| Zenefizikai tájékozódás | |
| Harmonikus felhangok | 5 |
| Hogyan keletkeznek a hangok? | 5 |
| A felhangsor tudnivalói | 5 |
| A hangközök fizikai értékei húrarányokban | 6 |
| A felhangsor hangközeinek húrarányai | 7 |
| A felhangsor szekundjai | 8 |
| A komma | 8 |
| Levezetéseink áttekintése | 9 |
| A hangközök frekvencia-arányai | 9 |
| A szekundok, mint a konszonanciák különbségi hangközei | 10 |
| A felhangsor továbi vizsgálata | 10 |
| A kvintrokonság kérdése | 11 |
| A szekundok keletkezése | 11 |
| Számtani műveletek | 11 |
| A szekundok levezetés a konszonanciákból | 12 |
| Az intonálás tudnivalói | |
| Az intonálás tényezői | 13 |
| A hangközök gyakorlati pontossága | 13 |
| Szkémák, jelzések | 14 |
| A szkémák támaszhangjai | 14 |
| A szkémák szekundjainak pontossága | 14 |
| A szkémák elképzelése | 15 |
| A szkémák egyéb alakjai | 16 |
| Útmutatás az intonáláshoz | 16 |
| Népzenénk fizikai támaszhang-rendszere | |
| A dallamok gerinchangjai | 18 |
| Az 1. sz. dallam (Fehér fuszulykavirág) | 20 |
| A moll jellegű pentatonika fizikai értékei | 21 |
| A 2. sz. dallam (Kelj fel, juhász, ne aludjál) | 22 |
| A 3., 4., 5. sz. dallamok (Én Istenem add megérnem - Magyarország szélén - Hová mégy, hová mégy) | 22 |
| A 6. sz. példa (Volt nekem egy kecském) (A magas és mély f) | 22 |
| A 7/a. sz. dallam (Szőlőhegyen körösztül) | 25 |
| A deformált konszonanciák közös jelzései | 25 |
| A 7/b. dallam | 26 |
| A 8. sz. dallam (Béres legény) | 26 |
| A 9. sz. dallam (Megállj pajtás) (A mély b) | 27 |
| A 10. sz. dallam (A szép lány aranybárány) | 27 |
| A magas és mély b kommakülönbsége | 28 |
| A kettős szkémák rendszere | 28 |
| A nagy félhang | 29 |
| A bővített szekund (Kecskeméti verbunkos) | 29 |
| A magas d1 és a kisebb terc (Már mi innen elmehetünk - Csömörődi falu végén) | 32 |
| A mély d1 | 34 |
| A hangnemek fizikai szerkezete | |
| A dúr-hármas törzsalakja - A dúr hármashangzat-lánc | 36 |
| A moll hármashangzat-lánc | 36 |
| Alternatív hangzatlánc | 36 |
| A rendszer megnevezése | 36 |
| A dúr hangzatláncok hangnemi értelmezése (Funkciók) | 36 |
| A hangközök, hármashangzatok ábrázolása | 37 |
| A moll- és dúr hármashangzatok sablonjai | 38 |
| A törzshangok rendje | 38 |
| A dúr hangzatlánc ábrája | 38 |
| A törzshangsor ábrája | 38 |
| A szekundok értékei | 39 |
| A törzshangsor funkciói | 39 |
| A c-tonikájú hangnem család | 39 |
| A funkciójelzések variánsai | 39 |
| A hangnem család hangzatkombinációi és skálái | 40 |
| Fizikai alaptételek | 41 |
| A közös tonikájú hangnemek kommagóca | 42 |
| Miképpen kerül a komma a harmónikus hangrendszerbe? | 42 |
| A rendszer kisebb terce | 42 |
| A rendszer egyéb csonka hangeszközei | 43 |
| A szekundok csoportosítása | 45 |
| A "nagyobb" bővített szekund (Arra vigyázz, öregasszony) | 45 |
| A skálák szélső trikordjai | 45 |
