Az indológus indián

Fülszöveg

India l<ultúrájánai< cgyil< legfontosabb korabeli kutatója, számos könyvével, cikkével, kiállításrendezéscvel mindmáig legnagyobb magyar népszerűsítője az alig több mint ötven éve elhunyt Baktay Ervin volt. Festőművészként indult, majd fordításaival, tanulmányaival szerzett nevet magának, s a mára világhírűvé vált indiai fcstönö, Amrita Shcr-Gil nagybátyjaként családi élete is szorosan kapcsolódott, Indiához. Mindeközben jelentőset alkotott a földrajztudományokban, művészettörténetben, asztrológiában. Körösi Csoma Sándor hazai kultuszát pedig egyenesen Baktay-nak köszönhetjük. Sokoldalú tehetségét azonban nemcsak müveiben bontakoztatta ki. Színes gyermekkori élményei nyomán - melyek önéletrajzi visszaemlékezései révén nemrég a nagyközönség számára is hozzáférhetővé váltak - barátaival vadnyugati és indián játékot alapított, melyet az Amerikai Indián Szövetség is elismeréssel illetett.
Jelen kötet Baktay sokszínű egyéniségén keresztül foglalja össze a XX. század első felének... Tovább

Fülszöveg

India l<ultúrájánai< cgyil< legfontosabb korabeli kutatója, számos könyvével, cikkével, kiállításrendezéscvel mindmáig legnagyobb magyar népszerűsítője az alig több mint ötven éve elhunyt Baktay Ervin volt. Festőművészként indult, majd fordításaival, tanulmányaival szerzett nevet magának, s a mára világhírűvé vált indiai fcstönö, Amrita Shcr-Gil nagybátyjaként családi élete is szorosan kapcsolódott, Indiához. Mindeközben jelentőset alkotott a földrajztudományokban, művészettörténetben, asztrológiában. Körösi Csoma Sándor hazai kultuszát pedig egyenesen Baktay-nak köszönhetjük. Sokoldalú tehetségét azonban nemcsak müveiben bontakoztatta ki. Színes gyermekkori élményei nyomán - melyek önéletrajzi visszaemlékezései révén nemrég a nagyközönség számára is hozzáférhetővé váltak - barátaival vadnyugati és indián játékot alapított, melyet az Amerikai Indián Szövetség is elismeréssel illetett.
Jelen kötet Baktay sokszínű egyéniségén keresztül foglalja össze a XX. század első felének társadalmi és szellemi mozgalmait. A tanulmányok többek között részletesen bemutatják Baktay családjának eddig feltáratlan eredetét, Baktay müncheni éveit az élete végéig mestereként tisztelt Hollósy Simon festőiskolájában és kapcsolatát a századelő bohémmozgalmaival; első fordításait, valamint szerepét a Magyarországon akkor még alig ismert Qándhí és Tagore kultuszának kialakításában; elsö indiai utazását (1926-1929) és 1928-ban, rendkívüli körülmények között megtett nyugat-tibeti útját; kapcsolatát a Magyar Földrajzi Társasággal, asztrológiai munkásságát, a „Wadnyugat" iránti elkötelezettségét és meghatározó szerepét a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumban. A kötetet Baktay múzeumi előadásainak jegyzéke, 1956-57-es indiai útjáról írt jelentése és kollégáival való levelezése, valamint egy minden részletre kiterjedő, számos újonnan felkutatott cikket és tanulmányt, illetve Baktay eddig kiadatlan kéziratait tartalmazó bibliográfia egészíti ki. Útikönyvein, bölcseleti írásain, fordításain és a fő müvének számító indiai művészettörténetén keresztül Baktay máig érvényes módon fogalinazta meg az indiai kultúra lényegét a magyar szellemi élet számára. Mint azt a kötet egyik indológus tanulmányírója megjegyzi: „Baktay néhány eszmefuttatása és saját maga által alkotott szakkifejezése rádöbbenti a szakmabeli olvasót, hogy mindnyájan Baktay dolgozószobájából bújtunk elö." Vissza