Az iparos mestervizsga kérdésekben és feleletekben

Előszó

Az iparos mestervizsgák első négy évében sok ezer mestervizsgán szerzett közvetlen tapasztalataim alapján érlelődött meg bennem az az elhatározás, hogy a mestervizsgára való készülést olyan népszerűen, kiskátészerűen megírt kézikönyvvel könnyítsem meg, amelyben a vizsgára készülő megtalálja mindazt, ami a vizsga harmadik, ú. n. általános szakismereti részének anyagja. Az Ipari Szakkönyvtár első köteténél ugyanis a tanonciskolák és a szaktanfolyamok igényeire is tekintettel kellett lennem s ezért a földolgozott anyag talán nagyobb terjedelmű is, mint amekkorára a négy év tapasztalatai szerint az iparos mestervizsgákon gyakorlatilag tényleg szükség van.
A mestervizsgáknak országosan kialakult helyes rendje és módja az, hogy azokon mellőzni kell mindent, aminek nincs a kisiparos szempontjából gyakorlati értéke, ellenben meg kell kívánni azoknak az ipargazdasági és iparrendészeti (iparközigazgatási) tudnivalóknak ismeretét, amelyek ma már a kézműves iparos mindennapi életében is nélkülözhetetlenek és amelyek tudása nélkül lépten-nyomon akaratlanul is kihágásokat követ el és ezek miatt büntetések érik, vagy pedig saját anyagi és erkölcsi kárára mulasztásokba és hibákba esik. Ezért a lehetőségig mellőztem, vagy leegyszerűsítettem mindazt, ami nincs közvetlen kapcsolatban az iparos mesterségével és üzletvitelével, úgyhogy azt az anyagot, amit az Ipari Szakkönyvtár első két kötete ölel föl, sikerült ebbe az egy füzetbe összefoglalni a nélkül, hogy az önálló iparűzés keretében valóban szükséges ismereteket elmellőztem volna. Vissza