Az FSZB mint a KGB jogutódja

Fülszöveg

Az Orosz Föderáció Titkosszolgálatának (FSZB RF) eredetét aligha szükséges bemutatnunk. A Kommunista Párt büntetőszervei a szovjethatalom legelső éveitől kezdve olyan intézményként alakultak, amelyek sem szánalmat, sem kegyelmet nem ismertek. Kezdve 1917 októberétől, Szovjet Oroszország (később SZSZKSZ) politikai rendőrsége olyan megfékezhetetlen gépezet volt, amely emberek millióit pusztította el.
Az SZSZKSZ és Oroszország államvédelmi szerveihez fogható a világ egyetlen civilizált országában sem található. Legfeljebb a náci Németországban rendelkezett a politikai rendőrség (Gestapo) saját operatív és nyomozó ügyosztállyal, valamint külön fogdákkal (mint amilyen az FSZB Lefortovo néven ismert vizsgálati fogdája).
1991 augusztusának eseményei, amikor a kommunista rendszert a szó szoros értelmében elsöpörték, meggyőzően bizonyították, hogy Oroszország politikai berendezkedésének liberalizációja elkerülhetetlenül az Államvédelmi Bizottság (KGB) gyengülését, reformját, illetve felszámolását eredményezi. Hogy mekkora pánik uralkodott akkoriban a katonai hivatalok vezetésében, azt a régi titkosszolgálatok gyakori és gyakran érthetetlen felszámolása, illetve az új különleges szolgálatok létrehozása is mutatja. Így például Oroszország elnöke, B. N. Jelcin, és az SZSZKSZ ÁVB (kGB) elnöke, A. Krjucskov által aláírt egyezmény eredményeként az össz-szövetségi KGB mellett V. V. Ivanyenko elnöklésével már 1991. május 6-án megalakult az Orosz Köztársaság Államvédelmi Bizottsága. November 26-án az SZSZKSZ Államvédelmi Bizottsága (KGB) helyén létrejött a Szövetség biztonságvédelmi ügynöksége (AFB). Újabb egy héttel később, december 3-án, az SZSZKSZ elnöke, M. Sz. Gorbacsov aláírta "Az államvédelmi hivatalok szerveinek újjászervezéséről" szóló rendeletet. A törvény értelmében a KGB megszűnt, és a helyén az átmenet idejére létrehozták az SZSZKSZ Hivatalközi Biztonsági Szolgálatát (MSZB). Vissza