| Kiadó: | Gondolat Könyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Vászon |
| Oldalszám: | 486 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 13 cm |
| ISBN: | 963-280-486-4 |
| Előszó | 5 |
| Előszó a második kiadáshoz | 11 |
| Előszó a harmadik kiadáshoz | 13 |
| Előzetes kérdések | |
| Bevezetés | 19 |
| Kiinduló problémák | |
| A példák területének ideiglenes körülhatárolása | 21 |
| Az irodalmi mű létmódjának a kérdése | 23 |
| A pszichológista felfogások és az irodalmi műalkotás azonosságának problémája | 25 |
| Az irodalmi mű mint "képzettárgy" | 28 |
| Az irodalmin mű felépítéséhez nem tartozó képződmények kizárása | |
| A téma szűkebb körülhatárolása | 32 |
| Mi nem tartozik az irodalmi műhöz? | 34 |
| Az irodalmi mű felépítése | |
| Az irodalmi mű alapstruktúrája | |
| Az irodalmi mű mint többrétegű képződmény | 39 |
| A nyelvi hangképződmények rétege | |
| A konkrét szó és a szóhangzás | 42 |
| A szóhangzások különböző típusai és funkcióik | 49 |
| Magasbb fokú nyelvi hangzásképződmények és jellemzőik | 53 |
| Az irodalmi műhöz tartozó nyelvi hangzásképződmények köre | 60 |
| A nyelvi hangrétegek szerepe az irodalmi mű felépítésében | 63 |
| A jelentésegységek rétege | |
| Előzetes megjegyzés | 69 |
| A szójelentés elemei | 69 |
| A névszók jelentése | 70 |
| A névszók és a funkcionális szavak közti különbség | 78 |
| A verbun finitum (személyragos ige)jelentése | 82 |
| A szójelentés aktuális és potenciális állománya | 90 |
| A szójelentések mint a mondat elemei és ezzel összefüggő vátozásaik | 97 |
| A szójelentések, a mondatok és a mondatösszefüggések mint szubjektív műveletek termékei | 102 |
| A mondat általános jellemzése | 112 |
| Az egyszerű képzetaktus tisztán intencionális tárgya | 122 |
| A jelentésegységek származékos tisztán intencionális korrelátumai | 131 |
| A mondat tisztán intencionális korrelátuma | 133 |
| Mondatok összefüggései. A bennük konstituálódó magasabb jelentésegységek | 149 |
| Az összefüggő mondatokban konstituálódó magasabb jelentésegységek tisztán intencionális korrelátumai | 161 |
| Az irodalmi műben szereplő kijelentő mondatok kvázi-ítéletszerű jellege | 166 |
| Az irodalmi műben nincsenek kvázi-ítéletek? | 179 |
| Más típusú mondatok analóg modifikációja | 188 |
| 6.fejezet. A jelentésegységek rétegének szerepe az irodalmi műben. A tisztán intencionális mondatkorrelátumok ábrázoló funkciója | |
| A mondatok és a mondatösszefüggések különféle funkcióinak megkülönböztetése | 192 |
| A mondatok éa a tényállások felvázolás-funkciója és az ábrázolt tárgyiasságokhoz való viszonyuk | 194 |
| A tényállások ábrázoló és szemlére bocsátó funkciója | 198 |
| A tényállások révén történő ábrázolás más módjai | 204 |
| A Jelentésegységeknek mint sajátos anyagnak a szerepe az irodalmi mű felépítésében | 217 |
| Az ábrázolt tárgyiasságok rétege | |
| Visszatekintés és bevezetés | 224 |
| Az ábrázolt tárgyak realitáshabitusa | 228 |
| Az ábrázolt tér és a "képzettér" | 229 |
| Az ábrázolt tárgyiasságok térbeli betájolásának különböző módjai | 236 |
| Az ábrázolt idő és az időperspektívák | 240 |
| Az ábrázolt tárgyak leképezés- és reprezentáció-funkciója | 249 |
| Az ábrázolt tárgyiasságok meghatározatlan helyei | 253 |
| A sematizált látványok rétege | |
| Bevezetés | 262 |
| Az észlelt dolog és a konkrét észlelési látványok | 262 |
| A sematizált látványok | 269 |
| A sematizált látványok az irodalmi műben | 271 |
| Saját pszichikai történéseink és jellemvonásaink, mint az irodalmi mű elemei | 279 |
| A sematizált látványok szerepe az irodalmi műben | |
| A sematizált látványok alapfunkcióinak megkülönböztetése az irodalmi műben | 283 |
| A látványok meghatározásfunkciója. A látványok különbségeinek hatása a mű összjellegére | 284 |
| A látványok dekoratív és más, esztétikailag releváns tulajdonságai | 292 |
| Az ábrázolt tárgyiasságok szerepe az irodalmi műalkotásban, és a mű úgynevezett "eszméje"b | |
| Egyáltalán, van-e funkciója a tárgyi rétegnek az irodalmi műalkotásban? | 296 |
| A metafizikai minőségek | 299 |
| A metafizikai minőségek az irodalmi műalkotásban | 302 |
| A metafizikai minőségek kinyilatkozása valóban a tárgyi réteg funkciója? | 304 |
| A tárgyi réteg szimbolizális-funkciója | 306 |
| Az irodalmi műalkotás "igazságának" és "eszméjének" a problémája | 308 |
| A rétegek vizsgálatának befejezése | 312 |
| Az egymásutániság rendje az irodalmi műben | |
| Bevezetés. A mű megváltoztatása vagy megsemmisítése részeinek áthelyezésével | 313 |
| Milyen értelemben következnek egymás után az irodalmi mű részei | 318 |
| Kiegészitések és következtetések | |
| A határesetek vizsgálata | |
| Bevezetés | 323 |
| A színdarab | 323 |
| A kinematográfiai színmű | 329 |
| A pantomim | 333 |
| A tudományos mű. A puszta beszámoló | 334 |
| Az irodalmi mű "élete" | |
| Bevezetés | 336 |
| Az irodalmi mű konkretizációi és megragadásának élményei | 337 |
| Az irodalmi mű és konkretizációi | 342 |
| Az irodalmi mű "élete" a konkretizációkban, és változásai az utóbbiak megváltozásai következtében | 348 |
| Az irodalmi mű ontikus helye | |
| Bevezetés | 362 |
| A mondat interszubjektív azonossága és ontikus létalapja | 366 |
| Az irodalmi mű nyelvi hangrásrétegének az azonossága | 372 |
| Az irodalmi műalkotás vizsgálatának befejezése | |
| Az irodalmi műalkotás, és esztétikai értékminőségeinek polifonikus harmóniája | 377 |
| Függelék | |
| A nyelv funkciói a színjátékban | 358 |
| Jegyzetek | 404 |
| Utószó | 472 |
A védőborító kopott. Több lapon jelölés, aláhúzás látható.
A védőborító kopott, hiányos. A lapélek foltosak.
A védőborító kopott.
Könyvtári könyv volt. A védőborító kopott.
A védőborító kopott, a lapélek foltosak.
Folytatás Microsoft-tal