1.115.373
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Az iparművészet könyve II.
Budapest
| Kiadó: | Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Aranyozott kiadói egész vászonkötés |
| Oldalszám: | 646 oldal |
| Sorozatcím: | Az iparművészet könyve |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 26 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | A II. kötet 527 szövegképpel és 86 műmelléklettel jelent meg. Nyomtatta az Athenaeum r.-társulat könyvnyomdája, Budapest. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Tartalom
| II. kötet | |
| Dr. Ráth István: Glyptika | 1 |
| A glyptika viszonya az éremveréshez | 3 |
| Etymologia | |
| Felhasznált kövek | |
| A gyémánt feldolgozása | |
| Technika | |
| A vésett kövek gyűjtése | 7 |
| Byzanc. Középkor | |
| XIV. és XV. század | |
| Gyűjtési szenvedély a legújabb korban | |
| Jelenlegi nagyobb gyűjtemények | |
| Egyéb közgyűjtemények | |
| Újabb magángyűjtemények | |
| Magyar Nemzeti Múzeum | |
| Hazai magángyűjtemények | |
| A glyptika története | 13 |
| Ókor | |
| Egyptom | |
| Chaldaea | |
| Assyria | |
| Persia | |
| Hittiták | |
| Phoenicia | |
| Zsidók | |
| India | |
| Etruria | |
| Mykene | |
| Görögország | |
| Archaikus stilus | |
| A görög glyptika fénykora | |
| A signatura hitelességének megállapítása | |
| Az antik gemmoglyphek | |
| Róma | |
| Fényűzése | |
| Művészei | |
| Ó-keresztény gemmák | |
| Byzanc | |
| Középkor | 32 |
| Cinqueccento | |
| Újkor. XVII. század | 37 |
| XVIII. és XIX. század | |
| A glyptika Magyarországon | 41 |
| A glyptika egyéb tárgyai | 42 |
| Antik kor | |
| Nápolyi múzeum | |
| Bécsi gyűjtemény | |
| Berlin | |
| Habsburgok | |
| Párisi koronakincs | |
| Müncheni Reiche Kapelle | |
| Dresda. Grünes Gewölb | |
| Hazai gyűjtemények | |
| A gemmák foglalása | |
| China | |
| A glyptika irodalma | |
| Diner-Dénes József: Az elefántcsontfaragás | 55 |
| Az elefántcsontfaragás jelentősége | |
| Az elefántcsontfaragás a primitív népeknél | |
| Francziaországi őskori leletek | |
| Egyptom | |
| Phoenicia | |
| Judaea | |
| Görögország | |
| Italia | |
| Byzanc | |
| A népvándorlás kora | |
| Diptychonok | |
| Ó-keresztény elefántcsontfaragványok | |
| Ravenna | |
| Longobard művek | |
| A délfranczia iskola | |
| Közép- és Észak-Francziaország | |
| A byzanci elefántcsontfaragás | |
| A karoling elefántcsontfaragás | |
| Az Ottó-féle renaissance | |
| Rajnamelléki elefántcsontművek | |
| XI. és XII. század | |
| A gothikus stilus | |
| XIV. és XV. század | |
| Francziaország | |
| Olaszország | |
| XVI. század | |
| XVII. század | |
| Olaszország | |
| Francziaország | |
| Spanyolország | |
| Németalföld | |
| Németország | |
| Olaszország | |
| Modern elefántcsontfaragás | |
| Arab és persa elefántcsontfaragás | |
| China | |
| India | |
| Indo-China | |
| Japán | |
| Az elefántcsontfaragás anyaga | |
| Az elefántcsontfaragás technikája | |
| Elefántcsont utánzatok | |
| Divald Kornél: A fafaragás | 167 |
| A fafaragás fogalma | 169 |
| Anyaga | |
| Szerszámai | |
| Őskori technika | |
| Rovátkolt famunkák | |
| Bábsütőminták | |
| Népies faragványok | |
| Az egyptomiak fafaragása. Ó birodalom | |
| Uj birodalom | |
| Görög faszobrok | |
| Római diptychonok | |
| Itália | |
| Curiosumok | |
| Nápolyi presepék | |
| Spanyolország. Estofadók | |
| A fafaragás európa főhelyei | |
| China | |
