Az evolúció bölcselete

Előszó

A jelen tanulmányi jegyzet szükségessé teszi, hogy néhány szempontot előre megindokoljunk.
1. Elsősorban a cím az, amely magyarázatra szorul. A hagyományos skolasztikus /illetve újskolasztikus/ terminológia szerint az élet kérdéseivel foglalkozó filozófiai ág "Az élet bölcselete". Az általunk alkalmazott cím viszont ez: "Az evolúció bölcselete". Mi indokolja ezt a változtatást? Az a tény, hogy az említett, hagyományos cím, illetve témamegjelölés egyrészt nem eléggé tágas, másrészt nincs eléggé megkülönböztetve. Az "élet bölcselete" cím mindkét szempontból problematikus. Nem foglalja magában az emberi szellem megjelenését és összetéveszthető" az élet bölcseletével", mely Nietzsche, Klages és mások révén inkább az emberi sorsra vonatkozó filozófiai ág. Ezért azonos elnevezésük zavart okozhat. Másrészt azért is indokolt az új témamegjelölés, mert új magatartásra utal. Az evolúció gondolatát elfogadva pozitív álláspontot foglal el a sokat vitatott kérdésben. Igaz viszont, hogy a fejlődés a keresztény gondolkodás jegyében törekszik értelmezni.
2. A jegyzet igyekszik tekintettel lenni a korszerű szaktudományos eredményekre, amennyiben azok filozófiailag fontosak. Tehát a filozófiai szempontok biológiai megalapozása a lényeges. Ezért sok olyan konkrétabb kérdést nem tudunk a megalapozásnál említeni vagy részletezni, amit a biológus fontosnak talál. Pl. alig érintjük az örökléstan eredményeit, és természetszerűleg mellőzni kényszerülünk a biokémikus számára ismert, de a molekuláris biológiában járatlan előtt rejtvényszerű kémiai képleteket. /Ezekből a szemléletesség kedvéért le lehet pl. néhányat vetíteni./ A szaktudomány szempontjából tehát csak vázlatos összefoglalásokra szorítkozunk, vagy pedig alapfogalmak és néhány jelentős eredmény ismertetésére, szinte csak utalásszerűén. Egyéb okok mellett a jegyzet terjedelmének szűkre szabott keretei is indokolják ezt. 3. Végül megjegyezni kívánjuk, hogy a különböző filozófiai nézetek közül elsősorban a maiakra vagyunk tekintettel, azok közül is különösen a dialektikus materializmus álláspontjára. Ezt a zsinat szándéka, illetőleg a párbeszéd igénye teszi indokolttá. Vissza