| Előszó | 7 |
| A tudományos-technikai forradalom jellege, ismérvei és feltételei | 9 |
| A műszaki-tudományos forradalom ismérvei | 9 |
| A tudomány közvetlen termelőerővé válása | 10 |
| A termelés áttérése új anyagi-műszaki alapokra | 11 |
| Kemizálás | 12 |
| Az elektronikus adatfeldolgozás alkalmazása | 15 |
| A villamosítás terjedése | 16 |
| Az atomenergia békés felhasználása | 16 |
| Gépesítés és automatizálás | 17 |
| A tudomány helyzete és feladata a tudományos-technikai forradalomban | 17 |
| A korszerű tudomány fejlődésének és lényegi változásának jelei | 17 |
| A tudomány fejlődési irányzatai és problémái | 18 |
| Az információ tárolása és átvitele | 18 |
| A nagy tudomány kialakulása | 20 |
| A "tudomány" fogalmának alapvonásai | 21 |
| A döntés különböző síkjai | 21 |
| A tudomány feletti döntés kis fejlett ország körülményei között | 22 |
| A tudomány szervezésének néhány problémája a tudományos-technikai forradalom időszakában | 24 |
| Tudományszervezés, gazdaságosság | 24 |
| Intellektuális potenciál korlátozottsága | 25 |
| Tudós műszer kapcsolat | 25 |
| A tudomány "iparosodása" | 25 |
| A tudományos munka termelékenysége | 26 |
| Új szervezési formák keresése | 26 |
| A tudományszervezők feladatai | 28 |
| A tudományos-technikai forradalom civilizációs problémái | 29 |
| Tudományos-technikai forradalom, ipari forradalom | 29 |
| Társadalmi beavatkozás | 30 |
| Veszélyek irányítás nélkül | 30 |
| Az eddigi fejlődés jellemzői | 30 |
| Prognózisok módszerei | 31 |
| Új modell | 31 |
| A tudományos-technikai forradalom és az új gazdaság-irányítási rendszer | 32 |
| A tudományos-technikai forradalom néhány aktuális problémája Csehszlovákiában | 33 |
| A tudományos-technikai forradalom és a jelenkor néhány problémája | 34 |
| Termelőerők változásai | 34 |
| Az irányítás problémái | 34 |
| Információ és kommunikáció | 34 |
| Városiasodás | 35 |
| Tudósok, műszakiak vándorlása | 36 |
| Technológiai fizetési mérleg | 36 |
| A harmadik világ országainak problémái | 37 |
| Élelmezési problémák megoldása | 37 |
| A tudomány a jelenkor aktív politikai ereje | 38 |
| A tudósok szerepe | 38 |
| A számítógépek szerepe | 39 |
| A problémák nemzetközi jellege | 39 |
| A tudományos-technikai forradalom jövője | 40 |
| A tudományos-technikai forradalom kísérleti szakasza | 40 |
| Megvalósítási program | 40 |
| Energetika | 41 |
| Szerkezeti anyagok | 41 |
| Gépesítés, automatizálás | 41 |
| Képzettség, műveltség | 41 |
| Beruházások | 42 |
| Futurológia | 42 |
| Távlati program | 43 |
| A tudományos-technikai forradalom mint a termelőerők fejlesztésének formája | 44 |
| A termelési viszonyok fejlődése | 44 |
| Termelőerők fogalma | 44 |
| A termelőerők ellentmondásai | 45 |
| Evolúciós fejlődés | 45 |
| Ugrásszerű fejlődés | 46 |
| A tudományos-technikai forradalom és a nemzetközi együttműködés | 48 |
| Együttműködés a tudományos kutatás területén | 48 |
| Az együttműködés átfogó terve | 49 |
| Az ipar a tudományos forradalom előtt | 51 |
| A tudomány haladása | 51 |
| A tranzisztorok kifejlesztése | 51 |
| Elektronikus számítógépek | 52 |
