| Előszó | 11 |
| Izzókatódú csövek | 13 |
| Az anyag szerkezete | 13 |
| A fémek vezetése | 16 |
| Elektronemisszió | 17 |
| Az izzókatódú elektroncsövek áramköri jellenzői | 19 |
| A dióda | 21 |
| A dióda effektív rezisztenciája | 24 |
| A soros kapcsolású dióda működése | 25 |
| A dióda helyettesítő kapcsolása | 28 |
| Feszültséggenerátorok és áramgenerátorok | 29 |
| A trióda | 31 |
| A trióda paraméterei | 33 |
| A trióda kisjelű helyettesítő kapcsolása | 37 |
| A tetróda | 40 |
| A sugártetróda | 41 |
| A pentóda | 43 |
| A változó meredekségű pentóda | 44 |
| Az elektroncsövek zaja | 45 |
| Az elektroncsövek névleges adatai | 45 |
| Az elektroncsövek szerkezeti felépítése | 46 |
| Jeltorzítás | 47 |
| Feladatok | 47 |
| Gáztöltésű és gőztöltésű csövek | 51 |
| Gázionizáció | 51 |
| Hidegkatódú diódák | 53 |
| Izzókatódú, gáztöltésű diódák | 54 |
| A tiratron | 55 |
| Árnyékolórácsú tiratronok | 59 |
| Az ignitron | 60 |
| A higanykatódú átalakító | 62 |
| A fordított működés | 63 |
| Vizuális leolvasású (számjelzős) csövek | 64 |
| Feladatok | 66 |
| Félvezető diódák | 68 |
| A félvezetők | 68 |
| A szennyezésen alapuló vezetés | 69 |
| Diffúzió és drift | 72 |
| A pn átmenetű rétegdióda | 72 |
| A pn átmenetű rétegdióda kapacitása | 74 |
| A tűérintkezős dióda | 76 |
| A Schottky-féle záróréteges dióda | 76 |
| Az alagútdióda | 77 |
| Zener-diódák | 78 |
| Egyátmenetű tranzisztorok | 80 |
| Rézoxidul- és szelénegyenirányítók | 82 |
| Feladatok | 82 |
| Tranzisztorok és más félvezető alkatrészek | 84 |
| A rétegtranzisztor | 84 |
| A tranzisztorok szerkezeti típusai | 86 |
| Planáris tranzisztorok | 87 |
| Gyűrűs szerkezeti felépítés | 88 |
| Az emitter-kapcsolású bipolári tranzisztorok jelleggörbéi | 90 |
| A bázis-kapcsolás jeleggörbéi | 96 |
| A kollektor-kapcsolás | 98 |
| A tranzisztorok h-paraméterei | 98 |
| Egyszerűsített hibrid helyettesítő kapcsolás | 102 |
| A T-alakítú helyettesítő kapcsolás | 103 |
| A tranzisztorok paramétereinek változása és üzemi tartománya | 105 |
| A félvezető anyagok megválasztása | 107 |
| A félvezető alkatrészek számozása és tokozása | 107 |
| Unipoláris tranzisztorok: a térvezérlésű tranzisztorok | 110 |
| A tirisztor | 114 |
| Termisztorok | 117 |
| A Hall-hatás | 117 |
| Feladatok | 118 |
| Fényelektromos alkatrészek | 121 |
| A fény | 121 |
| Fényemissziós cellák | 121 |
| Fotokonduktív cellák | 123 |
| Fényaktivált pn átmenetű alkatrészek | 124 |
| Fényelemek | 126 |
| Fénykibocsátó diódák | 127 |
| Fotosokszorozók | 128 |
| Feladatok | 129 |
| Tápegységek és szűrők | 131 |
| A tápegységekre vonatkozó követelmények | 131 |
| Egyfázisú egyutas egyenirányítás | 131 |
| Egyfázisú kétutas egyenirányítás | 133 |
| Harmonikuskeletkezés | 136 |
| Háromfázisú egyutas egyenirányítás | 137 |
| Háromfázisú kétutas egyenirányítás | 138 |
| A transzformátor kihasználási tényezője | 139 |
| Feszültségsokszorozó áramkörök | 140 |
| Kondenzátoros szűrő | 141 |
| Induktív szűrő | 145 |
| Fojtótekercses bementű szűrő | 145 |
| Hálózati szűrők a váltakozóáramú oldalon | 147 |
| A párhuzamosan kapcsolt diódák működése | 147 |
| Váltóirányítók (transzverterek) | 147 |
| Induktív terhelések | 149 |
| Feladatok | 151 |
| Erősítők I. | 153 |
| Az erősítők osztályozása | 153 |
| Az emitter-kapcsolású A-osztályú feszültségerősítő | 154 |
| Dinamikus átviteli jelleggörbék | 156 |
| Az erősítő kisjelű helyettesítő kapcsolása | 159 |
| Az alkatrészek méretezése | 159 |
| A munkapont stabilizálása | 161 |
| A-osztályú elektroncsöves erősítők | 166 |