| Bambuszfaragványok | |
| Japán | |
| Álarczok | |
| Neczkék | |
| A puszpánfaragás | 192 |
| Németalföldi mesterek | |
| Olvasók | |
| Állványos medaillonok | |
| Betűk | |
| Tükörkeretek | |
| Németország | |
| Hans Schwarz | |
| Krug és Flötner | |
| Dürer | |
| Hagenauer | |
| Kels | |
| Monogrammisták | |
| XVII. század | |
| XVIII. század | |
| A szárnyasoltárok. Templomok külső és belső díszítése a középkorban | 207 |
| Románkori egyházi fafaragványok | |
| XIV. századi emlékek | |
| Késő csúcsíveskori emlékek ornamentikája | |
| Német iskolák. Nürnberg | |
| Wohlgemuth | |
| Stoss | |
| Stoss Krakkóban | |
| Stoss Nürnbergben | |
| Stoss hatása | |
| Alsó-Frankföld | |
| A creglingeni oltár mestere | |
| Riemenschneider | |
| A tiroli iskola. Pacher | |
| A sváb iskola | |
| Syrlin | |
| Augsburg | |
| Alsó-rajnai iskola | |
| Észak-Németország | |
| XVII. és XVIII. századbeli egyházi faragványok | |
| A fafaragás Magyarországon | 229 |
| A puszpángfafaragás | |
| A szárnyas oltárok | |
| Geographiai elterjedésök | |
| Legrégibb adatok | |
| Nemzeti vonások | |
| Ornamentika | |
| Figuralis rész | |
| Mátyás király kora | |
| A Jagellók kora | |
| Két irány | |
| Kálváriaszobrok | |
| Renaissance ékítményes oltárok | |
| Barokk emlékek | |
| Modern faoltárok | |
| Lyka Károly: Az üvegfestés | 255 |
| Írott nyomok | |
| X. század | |
| XII. század | |
| A XII. század technikája | |
| XIII. század | |
| A rajz | |
| A szín | |
| Arczképek | |
| Rózsák | |
| Szegélydísz | |
| XIV. század | |
| Az üveggyártás tökéletesbülése | |
| Az ezüstsárga | |
| Az alakos grisaille | |
| Építési elemek | |
| Az üvegcsiszolás | |
| XV. század | |
| A rajz finomodása | |
| Plasticitás | |
| Háttér. Tájképek | |
| Építészeti elemek | |
| Damas | |
| A XV. század technikája | |
| Ólomkeretek | |
| A gyémánt használata | |
| XVI. század | |
| Műhelyek | |
| Művészi minták | |
| Az üvegfestő szerepe | |
| Az üvegfestészet szerepe a XVI. században | |
| A compositio szabadsága | |
| A XVI. század technikája | |
| A rajz | |
| A szín | |
| Az emberi test | |
| Az üvegfestés virágzása Francziaországban | |
| Németország | |
| Olaszország | |
| Anglia | |
| Hanyatlás | |
| XVII. század | |
| A hanyatlás belső okai | |
| XVIII. század | |
| XIX. század | |
| Japáni hatás | |
| Az üvegfestészet Magyarországon | |
| Legrégibb töredékek | |
| Az üvegfestészet mai állapota | |
| Munkafelosztás | |
| Az opalizáló üveg felhasználása | |
| Diwald Kornél: A lakkművesség | 297 |
| A lakkművesség fogalma | |
| A lakk szó eredete és jelentése | |
| A japáni lakk termelése | |
| A nyers lakk kezelése s a kétféle lakknemek | |
| A lakkművek alapanyaga s a bevonás kezdetleges műveletei | |
| A lakkművek szárítása | |
| A vieux laque | |
| A lakkművek díszítése | |
| Egyszerű fajtájuk | |
| Sima ékítményes lakkművek | |
| Domború ékítményes lakkművek | |
| A berakott lakkmű | |
| Az aventurin lakkmű | |
| Az ékítményes lakkmű stílusa és motivumainak változatossága | |
| A japáni lakkművesség története | |
| A japán lakkművesség virágzási kora | |
| Koetsu | |
| Iskolája | |
| Siunisu és iskolája | |
| Korin és Ritsuo | |
| A modern japán lakkművesség | |
| A chinai lakkművesség | |
| A chinai lakk | |
| A chinai lakkművesség technikája | |
| A chinai lakkművek színharmóniája | |
| A lakkművesség chinai főhelye | |
| Régibb chinai lakkművek: a pekingi lakkművesség története | |
