| Bevezetés | 13 |
| 1. fejezet | |
| Alapvetések, a Római Szerződés és a társadalombiztosítási rendszerek koordinációja | 19 |
| Az európai gazdasági integráció és annak társadalmi vonatkozásai a Római Szerződés tükrében | 19 |
| A szociális dimenzió alapjai | 20 |
| Politikai megfontolások | 23 |
| A dolgozók szabad mozgása és a társadalombiztosítási rendszerek koordinációja | 28 |
| A dolgozók szabad mozgása | 29 |
| A társadalombiztosítási rendszerek koordinálása | 33 |
| Szociális rendelkezések | 43 |
| A Római Szerződés 117-122. cikkelyei | 43 |
| A 118/a és 118/b. cikkelyek | 48 |
| Szocális dömping | 51 |
| 2. fejezet | |
| A szociális dimenzió távlatainak szélesedése | 57 |
| Az Európai Szociális Alap és annak kisebb reformjai | 57 |
| Az első Európai Szociális Alap (1957-71) | 57 |
| A második Európai Szociális Alapo (1971-1983) | 60 |
| A harmadik Európai Szociális Alap (1983-1988) | 61 |
| Az Európai Regionális Fejlesztési Alap | 63 |
| Az Európai Regionális Fejlesztési Alap létrejötte | 63 |
| Az Európai Regionális Fejlesztési Alap reformja (1984) | 64 |
| Az Egységes Európai Akta különös tekintettel a Gazdasági és szociális kohézióra | 66 |
| A gazdasági és a szociális szféra egymáshoz való viszonya | 66 |
| A kohéziós szabályok tartalma | 70 |
| A Struktúrális Alapok | 71 |
| Az 1988-as reform | 71 |
| A Struktúrális Alapok 1993-as reformja | 74 |
| A Struktúrális Alapok támogatásának igénybevétele | 77 |
| A gazdasági és szociális dimenzió viszonyának változása az állami támogatásokra vonatkozó szabályok tükrében | 78 |
| Összeegyeztethető állami támogatások | 81 |
| Mérlegelést igénylő állami támogatások | 82 |
| 3. fejezet | |
| A Maastrichti Szerződés és újabb kezdeményezések elsősorban a képzés és foglalkoztatás terén | 87 |
| A Gazdasági és szociális kohézió szabályainak változása | 89 |
| A Régiók Bizottsága | 90 |
| A Kohéziós Alap | 91 |
| Az Európai Szociális Alap feladatkörének változása | 94 |
| Újabb kezdeményezések, kihívások és válaszok | 96 |
| Az amerikai és az európai foglalkoztatáspolitika eltérő értékrendje | 96 |
| Delors Második Fehér Könyve és a Fehér Könyv a Szociálpolitikáról | 101 |
| A munkaerőpiac egyéb problémái | 103 |
| Az Esseni Konklúziók | 106 |
| Megállapodás a Szociálpolitikáról | 110 |
| 4. fejezet | |
| Amszterdam, Luxemburg | 115 |
| Javaslatok az 1966-os Kormányközi Konferenciára | 115 |
| Javaslatok elméleti szakértőktől | 116 |
| A közösségi elméleti szakértőktől | 116 |
| A szociális partnerek poziciója | 120 |
| A tagállamok álláspontja | 121 |
| Agenda 2000 | 122 |
| A belső politikák | 122 |
| A gazdasági és szociális kohézió, a Struktúrális Alapok új szempontjai | 126 |
| Az Amszterdami Szerződés | 129 |
| Új cím: A foglalkoztatás | 129 |
| Szociális rendelkezések (117-120. cikkelyek) | 131 |
| A Luxemburgi Foglalkoztatáspolitikai Csúcstalálkozó | 134 |
| A Luxemburgi Konklúziók | 134 |
| Foglalkoztatáspolitikai Irányelvek, 1998 | 137 |
| Második rész | |
| Az emberi jogok védelme és a szociális jogok garanciái | 143 |
| Történeti visszatekintés | 143 |
| Az emberi jogok védelmének szükségessége | 146 |
| Egy lehetséges megoldás | 152 |
| Csatlakozás az Emberi Jogok Európai Konvenciójához | 153 |
| Külső jogi kontroll | 154 |
| A két bíróság eltérő jogértelmezése | 157 |
| A Bíróság 1/94. sz. véleménye | 159 |
| Gyakorlati kérdések | 161 |
| A közösségi jog általános elvei | 162 |
| Az EU polgárait megillető jogok | 165 |
| Gazdasági, szociális és egyéb jogok | 166 |
| Az 1989-es Közösségi Karta | 168 |
| Záró megjegyzések | 174 |
| Felhasznált irodalom | 175 |
Folytatás Microsoft-tal