| A reaktenciaterhelések hatása | 170 |
| Tranzisztoranalízis a h-paraméterek alapján | 171 |
| Hangolt feszültségerősítők | 177 |
| Bázis- és rács-kapcsolású erősítők | 177 |
| Térvezérlésű tranzisztort tartalmazó áramkörök | 181 |
| Fényelektromos áramkörök | 182 |
| Feladatok | 184 |
| Erősítők II. | 190 |
| A decibel | 190 |
| Sávszélesség | 192 |
| A nullapont eltorlódása (drift) az egyenáramú erősítőkben | 194 |
| A fokozatok közötti csatolás módozatai | 199 |
| A-osztályú erősítés több fokozattal | 201 |
| A transzformátor | 204 |
| A legnagyobb teljesítmény átadásának feltételei | 205 |
| A hullámalak eltorzulása | 207 |
| A-osztályú teljesítményerősítők | 209 |
| A-osztályú ellenütemű fokozat | 216 |
| Az előfeszültségek előállítása ellenütemű kapcsolásokban | 218 |
| B-osztályú és C-osztályú üzem | 219 |
| B-osztályú, ellenütemű fokozat | 220 |
| B-osztályú teljesítménykivezérlő fokozatok | 222 |
| Transzformátor nélküli B-osztályú fokozat | 223 |
| Feladatok | 224 |
| A visszacsatolt erősítők elmélete | 229 |
| A visszacsatolás célja és módozatai | 229 |
| Soros feszültségegyüttcsatolás | 230 |
| Soros feszültségellencsatolás | 233 |
| A soros feszültségegyüttcsatolás hatásai | 241 |
| Feszültségösszegzés ellenálláshálózattal | 241 |
| Párhuzamos feszültségvisszacsatolású erősítők | 242 |
| Soros áramvisszacsatolás | 245 |
| A rendszerállandók mérése | 248 |
| Stabilitás | 249 |
| Az elektroncsövek és a tranzisztorok egyszerűsített egyenletei | 251 |
| Feladatok | 251 |
| Visszacsatolt erősítők és oszcillátorok | 254 |
| Emitterkövető és katódkövető áramkörök | 254 |
| Soros feszültségellencsatolású erősítők | 258 |
| Áramvisszacsatolású erősítők | 259 |
| Párhuzamos feszültségellencsatolású erősítők | 261 |
| Hibrid visszacsatolások | 262 |
| Fázistolós oszcillátorok | 263 |
| Az instabilitás más szemmel | 267 |
| Rádiófrekvenciás oszcillátorok | 267 |
| A C-osztályú üzem előfeszültségei | 269 |
| Negatív rezisztenciájú oszcillátorok | 271 |
| Kristályvezérlésű oszcillátorok | 272 |
| Az oszcillátorok frekvenciastabilitása | 274 |
| Multivibrátorok | 274 |
| Az önzáró oszcillátorok | 284 |
| Feladatok | 286 |
| Elektronikus mérőkészülékek | 288 |
| Az elektronsugárcsöves oszcilloszkóp | 288 |
| Az elektronsugárcső | 290 |
| Eltérítő rendszerek és fókuszoló rendszerek | 294 |
| Tápegységek és beállítási lehetőségek | 296 |
| Oszcilloszkóperősítők | 297 |
| A vízszintes eltérítés áramkörei | 298 |
| Egyszerű áramkörök az időalap előállítására | 300 |
| A Miller-kapcsolás | 306 |
| Bemeneti áramkörök | 306 |
| Mérőszondák az oszcilloszkóphoz | 309 |
| Elektronikus feszültségmérők | 310 |
| Feladatok | 317 |
| Kapcsoló áramkörök | 321 |
| A műszaki logika alapjai | 321 |
| Az ÉS-kapu | 322 |
| A VAGY-kapu | 324 |
| A NEM-kapu | 325 |
| A NEM-VAGY-kapu | 330 |
| A NEM-ÉS-kapu | 334 |
| Függvénykeltés NEM-VAGY- és NEM-ÉS-kapukkal | 336 |
| A Schmitt-trigger | 342 |
| Teljesítménykapcsoló áramkörök | 346 |
| Feladatok | 354 |
| Szabályozott tápegységek | 356 |
| Alapkövetelmények | 356 |
| Stabilizálási tényező és kimeneti ellenállás | 358 |
| A referenciafeszültség előállítása | 359 |
| Párhuzamos (sönt) tranzisztort tartalmazó stabilizátor | 365 |
| Soros feszültségszabályozók | 370 |
| Erősítőt tartalmazó soros szabályozók | 373 |
| Soros áramszabályozók | 378 |
| A tranzisztoros tápegységek védelmei | 379 |
| Nagyfeszültségű és nagyáramerősségű tápegységek | 382 |
| Feladatok | 383 |
| A numerikus feladatok megoldása | 386 |
Folytatás Microsoft-tal