Az ifjúkor lelki élete

Előszó

Aki az ifjúkor lelki életét le akarja írni, annak ismernie kell az ifjúságot, meg kell őt értenie, szeretnie s közel kell állnia hozzá, úgy át kell éreznie örömét és fájdalmát, mintha a magáé volna. De még ez mind nem elég. Általános ismereteken és beleérzéseken kívül még részletismereteket is kell az írónak szereznie az ifjúi fejlődésről és annak tényeiről. Egy oly egész fejlődési szakaszról, aminő az «ifjúkor», általános megfigyelések vagy kísérletek még nem közvetítenek kimerítő tudást. Azt a többletet már most, ami ezenfelül kivánatos, maga az ifjúi nemzedék adja a kezünkbe; irodalmi megnyilatkozásaiban, leginkább pedig naplóiban. Ennek a könyvnek a főforrását is épen ilyen naplók teszik; s ebben a második kiadásban még jobban törekedtem kiaknázni őket, mint ahogy az elsőben történt. Mindazoknak, kik nagylelkűen és bizalmas készséggel rendelkezésemre bocsájtották naplóikat, úgy ahogyan azok valóban megiródtak s ezzel engem lényegesen elősegítettek feladatom megoldásában, hadd fejezzem ki meleg és hálás köszönetemet. Összesen 14 fiatalkorú egyén naplója állott a második kiadás előkészítésénél rendelkezésemre. Ez a terjedelmes és értékes anyag megérdemli, hogy kimerítően foglalkozzunk vele. Nagyon kedvezően hatott munkámra az a körülmény, hogy sok, fiútól írt naplónak jutottam birtokába s így mélyebben belehatolhattam a fiúk lelkébe, mint első ízben. Többen azon véleményüknek adtak kifejezést, hogy elemzéseim nem illenek annyira a fiúk, mint a leányok fejlődésére: megelégedéssel mondhatom, hogy e nézet nem talált kellő igazolást. A serdülés lényeges sajátságai mindakét nemnél megegyezők; vannak mindenesetre eltérések is, - ezekről úgyis részletesen szót ejtünk majd, - de nem érintik az alapvető dolgokat... Vissza