| A mezőgazdasági forradalom határai | 52 |
| Az ipari forradalom | 52 |
| A humán tudományok fejlődése | 54 |
| A tudományos forradalom megjelenése | 54 |
| Az európai integráció | 54 |
| A nemzeti elkülönülés és a tudomány | 54 |
| Mikrogazdaság | 55 |
| A tudományos forradalom és a vállalatok szervezése | 55 |
| Az irányítás és vezetés kérdései a tudományos-technikai forradalomban | 57 |
| Változások a tudomány helyzetében | 57 |
| A kutatás szükségessége | 58 |
| Számítógépek | 58 |
| Energia | 59 |
| Műanyagok | 59 |
| Az automatizálás egyes szociális következményei | 59 |
| A gondolkodásmód változása | 60 |
| Az egyén szerepe | 61 |
| Az automatizálás, gépesítés, irányítás, vezetés | 62 |
| Vezetési "iskolák" | 62 |
| Szabványosítás és a tudományos-technikai forradalom | 64 |
| A szabványosítás fejlődése | 64 |
| A szabványosítás végrehajtásának hiányosságai | 65 |
| Szabványosítás a technológiában | 66 |
| A szabványosítás előfeltételei és feladatai | 67 |
| Az üzemirányítás számítógépes forradalmának hatása | 68 |
| A számítógépes rendszer jellemzői | 69 |
| A rendszer hatása | 69 |
| Kapcsolat az automatizálással | 70 |
| Az üzemirányítási rendszer bevezetésének feltételei | 70 |
| Alkatrészraktár | 71 |
| Alkatrészgyártás | 71 |
| A General Electric tapasztalatai | 71 |
| Finomvegyszerüzem tapasztalatai | 72 |
| A tudományos-technikai forradalom hatása az állóeszközök karbantartására | 74 |
| Az eleven munka részarányának eltolódása | 74 |
| A termelékenység növelési lehetőségei | 74 |
| A karbantartás lehetőségei | 75 |
| A karbantartó személyzet létszámának növelése | 75 |
| A munkamegosztás ellentmondásai | 77 |
| A kapacitáskihasználás növelése | 77 |
| Újítások | 77 |
| Képzettségi követelmények | 78 |
| Beruházási szempontok | 78 |
| Szakosított üzemek tervezése | 78 |
| Állóeszköz-kihasználás | 79 |
| Komplex szocialista ésszerűsítés | 79 |
| Karbantartási igények | 80 |
| A karbantartás gazdaságossága | 81 |
| Felesleges javítások | 82 |
| A tudományos-technikai forradalom és hatása a tőkés gazdaságra | 82 |
| A műszaki fejlődés alapvető irányai | 82 |
| Az atomenergia lehetőségei | 83 |
| Elektronikus számítógépek | 84 |
| Űrkutatás | 85 |
| Az állótőke felújításának üteme | 86 |
| Munkatermelékenység | 86 |
| A gazdasági szerkezet változása | 87 |
| A tudományos-technikai kutatás | 87 |
| A kutatási költségek növekedése | 88 |
| A szakképzés megváltozása | 89 |
| A tőkés állam szerepe | 89 |
| A munka iránti követelmények és a munka értékelésének változása a tudományos-technikai forradalomban | 89 |
| A munka jellegének megváltozása | 90 |
| Nagyobb képzettség | 90 |
| Új követelmények a munkával szemben | 91 |
| A tudományos-technikai forradalom és a szakmai képzés | 92 |
| A tudományos-technikai forradalom átfogó jellege | 92 |
| Iparágak közötti különbségek | 92 |
| A szakképzettség növelése és a népgazdaság struktúraváltozásai | 93 |
| Az automatizálás hatása | 93 |
| A karbantartás jelentősége | 93 |
| Mérnöki és tudományos segédszemélyzet | 93 |
| Az elektronikus adatfeldolgozás és a kibernetika szükségletei | 94 |