| A perzsa lakkművesség | |
| A perzsa lakkművesség technikája | |
| A perzsa lakkművesség díszítése | |
| India lakkművessége | |
| Lakkművű indiai pálczák, golyók és ékszerek | |
| Sindh lakkművek | |
| Rajputana s egyéb tartománybeli lakkművek | |
| Az európai lakkművesség; az ázsiai lakkművek hatása földrészünkön | |
| Lakkműamateurök | |
| A szélső Kelet lakkműveinek hamisítása és utánzása Francziaországban | |
| Bútoron en vernis de la Chine | |
| A »Vernis Martin« utánzói Francziaországban | |
| A lakkművesség Olaszországban | |
| Német lakkművek; Stobwasser | |
| A lakkművesség nyomai Magyarországon | |
| Bútorok Radványban | |
| Újabb kisérletek az 1889-iki világkiállításon | |
| A japáni és chinai lakkmű-technika ismeretének mai állása Európában | |
| Európa hatása a szélső Kelet lakkművességére | |
| A régi és modern technika között való különbség a japáni lakkművességben | |
| Lakkműhamisítások | |
| Lakkmű gyűjtemények Magyarországon | |
| Gaul Károly: A bútor. Általános rész I-III. | 331 |
| Dr. Éber Károly: A bútorművesség emlékei Magyarországon IV-VII. | |
| Bevezetés | 333 |
| A faanyag sajátságai | |
| A fa rajza | |
| A fa színe | |
| A fa fénye | |
| A fa hasadósága | |
| A fa fajsúlya | |
| A fa zsugorodása és dagadása | |
| A művészi iparban kiválóan szereplő fafajták | |
| A bútor alaki és aesthetikai szempontból | |
| A bútorok alaki fejlődése | |
| Az ágy alakjának keletkezése | |
| Az ülőbútorok alakjának keletkezése | |
| Az asztal alakjának keletkezése | |
| A szekrényfélék alakjának keletkezése | |
| A bútorok díszítése | |
| A bútorok története | 346 |
| Egyiptom | |
| Assyria | |
| Ókori görög bútorok | |
| Római bútorok | |
| A bútor a kereszténység első századában | |
| Byzancz bútorművészete | |
| A bútor a román stílus uralkodása idején | |
| A csúcsíves (gót) stílus fejlődése | |
| A bútor a gót stílusban | |
| A renaissance-kor bútora | 374 |
| Olaszország | |
| A renaissance bútorok diszitése | |
| A renaissance bútor szerkezeti alakítása | |
| A késői renaissance. Olaszország | |
| A renaissance bútorművészet fejlődése Németországban | |
| Németalföld | |
| Francziaország | |
| Átmeneti stílus | |
| Francois I. | |
| Henry II. | |
| XIII. Lajos | |
| Franczia tájstílusok | |
| A franczia renaissance-bútor alakisága | |
| Pohárszék, szekrények | |
| Asztalok | |
| Ágy | |
| Szék | |
| Franczia művészek | |
| Spanyolország. Portugália. Cabinet-k | |
| Angol renaissance | |
| Tudor stílus | |
| Stuart stílus | |
| Jacobean stílus | |
| Angol renaissance bútorművészek | |
| A renaissance decadentiája | |
| A barokk fejlődése | |
| A bútorművészet Louis XIV. alatt | |
| Boulle | |
| A régence stílusa | |
| Louis XV. rococo v. rocail-stílus | |
| A rococo jellemzői | |
| Lakkbútorok | |
| A barokk- és rococo-bútor Németországban és Ausztriában | |
| A barokk- és rococo-bútor Olaszországban | |
| Különleges bútordíszítés Hollandiában és a Rajna mentén | |
| Anglia bútorművészete a XVII. és XVIII. században | |
| Louis XVI. | |
| Mária Antoinette | |
| Az empire stílus keletkezése | |
| Franczia korai empire | |
| Architektonikus empire | |
| Plastikus empire | |
| A Biedermeier stílus keletkezése | |
| Vajudások a XIX. század közepe tájékán | |
| Renaissance-törekvések | |
| A XIX. század vége | |
| Amerikai bútor | |
| Legújabb bútorművészet | |
