Az informatika alapjai

Főiskolai jegyzet/Kézirat/Apor Vilmos Tanítóképző Főiskola

Szerző

Sütő Károly

Lektor

Dr. Németh István

Sánta Mihály

'Sütő Károly: Az informatika alapjai ' összes példány

Kiadó:	Apor Vilmos Tanítóképző Főiskola
Kiadás helye:	Vác
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	142 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér illusztrációkkal. Kézirat.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az informatika alapjai c. jegyzet az Apor Vilmos Katolikus Főiskola nappali tagozatos hallgatóinak alapképzési tantervében szereplő Bevezetés az informatikába című és az Informatika alapjai című tantárgyainak elméleti alapozó anyagához készült.
Az informatika közoktatási bevezetése, majd a NAT-ban való megjelenése szükségessé tette, hogy a pedagógusképzésben is bevezessünk olyan tantárgyat, amely a konkrét hardver és szoftver ismereteken kívül általános alapozó személetű ismereteket nyújt és rendszerezi azokat az informatikai alapműveltséghez tartozó ismereteket, amelyek eddig éppen a téma újszerűsége miatt, mind a középfokú mind a felsőfokú szinten kevésbé gondozott területet jelentettek.
Az informatika részterületei igen magas színvonalon és sokrétűen kidolgozottak, azonban ahhoz, hogy ezeket a hallgató tanulmányozni tudja szükséges ismernie az alapfogalmakat, mert ellenkező esetben csak igen nagy energia befektetéssel és megkérdőjelezhető eredménnyel tud csak megbirkózni az informatika mélyebb ismereteivel. Kialakult - a más tudományágra is jellemzően - az informatika sajátos jel- és kifejezésrendszere, így a szóban forgó szakismereteket csak az érti meg, aki előzetesen a terminológiával, nómenklatúrával tisztában van.
A jegyzet egyik első közelítés (amelynek tovább dolgozása folytatódik) az informatika ilyen szélesebb körű tárgykörének összefoglalására.
A pedagógusképzés ezen belül az óvodapedagógus és a tanítóképzés az emberi kultúra teljes spektrumát célozza meg, ami arra kötelez minket, hogy nem szűkíthetjük le a hallgatók képzése során az informatikai ismereteket csak "hardveres", csak "szoftveres", csak technikai vagy csak matematikai megközelítésű ismeretekre.
A jegyzet szemléletet is kíván adni azzal, hogy a gyakorlati alkalmazásokra, bővebb teret szentel, hiszen az informatika nem cél, hanem eszköz arra, hogy a mindennapi életünk, munkánk, tevékenységünk könnyebbé váljon. Amit a gépek elvégezhetnek helyettünk - legyen az akár szellemi munka - tegyék azok!
Az anyag feldolgozásánál az egyes kérdéscsoportok tárgyalásánál különösen az első 100 oldalnál - törekedtünk arra, hogy csupán olyan mélységig foglalkozzunk az alapvető ismeretekkel, hogy a későbbi informatikai tárgyak tárgyalása során a hallgatóknak az alapfogalmakkal ne legyen problémájuk.
A jegyzet írása során kerültük a magasabb matematikai felkészültséget igénylő fogalmak, képletek alkalmazását, viszont ismertnek tételeztük fel a valószínűség fogalmát és a számrendszereket (bináris, hexadecimális számrendszerek) mivel a matematika tárgy keretében hallgatóink ezzel foglalkoznak.
A tárgy oktatásának egyik célja, hogy az a hallgató, akinek a heterogén középfokú képzés miatt jelenleg nem egységesen körülhatárolt vagy igen kevés informatikai előismerete van, megismerje az informatika alapvető fogalomrendszerét, alaptörvényeit. Elemi hardver ismereteket kapjon, értse mire való a számítógép és az ismeretek birtokában a szükséges szoftver illetve felhasználói ismeretek tanulmányozásába kezdhessen. Vissza

Tartalom

1. AZ INFORMATIKA ALAPFOGALMAI 5
1.1 Az informatika fogalma 5
1.2 Az informatika tárgya 6
1.3 Az informatika és a számítástechnika viszonya 8
1.4 Az informatika jelentősége napjainkban 9
1.5 Az információ fogalma 10
1.5.1 Az információtartalom 12
1.6 Információtechnikai fogalmak 14
1.6.1 A jel 14
1.6.2 Az adat 16
1.6.3 A kódolás 17
1.6.4 Kódrendszerek 18
1.6.5 Dekódolás 22
1.7 Az információmennyiség egységei 23
1.8 Az információ digitalizálása 25
2. INFORMATIKAI ALAPRENDSZEREK 44
2.1 Számítógépek 45
2.1.1 A számítógép története 45
2.1.2 A számítógép fogalma 47
2.1.3 A számítógépek osztályozása 49
2.1.3.1 A teljesítmény szerinti osztályozás 49
2.1.3.2. Feladat szerinti osztályozás 53
2.1.3.3. A jelek szerinti osztályozás 53
2.1.4. Számítógép felépítése és működése 55
2.1.4.1 A rendszeregység 55
2.1.4.1.1. Járulékos elemek 57
2.1.4.1.2 Be- kimeneti rendszer 59
2.1.4.1.3 Alaplap 62
2.1.4.2 Perifériák 71
2.1.4.2.1. Beviteli berendezések 71
2 1.4.2.2. Kiviteli berendezések 76
2.1.4.2.3. Háttértárak 80
2.1.4.2.4. Párbeszédes berendezések 84
2.1.5 Szoftverek a számítógépen 86
2.1.5.1 Az adatok tárolási rendszere a számítógépen 86
2.1.5.2 A fájl 87
2.1.5.3 A könyvtárstruktúra 88
2.1.5.4 Programok a számítógépen 89
2.1.5.5 Operációs rendszerek feladata és fajtái 90
2.1.5.6 Alkalmazói programok 91
2.1.5.7 Meghajtó programok 92
2.1.5.8 Vírusok 92
2.2. Információátviteli rendszerek 93
2.2.1. Az információátviteli rendszer általános jellemzése 93
2.2.2 Számítógép-hálózatok 95
2.3. Intelligens géprendszerek 101
2.3.1 Alapfogalmak 101
2.3.1.1. A gépi intelligencia fogalma [11] 101
2.3.1.2. Az intelligens gép fogalma 102
2.3.2. Az intelligens gép általános felépítése 104
2.3.2.1. Az egységek általános jellemzése 105
2.3.3. Robotok 106
2.3.3.1. A robotok osztályozása 108
2.3.4.2. A robot általános felépítése 109
3. AZ INFORMATIKA GYAKORLATI ALKALMAZÁSAI 111
3.1 Irodaszervezés, ügyvitel-gépesítés 111
3.1.1. Hagyományos ügyvitel-szervezési eszközök 112
3.1.2. Korszerű ügyvitel-szervezési eszközök 115
3.1.2.1. Ügyviteli szoftverek 115
3.1.3. Számítógép hálózat szerepe az ügyvitel-szervezésben 119
32 Informatika alkalmazása az államigazgatásban 121
3.3 Informatika az oktatásban 124
3.3.1. Az informatika oktatási alkalmazásának osztályozása 125
3.3.1.1. Az informatika mint az oktatás tárgya 127
3.3.1.2. Az informatika az oktatási folyamat segédeszköze 130
3.3.1.3. Az informatika az oktatásszervezés kiszolgálója 135