| Az újabb oktatási igények tartalmi és módszertani változásai | 94 |
| Politechnikai oktatás | 95 |
| Alaptudományos oktatása | 95 |
| Alapfoglalkozási ágak összevonása | 95 |
| A tudományos-technikai forradalom információelméleti hatása | 96 |
| A gyakorlati oktatás fokozása | 96 |
| Az új oktatási módszerek alkalmazásának szükségessége | 97 |
| A tudományos-technikai forradalom és az NSZK acélgyártására gyakorolt hatása | 98 |
| Műszaki forradalom és az acélipar | 98 |
| Önköltségcsökkentés kapacitásnöveléssel | 98 |
| Kapacitásnövelés és piac | 99 |
| Az NSZK acéliparának felújítása | 99 |
| Folyamatos gyártási rendszer | 100 |
| Az együttműködés új formái | 100 |
| Szakosítás egyetlen feldolgozási fokozatra | 100 |
| A termelési program összehangolása | 100 |
| A termelés koncentrációja | 101 |
| Kutatás ösztönzése | 101 |
| Az igények változásai és a nemzetközi kapitalista munkamegosztás | 101 |
| Anyagkihasználás együttműködéssel | 101 |
| A világ acéltermelése | 102 |
| Az energia- és nyersanyagbázis változása | 103 |
| Acélipari művek tengerparton | 103 |
| Átfogó jellegű beruházások | 104 |
| A tudományos-technikai forradalom hatása az acélipari vállalatokra | 104 |
| A tudományos-technikai forradalom és a hegesztés | 105 |
| A kutatási problémák megválasztása | 105 |
| Hegesztéstechnológiai kutatások | 106 |
| Öntöttvas helyett acél | 106 |
| A súlycsökkentés jelentősége | 106 |
| Nagy szilárdságú acélok felhasználása | 107 |
| Felrakóhegesztés | 108 |
| Dudorhegesztés | 108 |
| A hegesztéstechnológia fejlődésének hatása | 108 |
| A technológia és az automatizálás fejlődése a gépgyártásban a tudományos-technikai forradalom viszonyai között | 109 |
| A tudomány hatása a technikára | 109 |
| A szakosodás és a munkamegosztás | 109 |
| A gyártmányválaszték gyors változása | 110 |
| Gyártásszervezés és technológia | 110 |
| Kibernetika a technológiai tervezésben | 110 |
| Munkaelemzés és munkanorma-vizsgálat | 111 |
| Az automatizálás fejlődési iránya | 112 |
| Mérnöki munkák gépesítése és automatizálása | 112 |
| Technológia és gazdaságosság | 113 |
| Alapkutatás és technológia | 113 |
| Tudományos-technikai forradalom és a vertikális koncentráció a vegyiparban és textiliparban | 114 |
| A vegyipar és textilipar összekapcsolódása | 114 |
| A műszáltermelés jelentősége a textiliparban | 115 |
| NSZK | 117 |
| Koncentráció a textiliparban | 117 |
| A koncentráció előmozdítása | 118 |
| A textilipar automatizálása | 118 |
| Kutatás és ár | 119 |
| Az élelmiszeripar tudományos-technikai fejlődésének kérdései | 120 |
| Új gyártmányok előállítása | 120 |
| A házimunka megkönnyítése | 121 |
| Új igények | 121 |
| A tárolási idő növelése | 122 |
| Minőségváltozás kiküszöbölése | 122 |
| A nyersanyagbázis változása | 122 |
| A technológiai módszerek tökéletesítése | 123 |
| Enzimek alkalmazása | 123 |
| Kémiai hámozás | 123 |
| Ioncserélők alkalmazása | 123 |
| A "pillanatoldó" (instant) főzés | 124 |
| Folyamatos gyártási módszerek | 124 |
| Ionizáló sugárzások | 124 |
| Nagyfrekvenciás melegítés | 125 |
| A termelés gépesítése és automatizálása | 125 |
Folytatás Microsoft-tal