Az idő rendje

Fülszöveg

Miért a múltra emlékszünk, miért nem a jövőre? Mi vagyunk az időben, vagy az idő létezik mibennünk? Mit jelent az valójában, hogy az idő „folyik"? Mi köti az időt a mi szubjektív természetünkhöz?
AZ IDO RENDJE a fizikának egy olyan jelenségét tárgyalja, amely mindenkit érdekel: az időt Az idő olyan rejtély, amelyről mindenkinek van személyes tapasztalata. Rejtély a fizikusoknak is: ők az idő radikális átalakulásának lehettek szemtanúi Newtontól Einsteinig, a kvantummechanikáig, végül a hurok-kvantumgravitáció elméletéig, amelynek Corlo Rovelli az egyik legjelentősebb képviselője. Newton egyenleteiben mindig ott volt az idő, de mára eltűnt a fizika alapegyenleteiből. Múlt és jövő mór nem egymás ellentettje!. A fizikának azt kell felszámolnia, amit mindenki hisz: hogy az egyetlen biztos pont a jelen,
Cario Rovelli, miközben e rendkívüli gondolattársítások közül három példát megvizsgál, betekintést ad a fizika múltjába, s elvezet odáig, ameddig az időről való jelen tudásunk elér,... Tovább

Fülszöveg

Miért a múltra emlékszünk, miért nem a jövőre? Mi vagyunk az időben, vagy az idő létezik mibennünk? Mit jelent az valójában, hogy az idő „folyik"? Mi köti az időt a mi szubjektív természetünkhöz?
AZ IDO RENDJE a fizikának egy olyan jelenségét tárgyalja, amely mindenkit érdekel: az időt Az idő olyan rejtély, amelyről mindenkinek van személyes tapasztalata. Rejtély a fizikusoknak is: ők az idő radikális átalakulásának lehettek szemtanúi Newtontól Einsteinig, a kvantummechanikáig, végül a hurok-kvantumgravitáció elméletéig, amelynek Corlo Rovelli az egyik legjelentősebb képviselője. Newton egyenleteiben mindig ott volt az idő, de mára eltűnt a fizika alapegyenleteiből. Múlt és jövő mór nem egymás ellentettje!. A fizikának azt kell felszámolnia, amit mindenki hisz: hogy az egyetlen biztos pont a jelen,
Cario Rovelli, miközben e rendkívüli gondolattársítások közül három példát megvizsgál, betekintést ad a fizika múltjába, s elvezet odáig, ameddig az időről való jelen tudásunk elér, „a ma még nem ismert dolgok hatalmas, az éj sötétjébe burkolózó csillagóceánjóig".
„Általában úgy gondoljuk el. az időt, mint valami egyszerű, magától értetődő dolgot; órával mérhető, és mindennek fittyet hányva. egyenletesen halad előre a múltból a jővő felé. Az idő múlásával meghatározott rendben következnek egymásra a múlt. a jelen és a jövő eseményei; a múlt végérvényes, a jövő nyitott Csakhogy bebizonyosodott ez mind tévedés"
CARLO ROVELLI (1956) olasz elméleti fizikus. Dolgozott az Egyesült Államokban is; ma Franciaországban él, az Académie Internationale de philosophie des sciences (AlPS) és az Institut universitaire de France (lUF) tagja, s vezeti a marseille-i Aix-Marseille Université (AMU) Elméleti Fizikai Központjának (Centre de physique théorique) kvantumgravitációs kutatócsoportját. Kutatói munkássága mellett küldetésének tekinti a tudomány népszerűsítését. Közérthető, szellemes stílusát gyakran hasonlítják Richard P. Feynmanéhoz. A Hét rövid fizikalecke az utóbbi évek egyik legnagyobb olasz könyvsikere volt, több mint negyven nyelvre lefordították.
Előkészületben: Helgoland Vissza