| A harmonikus rendszer a gyakorlatban | |
| Skálák és hangzatláncaik intonálása | 47 |
| A támaszhangok kikeresése a funkciójelzésekből | 47 |
| A skálák intonálási mintája | 47 |
| A főhármasok felbontási mintája | 48 |
| A minták hasznosítása | 48 |
| A gyakorlat mély II. és VII. foka | 50 |
| Az esés iskolapéldája (Ángyom asszony kását főzött) | 50 |
| Az intonálás elemzése (Gólya-nóta) | 51 |
| Az "Ej görbénye, görbénye" esete | 51 |
| A "Tüzet viszek" novuma | 52 |
| A II. fok a népi gyakorlatban | 52 |
| A "Besüt a nap a templomba" pozitívuma | 52 |
| Más példák (Nincsen szebb a magyar lánynál - Bazsó Mári libája) | 53 |
| Ahol a kisebb terc valóság (Ablakomba, ablakomba) | 53 |
| Az érem másik oldal | 53 |
| Virágéknál ég a világ | 54 |
| A szekvencia mint mentőkörülmény | 55 |
| "Kalamajkó" és szekvencia társai | 55 |
| Muzsikus - Parasztlány - Rádióénekesnő (Látod-e babám - A Vargáék ablaka) | 55 |
| A mély II. fok alatt dúrban (Volt-e itt az úr?) | 56 |
| Egyéni variánsok | 57 |
| Egy elfelejtett nóta tanulsága (Csütörtöki napon) | 57 |
| Egy újsütetű nóta (Lent a délibábos Hortobágyon) | 58 |
| A moll dominánsú hangnemek VII. foka | 58 |
| Lássunk tisztán | |
| Az azonos előjegyzésű hangnemcsalád | 59 |
| A szegmentum-elmélet | 59 |
| A hangzatlánok eltérései | 59 |
| Rokonsági fokok | 60 |
| A líd és a fríg kérdése (Összegyüttek, összegyüttek az izsapi lányok) (A csitári hegyek alatt) | 60 |
| A fríg zárlata | 60 |
| A dallamok kettős támaszhang-csoportja | 61 |
| Az eol nagyobb kvartja | 61 |
| A tisztasági fogalmi meghatározás | 61 |
| Főkérdések | 62 |
| A paralell hangnempár vizsgálalat (Vengédhangok) | 62 |
| A paralell hangnemek áthajlásai, moduláció (Anyám, édes anyám - Fekete az én ingöm - Ballagási ének) | 62 |
| A dór szekszt | 64 |
| A vendéghangok korlátja | 64 |
| A mikszolíd szeptima (Nagyváradi kikötőben) | 64 |
| A mikszolíd kisebb terce | 66 |
| Az "Erdő, erdő, erdő" esete | 66 |
| Egy másik variáns | 66 |
| Az "ál"-mikszolíd (De szeretnék rámás csizmát viselni) | 66 |
| Áthajlás a mikszolíd és dúr között (Széles a Balaton vize) | 67 |
| Egyéb kérdések | 68 |
| A pentatonika terclánca és harmóniái (A búbánat keserűség) | 68 |
| A pentatonika forgathatósága és komma-problémái | 68 |
| A metrika mint intonálási tényező (Felszállott a páva) | 71 |
| A hangnemek kvintrokonsága | 72 |
| A kvintrendszer (Pythagorasi rendszer) | 72 |
| A kvintrokonság fokozatai | 73 |
| A mérőberendezés hangnemi szolgálata | 76 |
| A kvintrokonság népzenénkben | 77 |
| A tercrokonság | 78 |
| A tiszta többszólamú ének | |
| Katalinka | 82 |
| Gólya-nóta | 84 |
| Esti dal (Vegyeskarra) | 91 |
| Székely keserves | 93 |
| Jegyzetek, magyarázatok | 98 |
| Mellékletek a könyv táskájában | |
| Példatár | |
| Katalinka (partitúra) | |
| Ábrák és mérőszalagok | |
| |
Folytatás Microsoft-tal