutív jelleg	142
Az "európai és a mediterrán társulás összehasonlításának mérlege	144
Azonos vagy hasonló elemek	144
A mediterrán modell előnyei	144
Az "európai" társulás többlete	145
Magyarország úton az Európai Uniós tagság felé	147
Az Európai Unió bővítésének kezdetei (1991-1995)	147
Az Euórpai Unió készségének kinyilvánítása	147
A "koppenhágai kritériumok"	148
A tagjelöltek kiválasztása	150
A csatlakozási tárgyalások előkészítése (1996-1998)	151
Kérdőív és országvélemények	151
Az "Agenda 2000"	153
A csatlakozási folyamat elindítása	154
Új tagállamok fogadásának előfeltételei az Európai Unióban	155
A bővítés finanszírozása	155
Az "első kör" kiválasztása	156
Intézményi és döntéshozatali kérdések	158
Az Európai Unió kapcsolatai egyes régiókkal
Az Európai Gazdasági Térség	163
A szabad kereskedelem újjászületése Európában	163
Vámunió és szabad kereskedelem	163
Szaporodó szabad kereskedelmi szerződések	165
Az integrációs térség kiterjesztése	168
Az Európai Gazdasági Térség kialakulása	169
Politikai előzmények és tilalmak	169
Az Európai Gazdasági Térség mint sajátos konfiguráció	170
Az Európai Gazdasági Térség mint új integrációs fokozat	171
Az Európai Unió keleti és déli szomszédai	174
Közép- és Kelet-Európa	174
A viszony normalizálása	174
Társulási megállapodások kötése	177
Az Európai Unió keleti bővítése	178
A mediterrán preferenciális övezet	182
A globális mediterrán politika kibontakozása	182
A társulások első nemzedéke	184
A "barcelonai folyamat"	185
Az Európai Unió és a fejlődő világ	188
A fejlődő világ az Európai Unió külkapcsolati rendszerében	188
A kapcsolatok fokozatai	188
A fejlődő országok osztályozása	189
A fejlesztési politika korlátai és új megfogalmazása	190
Kapcsolatok egyes fejlődő régiókkal	192
A Loméi Konvenció	192
Ázsiai országok	194
Latin-amerikai országok	196
A transzatlanti és csendes-óceáni kapcsolatok	199
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolatai	199
Az Európai Unió és az USA különleges viszonya	199
Az EU-USA kapcsolatok a hidegháború idején	201
A bipolaritás utáni helyzet	203
Megújuló transzatlanti viszony	205
Az Európai Unió kapcsolódása a csendes-óceáni térséghez	207
Az Európai Unió és Japán viszonya	207
Új regionalizmus a csendes-óceáni térségben	210
Regionális kezdeményezések és az Európai Unió	212
Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatainak új dimenziói
Az Európai Unió nemzetközi hatáskörének fejleményei	219
Az Európai Unió jogi személyiségének problémája	219
A maastrichti Európai Uniós Szerződés hiányosságai	219
Újabb hatásköri konfliktusok az EU, az EK és a tagállamok között	220
Kísérletek az Európai Unió jogi személyiségének meghatározására	222
Az integráció differenciálásának nemzetközi vonatkozásai	224
A "megerősített együttműködés" nemzetközi dimenziói	224
A hatáskörök "transzpozíciós" megállapítása	225
A "vegyes közösségi hatáskör" megjelenése	227
Az Európai Unió külpolitikája	230
A közös kül- és biztonságpolitika	230
"Gazdasági óriás - politikai törpe"	230
A külpolitikai együttműködés lépcsőfokai	231
A közös kül- és biztonságpolitika működése	234
A közös kül- és biztonságpolitika eszközei	236
A közös külpolitika katonai aspektusai	238
A biztonságpolitika jelentősége a közös külpolitika szempontjából	238
A Nyugat-európai Unió	239
Szervezeti divergencia az Európai Unió és a NATO között	242
Új biztonságpolitikai erőtér 2001. szeptember 11. után	243
Az Európai Unió külkapcsolatainak újabb területei	246
A Gazdasági és Monetáris Unió megjelenése a külkapcsolatokban	246
A Gazdasági és Monetáris Unió nemzetközi dimenziói	246
A Gazdasági és Monetáris Unió megjelenítésének módozatai a nemzetközi színtéren	247
Az euró-övetez nemzetközi képviselete	249
A schengeni együttműködés külső dimenziója	250
A schengeni együttműködés tartalma és résztvevői	250
A schengeni Konvenció végrehajtása	251
Norvégia és Izland együttműködése a schengeni övezettel	254
Az Európai Unió keleti bővítésének hatása a shcengeni együttműködésre	256
Az Európai Unió új szomszédai és a magyar külpolitika átalakulása	258
Új szomszédok, új szomszédságpolitika	258
A bővülő Európai Unió szomszédai	258
Oroszország, a FÁK és Balkán stabilizálása	260
Az európai-mediterrán makrorégi kialakulása	264
Magyarország külpolitikájának új dimenziói	269
Betagozódás az Európai Unió külkapcsolatai rendszerébe	269
Várható szervezeti és hatásköri változások	270
Átalakuló külpolitikai mozgástér	272
Függelék (Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatainak dokumentumai)
EU-Magyarország, Európai Megállapodás	277
EU-EFTA, Megállapodás az Európai Gazdasági Térségről (részletek)	296
EU-Közép- és Kelet-Európa
Stabilizációs és társulási megállapodás (részletek)	307
Az Európai Unió Ororszországra vonatkozó közös stratégiája	321
EU-Orosz Partnerségi és Együttműködési Megállapodás (részletek)	344
EU-Mediterrán régió
Barcelonai nyilatkozat	354
Euro-mediterrán megállapodás (részletek)	384
Eu-AkCs-országok
Partnerségi megállapodás (részletek)	398
EU-USA
Transzatlanti Nyilatkozat az EK és az Egyesült Államok közti kapcsolatokról, 1990	420
Az Új Transzatlanti Cselekvési Program	426
Eu-Latin-Amerika
Gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodás (részletek)	437
EU-Ázsia
Közös nyilatkozat az Európai Közösség és tagállamai, valamint Japán viszonyáról	443
Az EU Kínával kapcsolatos stratégiája	449
Elnökségi beszámoló az Ázsia-Európa Találkozóról	484
Statisztikai táblázatok	495
Tárgymutató	503
Angol nyelvű szakkifejezések	509
Irodalom	513