Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása

Fülszöveg

A kötet célja a 27 EU-tagállam közigazgatási rendszerének komparatív Irányultságú bemutatása. E nagyvolumenű vállalkozás - a benne rejlő összes nehézség ellenére - lehetőséget ad arra, hogy ne csak a köz-^azgatás valamely részterületéről kaphasson az olvasó információkat, hanem az egyes államok teljes köz-gazgatási rendszerei saját hazai történelmi és politikai kontextusukban nyerhessenek megvilágítást, s ez a tárgyalásmód teszi lehetővé a rendszerek egymással való egybevetését, és fejlődési tendenciáik érzékeltetését is.
A könyv egységes vázlat alapján dolgozza fel az egyes közigazgatási modellekbe besorolt országok adminisztrációit, - az általános országismereti kurrikulumon, valamint igazgatástörténeti gyökereken túl - kiemelten fókuszálva a közigazgatási szervezet; közigazgatási működés, és a közszolgálatot alkotó személyi állomány problémáinak legjelentősebb kérdéseire. A szervezeti rész bemutatja az adott közigazgatás felépítését, beleértve a Kormány, a minisztériumok, és... Tovább

Fülszöveg

A kötet célja a 27 EU-tagállam közigazgatási rendszerének komparatív Irányultságú bemutatása. E nagyvolumenű vállalkozás - a benne rejlő összes nehézség ellenére - lehetőséget ad arra, hogy ne csak a köz-^azgatás valamely részterületéről kaphasson az olvasó információkat, hanem az egyes államok teljes köz-gazgatási rendszerei saját hazai történelmi és politikai kontextusukban nyerhessenek megvilágítást, s ez a tárgyalásmód teszi lehetővé a rendszerek egymással való egybevetését, és fejlődési tendenciáik érzékeltetését is.
A könyv egységes vázlat alapján dolgozza fel az egyes közigazgatási modellekbe besorolt országok adminisztrációit, - az általános országismereti kurrikulumon, valamint igazgatástörténeti gyökereken túl - kiemelten fókuszálva a közigazgatási szervezet; közigazgatási működés, és a közszolgálatot alkotó személyi állomány problémáinak legjelentősebb kérdéseire. A szervezeti rész bemutatja az adott közigazgatás felépítését, beleértve a Kormány, a minisztériumok, és az autonóm, illetve közvetett jelleggel közigazgatási feladatokat ellátó szervezetek, valamint a helyi önkormányzatok szabályozására vonatkozó legfontosabb kérdéseket. A közigazgatási működés vizsgálatának középpontjában a közigazgatási eljárás tanulmányozása ált, kitérve a közigazgatási bíráskodás, valamint az egyéb korrekciót lehetővé tevő intézmények (Számvevőszék, Alkotmánybíróság, ombudsman) működési kérdéseire. Mindemellett a szerzők figyelemmel vannak a változó közigazgatás legújabb kihívásainak bemutatására (elektronikus közigazgatás, adatvédelem). A közszolgálati jogi rész bemutatja az egyes országok legfőbb személyzetpolitikai célkitűzéseit, az eltérő köztisztviselő-fogalmakat, továbbá a köztisztviselői jogok és kötelezettségek rendszerét, a kiválasztás, az illetményrendszer, a képzés és továbbképzés, valamint a nyugdíjkérdés legújabb trendjeit.
A kötet élén álló, a szervezet; a működés; és a személyzet szerepét értékelő három funkcionális tanulmány legfőbb megállapítása az, hogy a történeti eredetre építő modellképzés a jelenkor közigazgatásainak rendszerezésére ma már csak módjával alkalmas, mivel a rendszerképző elemek keverednek az egyes államok gyakorlatában. A vállalkozás legnagyobb erénye tehát teljeskörűségében, és összehasonlító jellegében rejlik, mivel ilyen irányú kutatás még a legfejlettebb közigazgatásokat tömörítő OECD, és IIAS keretei között sem folyt az elmúlt két évtizedben. A tizenöt szerző harminc tanulmányát bibliográfiák, részletes tartalomjegyzék, valamint számos ábra és táblázat teszi még használhatóbbá. Vissza