| A bútorművesség emlékei Magyarországon | 430 |
| I. Mátyás kora | |
| Emlékek a XVI. század elejéről | |
| Csúcsíves ízlésű emlékek | |
| Felső-Magyarország | |
| Bártfa | |
| Lőcse | |
| Egyéb felvidéki emlékek | |
| Erdély | |
| Házi bútorzat | 463 |
| Bútorok a Radvánszky gyűjteményben | |
| Székek | |
| Népies ízlés | |
| Ládák | |
| Czéhládák | |
| Szekrények | |
| A budapesti papnövelde könyvtárterme | |
| Festett deszkamennyezetek | 480 |
| Erdély. A gogányváraljai mennyezet | |
| Székelyföldi menyezetek | |
| Kalotaszeg | |
| Felső-Magyarország. Szmrecsány | |
| Topporcz | |
| Szepes, Sáros, Árva és Zemplén megyék | |
| Borsod megye | |
| Alföld és Dunántúl | |
| A vilonyai mennyezet | |
| A soólyi karzat | |
| A XIX. század | 495 |
| Iparműkiállítás 1842-ben | |
| Föllendülés a század második felében | |
| Országos kiállítások | |
| A budai királyi vár berendezése | |
| Dr. Wartha Vincze: Az agyagművesség | 507 |
| Az agyagművesség technologiája | 509 |
| Anyaga | |
| Az agyagárúk csoportosítása | |
| Ónzománczos edények. Faience | |
| A faience díszítése | |
| Seger kisérletei a faience-díszítés fejlesztésére | |
| Fali lemezek gyártása | |
| A porczellán faience | |
| Kőanyagárúk | |
| Wedgewood | |
| A porczellán | |
| A porczellán díszítése | |
| A sévresi gyártás módszerei | |
| Az angol vagy csontporczellán | |
| Franczia lágy porczellán (pate tendre) | |
| Az agyagipar történeti fejlődése | 524 |
| Görögország | |
| Etruria | |
| Róma | |
| A népvándorlás kora | |
| A Kelet | |
| Az arabok (mórok) | |
| Az olaszok. A majolika | |
| A renaissance. XV. század | |
| Luca della Robbia | |
| A XVI. század | |
| Gubbio | |
| Nem lüszteres olasz majolika | |
| A keleti porczellán hatása. Hollandia | |
| Rouen | |
| Németország és Svájcz | |
| Az angol finom faience | |
| Palissy | |
| Oiron faience | |
| Só-mázas agyagárúk | |
| Az európai porczellán | |
| Franziaország | |
| Németország | |
| Meissen | |
| Bécs | |
| Egyéb gyárak | |
| Angolország | |
| China | 551 |
| A chinai porczellán anyaga | |
| A chinai porczellánedények | |
| Japán | |
| Arita | |
| Nagoya | |
| Kaga | |
| Satsuma gyártmányok | |
| Kioto | |
| Émail cloisonné | |
| Magyarország | 565 |
| Kőkor | |
| Bronzkor | |
| A kelták | |
| A rómaiak | |
| Régibb középkor | |
| Újabb középkor | |
| Kályhák és kályhafiókok | |
| Hazai faience edények | |
| A hazai keramika két fő csoportja | |
| Ónmázas edények | |
| Habán edények | |
| Túri edények | |
| Erdélyi sgraffito edények | |
| Székely bokályok | |
| Domborműves cserépedények | |
| Szentesi, mezőtúri, mohácsi kancsók | |
| Fehér cserépedények | |
| Holicsi gyár | |
| Tata | |
| Stomfa | |
| Gács, Girált, Kisbér, Pongyelok, Buda | |
| Kassa | |
| Körmöczbánya | |
| Pápa | |
| Városlőd | |
| Nagymarton | |
| Kőszeg | |
| Telkibánya | |
| Hollóháza | |
| Miskolcz | |
| Igló | |
| Rozsnyó | |
| Murány | |
| Bakonybél, Sárospatak, Apátfalva | |
| Görgény-Szentimre | |
| Parajd | |
| Brassó | |
| Batiz | |
| Besztercze | |
| »Krasina«, Krapina | |
| Pécs. A Zsolnay gyár | |
| A Fischer-féle gyár | |
| Ungvár | |
| Porczellán. Herend | |
| Függelék | 625 |
| Az agyagárúk gyári bélyegei | |
| Magyar agyagárúk | |
| Külföldi porczellán |
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A borító kopott.
A felső lapélek aranyozottak.
Állapot:
Jó
15.000 ,-Ft
75
pont kapható
Kosárba
Folytatás Microsoft-tal