| Bevezetés | 9 |
| Információtechnológiai forradalom és felzárkózás | 9 |
| A könyv áttekintése | 18 |
| Információtechnológiai forradalom és "új gazdaság" | |
| Fogalmi kérdések | 23 |
| "Új gazdaság" - új közgazdaságtan? | 23 |
| "Új gazdaság" - a technológia elterjedésének meghatározott küszöbértéke felett? | 30 |
| "Új gazdaság" - új üzleti modell | 34 |
| Kóda és következtetések | 39 |
| A gazdaság hálózati szerveződése az új üzleti modellben | 41 |
| A felzárkózó országok szereplőinek integrálódása a globális hálózatokba | 43 |
| Hálózatosodás és hierarchia a felzárkózó országokban | 47 |
| A piaci koordináció térnyerése - a periféria kimarad? | 50 |
| A feldolgozóipar tercerizálódása az új üzleti modellben | |
| Az ipar fogalmának újradefiniálása | 54 |
| Tercerizálódás - elmélet és empíria | 56 |
| Szektorközi összefonódás - híd a "régi" és az "új" gazdaság között | 61 |
| Tercerizálódás és a vállalati tevékenységhatárok módosulása | 63 |
| Tercerizálódás és a világkereskedelem szerveződési formáinak átalakulása | 68 |
| Tercerizálódás és a működőtőke-befektetések révén felzárkózni igyekő országok modernizációs perspektívái | 73 |
| Információtechnológiai forradalom és felzárkózás | |
| Információtechnológiai forradalom és a világgazdaság centrumán kívüli országok technológiai felzárkózása | 77 |
| A kutatás-fejlesztés nemzetköziesedése és a Cohen-Levinthal-tétel az információs gazdaság korában | 78 |
| A K+F leépülése a periférián? | 78 |
| Mélyülő kompetenciaszakadék a világgazdaság eltérő státusú szereplői között | 80 |
| "Új gazdaság" és technológiai fejlődés az infokommunikációs szektorra szakosodott felzárkózó országokban | 84 |
| Endogén vagy exogén technológiai haladás | 84 |
| A technológiai haladás megtestesült és nem megtestesült formáinak aránya | 87 |
| Az információtechnológiai forradalom és a kutatás-fejlesztés nemzetköziesedése | 89 |
| Globális vagy lokális technológiai diffúzió? | 89 |
| Közlekedés egy távolodó célponthoz? - A technológiai határ kijjebb tolódása és a technológiai felzárkózás | 96 |
| A felzárkózás csatornái | 99 |
| Bevezetés | 99 |
| Felzárkózás a "régi gazdaság" módszereivel, az ipari kapitalizmus erősítésével | 100 |
| Felzárkózás a "régi gazdaság" megújítása révén | 116 |
| Felzárkózás informatikai szolgáltatások segítségével | 121 |
| Következtetések | 127 |
| Néhány elméleti megfontolás a gazdaságpolitikai döntéshozók számára | |
| Az információtechnológiai forradalomra alapozott, felzárkózást elősegítő technológapolitika és intézményrendszer | 133 |
| A technológiai rendszer | 133 |
| Eltérések a nemzeti innovációs rendszerek gazdasági teljesítményre gyakorolt hatásaiban | 136 |
| Néhány példa a technológiai rendszer - a nemzeti innovációs rendszer összefüggésére | 139 |
| A magyarországi nemzeti innovációs rendszer átalakulása és az információtechnológiai forradalomra alapozott felzárkózás | 143 |
| Az információtechnológiai forradalom hatása a gazdaságok térszerkezetére | 150 |
| Adalék a gazdasági tevékenység intenzitásának földrajzi eltéréseit magyarázó tényezőkhöz | 154 |
| Versenyképesség vagy szerkezet? | 154 |
| Versenyképesség vagy szerkezet a felzárkozó országokban | 156 |
| Kóda | 163 |
| Epilógus az "új gazdaság" és az evolúciós gazdaságelmélet | 164 |
| Az "új gazdaság"-buborék kipukkanása | 166 |
| Intézményi erények | 168 |
| "Új gazdaság" vagy "új gazdaságok" | 170 |
| A "business usual" időszaka | 172 |
| Miként kerülnek a képbe az inokommunikációs technológiai hardver gyártásra szakosodott felzárkózó országok? | 175 |
| Hivatkozások | 177 |
| Függelék | 197 |
Folytatás Microsoft-tal