Az irodalmi mű mint komplex modell

Tanulmányok

Szerző

Hankiss Elemér

Szerkesztő

Zsámboki Mária

'Hankiss Elemér: Az irodalmi mű mint komplex modell ' összes példány

Kiadó:	Magvető Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1985
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	692 oldal
Sorozatcím:	Elvek és utak
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 13 cm
ISBN:	963-14-0501-x
Megjegyzés:	Kihajtható mellékletet tartalmaz. Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

"Természetesnek vesszük, mert megszoktuk, de korántsem természetes és magától értetődő, hogy a műalkotás, mondjuk egy rövid lírai vers, néhány vagy néhány tucat nyelvi jel segítségével képes egyfelől magába rögzíteni és akár évszázadokon át tárolni egy emberi élményre, egy adott ember - és - valóság viszonyra vonatkozó adatok sokaságát, és másfelől képes ezt vagy ehhez hasonló emberi élmények egész sorát az olvasókban, akár különböző korok, évszázadok, társadalmak olvasóiban újra létre- s mozgásba hozni." Hankiss Elemér tanulmánya arra keresi a választ, hogyan lehetséges ez. "A dolgozat módszere kifejezetten interdiszciplináris jellegű, több tudományág szemszögéből s módszereinek segítségével próbálja a kérdéseket megfogalmazni s megoldani." És nem utolsósorban: érzékeny, finom műelemzések segítségével is. S mindezt abba a mély meggyőződésben, hogy a " műalkotás az emberi élmények föltárásának, elraktározásának és közvetítésének mind ez idáig egyetlen magas hatásfokkal dolgozó... Tovább

Tartalom

Elöljáróban	11
BEVEZETÉS
A könyv célja, módszere, fölépítési	21
A "struktúra" fogalom definíciója	35
A strukturalizmus és a több oldalú kölcsönös kauzalitás elve	35
A struktúra mint erőrendszer	42
A struktúrák mint törvényrendszer	46
A struktúrák rendszere	51
Jegyzetek	58
A műalkotás: komplex modell	66
Struktúra vagy modell?	66
A passzív és az aktív modell	69
A szerkezeti, a funkcionális és az interstrukturális modell	84
A szerkezeti modell	85
A funkcionális modell	87
Az interstrukturális modell	91
Az irodalmi mű mint jelegyüttes és az esztétikum	97
Jegyzetek	100
AZ AKTÍV MODELL
Az irodalomlélektan főbb irányzatai	107
Az asszociációs teória	107
A beleérzés-elmélet	111
Az alakelmélet	116
A behaviorista módszer	123
A freudista irányzat	128
A jungiánus-antropologikus irányzat	135
Jegyzetek	140
Az irodalmi mű hatása	146
Hatástényezők	146
Közvetett hatás	150
Az irodalmi alkotás jelentése	157
Hatáselméletek	161
Jegyzetek	167
Az irodalmi hatásfolyamat dinamikus képlete	170
A statikus képlet	170
A dinanikus képlet	171
Élmény, energia, tükrözés, jelrendszer	177
Jegyzetek	185
Az irodalmi hatásfolyamatban szerepet játszó energiák	188
A pszichoszociális energiákról általában	188
Alkotó és formáló energiák	191
Az energiák nyelvi rögzítése	196
Nyelv és energia	200
Jegyzetek	202
Az aktív modell energiát sugárzó mechanizmusai	205
Az Eltérítés	205
A Sűrítés	212
A Feszültség	228
Jegyzetek	243
A SZERKEZETI MODELL
A szerkezeti modell négy szintje	251
Kosztolányi Októberi táj című versének szerkezeti modellje	257
Az élmény nyelvi rögzítése	257
A vers szerkezeti modellje	266
a) A nyelvi összefüggések szintje	266
b) A valóságmozzanatok és jelentések szintje	269
c) Az értékmozzanatok szintje	271
d) A kompozíciós összefüggések szintje	273
A regénybefejezések szerkezeti modellje	278
Zárómozzanatok a nyelvi szinten	278
Záromozzanatok a kompozíció szintjén	282
Zárómozzanatok a valóságszinten	287
Zárómozzanatok az értékszinten	293
a) Értéktípusok	294
b) Egyszerű értékszerkezetek	296
c) Értékhalmozás	305
d) Értékkonfliktus	310
Jegyzetek	320
A drámai katarzis szerkezeti modellje	324
A katarziselméletek	324
A mítoszok és a rossz eredete	327
A tragédiák és a rossz eredete	332
A "katarzisgépezet"	338
A katarzis mint illúzió	348
A 20. század és az antikatarzis	357
Jegyzetek	367
Shakespeare Hamletjának szerkezeti modellje	369
Az irodalmi mű "összhatása"	369
A "hatásimpulzus" mint közös mértékegysét	370
Az első kísérlet	372
A hatás "sűrűsége"	376
A domináns impulzusok	377
Az ismétlő és variáló technika	381
A katarzis	383
A hatás csatornái	385
A hatástáblázat	387
A második kísérlet	389
Feladatok és lehetőségek	399
Jegyzetek	405
A szerkezeti modell kvantitatív elemzésének módszerei	412
Bevezetés	412
a) Strukturalizmus és "neostrukturalizmus"	412
b) Az előzmények	416
A nyelvi szerkezet	421
a) Mérések a hang, a szótag, a ritmus szintjén	421
b) Mérések a szó szintjén	427
c) Mérések a morfológia és a szintaxis szintjén	434
A nem nyelvi szintek	437
a) Mérések a kompozíciós mozzanatok szintjén	437
b) Mérések a valóság- és az értékmozzanatok szintjén	444
Műelemzés és információelmélet	447
Jegyzetek	453
A FUNKCIONÁLIS MODELL
A makrodinamizmusok	467
Jegyzetek	485
A mikrodinamizmusok: A) A síkváltás	488
Kísérletek az irodalmi hatás intenzitásának mérésére	488
Komplex képek: a hatás intenzitásának igen magas foka	490
A síkváltás mint a hatás alapvető mozzanata	498
A többsíkúság és a síkváltás különböző típusai	520
A síkváltás mint az irodalmi valóságábrázlás dialektikus mozzanata	518
Jegyzetek	520
A mikrodinamizmusok. B) Az oszcillálás	522
Az első hipotézis	522
Köznyelv és retorika	524
Retorika és irodalom	527
A második hipotézis	534
Népköltészet	540
Költészet	548
Regény	559
Dráma	563
Jegyzetek	569
Az "oszcillálás" mint az esztétikai élmény forrása	574
Jegyzetek	596
AZ INTERSTRUKTURÁLIS MODELL
A "vershelyzet"	603
A költő dilemmája	603
A tér- és az időmozzanatok bekódolása	607
A helyzettípusok	611
A Helyzet és a Válasz kapcsolata	617
A Válasz bekódolása a Helyzet-leírásba	625
A vers belső dinamikája	630
Jegyzetek	633
Kihez szól a vers? A) A magyar költészet	635
A kommunikációs viszony mint szemantikai tényező	635
A kommunikációs viszony mint történeti tényező	646
Jegyzetek	659
Kihez szól a vers? B) Az európai költészet	663
Jegyzetek	681