| A szerzőről | 13 |
| Előszó | 15 |
| I. rész. Bevezetés | 17 |
| 1. Az interjúzás mint kutatási módszer | 18 |
| A kérdező mint bányász vagy utazó | 18 |
| Társalgás mint kutatási módszer | 20 |
| Interjú kutatás a társadalomtudományokban | 22 |
| Elméleti kérdések | 24 |
| A könyv áttekintése | 28 |
| II. rész. A kutatási interjú fogalomalkotása | 31 |
| 2. Az interjú mint konverzáció | 32 |
| Az ismeret mint konverzáció | 32 |
| Szókratész filozófiai értekezése a szeretetről | 34 |
| Terápiás interjú a gyűlöletről | 37 |
| Kutatási interjú a tanulásról | 39 |
| A megértés módja a kvalitatív kutatóinterjú során | 41 |
| Interjúk három konverzációs kontextusban | 47 |
| 3. A posztmodern tudat, a hermeneutika, a fenomenológia és a dialektika | 49 |
| Posztmodern konstrukció | 51 |
| Hermeneutikai interpretáció | 56 |
| Fenomenológiai leírás | 61 |
| Dealektukus elhelyezés | 64 |
| A filozófia és az interjúk | 66 |
| 4. Kvalitatív kutatás a tudományban és a gyakorlatban | 68 |
| Az interjú tudományos státusza | 68 |
| Pozitivizmus | 70 |
| Objektivitás a kvalitatív kutatásban | 73 |
| Kvalitatív és kvantitatív kutatás | 75 |
| Kvalitatív piackutatás | 79 |
| Feminizus és kvalitatív kutatás | 81 |
| Pszichoanalitikus ismeretszerzés | 83 |
| - A pszichoanalízis mit kutatási módszer | 83 |
| - Terápiás kutatás Szkülla és Karübdisz között | 87 |
| III. rész. Egy interjúkutatás hét stádiuma | 89 |
| 5. Egy interjútanulmány tervezése és tematizálása | 91 |
| Nyitottság és érzelmek az interjúkutatásban | 91 |
| Az interjúkutatás hétépcsős folyamata | 94 |
| Az osztályozással kapcsolatos interjúk | 96 |
| Téma-meghatározás | 101 |
| - Tartalom | 102 |
| - Cél | 104 |
| Tervezés | 105 |
| - Az időbeli dimenzió | 105 |
| - Interjútípusok | 107 |
| - Hány interjúalany szükséges? | 108 |
| - Elérhető erőforrások | 109 |
| - Mikor ne használjunk interjút? | 110 |
| A módszerességtől a szaktudásig | 111 |
| 6. Az interjúkutatás etikai kérdései | 115 |
| A hét stádium etikai kérdései | 116 |
| Etikai tanácsok | 116 |
| - Etikai irányelvek | 116 |
| - Informált konszenzus | 118 |
| - Bizalmas kezelés | 120 |
| - Konzekvenciák | 121 |
| - A kutató szerepe | 123 |
| - Etikai kérdések a kutatás kezdetén | 124 |
| Etikai teóriák | 125 |
| 7. Az interjúszituáció | 129 |
| Az interjú-konverzáció | 129 |
| Az interjú kialakítása | 132 |
| Az interjúismertető | 134 |
| Interjúkérdések | 136 |
| Interjú az osztályozásról | 139 |
| 8. Az interjú minősége | 147 |
| Interjúminőség | 147 |
| Az interjú alanya | 149 |
| Kérdezői képzettség | 150 |
| Hamlet interjúja | 153 |
| Az interjúzás etikája | 155 |
| Rávezető kérdések | 158 |
| 9. A beszédtől a szövegig | 161 |
| Az interjúk rögzítése | 161 |
| Az átírás megbízhatósága és érvényessége | 163 |
| Szóbeliség és írott nyelv | 166 |
| Az interjúk átírása | 169 |
| Számítógépes eszközök az interjúanalízisben | 173 |
| 10. Az ezeroldalas kérdés | 176 |
| Elutasítani, vagy interpretálni az ezeroldalas kérdést? | 176 |
| Mit jelent az 1000 oldalas kérdés? | 177 |
| - ,,Összegyűjtött" - túl késő! | 177 |
| - 1000 oldal - túl sok! | 178 |
| - ,,Hogyan" - először a ,,mit" és a ,,miért" kérdéseket kell feltenni | 179 |
| - ,,Metódus" vs. ismeret | 180 |
| - ,,Átiratok" - vigyázat! | 182 |
| - ,,Összegyűjtött" vs. társszerzői | 182 |
| - ,,Analizálni" vs. narrálni | 183 |
| Az elemzés módszere | 184 |
| 11. Az analízis módszere | 186 |
| Az analízis lépései | 186 |
| Az interjúanalízis megközelítései | 187 |
| Jelentés kondenzáció | 192 |
| Jelentés kategorizáció | 194 |
| Jelentés strukturálás a narratívák által | 197 |
| Jelentés interpretáció | 199 |
| Ad hoc jelentésalkotás | 201 |
| Az analízis kérdései | 202 |
| Az analízis kontrollja | 204 |
| 12. Az interpretációk sokszínűsége | 207 |
| A kérdés elsőbbsége | 207 |
| Egy interjúszöveg kapcsán feltett kérdések | 210 |
| - Az értelmezés három típusa | 210 |
| - Az igazoló közösségek három típusa | 213 |
| - A tartalom vagy a beszélő értelmezése | 214 |
| - A hibás értelmezés létrejötte | 217 |
| - A helytelen értelmezés következményei | 218 |
| - Egy szöveg kapcsán feltett kérdések | 219 |
| A ,,valódi jelentés" kutatása | 221 |
| 13. Az érvényesség társadalmi konstrukciója | 225 |
| Az általánosíthatóság, megbízhatóság, érvényesség szentháromsága | 225 |
| Általánsoíthatóság | 227 |
| Az interjúk megbízhatósága és érvényessége | 231 |
| Érvényesség modern és posztmodern kontextusokban | 233 |
| Érvényesség mint a szaktudás minősége | 237 |
| Kommunikatív érvényesség | 240 |
| Pragmatikai érvényesség | 243 |
| Az érvéynesség kérdésének érvényessége | 247 |
| 14. Az interjúbeszámolók fejlesztése | 248 |
| Unalmas interjúbeszámolók | 248 |
| Kutatás a végső beszámolóra figyelve | 251 |
| Az olvasóknak írni | 252 |
| A tudósítás etikája | 254 |
| A tudósítás standard módjainak megőrzése | 256 |
| - Egy riport standard struktúrája | 257 |
| - Metódus | 257 |
| - Eredmények | 257 |
| Az írás mint szociális konstrukció | 262 |
| - A gazdagító interjú riportok | 265 |
| - Zsurnalisztikai riportok | 265 |
| - Párbeszédek | 266 |
| - Terápiás esettanulmányok | 266 |
| - Narratívák | 267 |
| - Metaforák | 268 |
| Vizualizálás | 269 |
| A bemutatás módja a jelen könyvben | 269 |
| IV. rész. Összegzés | 271 |
| 15. Az interjúkról szóló konverzáció | 272 |
| Az interjúkutaqtások fogadtatása | 272 |
| Egy interjúkutatás tíz standard ellenvetése | 274 |
| Az interjúkutatások belső kritikái | 283 |
| A konverzációkról szóló beszélgetések | 286 |