| Mi az irodalom? | 5 |
| Író és irodalmi alkotás | 10 |
| Vers és próza | 21 |
| A ritmus | |
| A magyar verselés | |
| Klasszikus verselés | |
| A rím és asszonánc | |
| Gondolatritmus | |
| A magyar hangsúly és az idegen verselés kérdése | |
| Szabad vers | |
| A művészi próza | |
| Az irodalmi műfajok | 41 |
| A lírai költészet | |
| Népköltészet. Műköltészet | |
| Görög líra. Műfajok: elégia, epigramma, jambus, szatira, karköltészet, himnusz, ditirambusz, óda | |
| Római költészet | |
| Középkori latin egyházi költészet | |
| Trubadurok, minnesängerek, mesterdalnokok | |
| Röneszansz, humanisták | |
| Reformáció | |
| Barokk | |
| Rokokó | |
| XVIII-XIX. század fordulója: angol, francia, német, olasz, lengyel, orosz líra | |
| A magyar líra a XIX. sz. végéig | |
| L'art pour l'art, parnasszisták, prerafaeliták; impresszionizmus, szimbolizmus | |
| Német líra Goethe után, az expresszionistákig | |
| Angolok a XIX. sz. derekától | |
| Olaszok; a futurizmus | |
| Román és orosz líra a legújabb időkig | |
| A magyar líra Adytól | |
| Erdélyi lírikusok | |
| Elbeszélő költészet és irodalom | 42 |
| Epika: Gilgames | |
| A homéroszi eposzok | |
| Vergilius | |
| A középkori epika | |
| Dante | |
| A röneszansz lovagi eposzai | |
| A magyar elbeszélő költészet a XVI-XVII. században | |
| A tanító állatmese | |
| A népballada | |
| Osszián | |
| A komikus eposz | |
| A polgári epika | |
| A romantikus eposz; a verses regény | |
| Keleti epika | |
| A Kalevala | |
| Spitteler | |
| A magyar epika Vörösmartytól; Arany elbeszélő költeményei, balladái | |
| A prózai elbeszélő irodalom | |
| Egyiptom | |
| A görög novella és regény. Apuleius | |
| Állatmese | |
| Legendák | |
| Rózsa- és Róka-regény | |
| Fablók | |
| A novella. Boccaccio és utánzói | |
| A lovagregény | |
| A pásztorregény | |
| Népkönyvek | |
| Rabelais | |
| A Don Quijote | |
| A csavargó-regény | |
| A lélektani regény | |
| A regény virágzása a XVIII. században | |
| Angolok | |
| A levél-regény | |
| Memoárok | |
| Mikes levelei | |
| XIX. század: A romantikus regény | |
| A történeti regény: Scott és utánzói | |
| A francia romantika: Hugo | |
| Stendhal, Balzac | |
| Andersen, az "utolsó romantikus" | |
| A 40-es évek: demokrácia, realizmus | |
| Dickens és Thackeray | |
| Az orosz regény fénykora | |
| A század utolsó harmada. A naturalista regény | |
| A magyar elbeszélők Jókaitól a századfordulóig | |
| L'art pour l'art | |
| Franciák Flaubert-től France-ig | |
| Angolok Meredith-től Galsworthyig | |
| Németek Freytagtól Th. Mannig | |
| Északiak | |
| Oroszok Csehovtól Gorkijig | |
| Lengyelek | |
| Amerikai angol elbeszélők | |
| Magyarok Gárdonyitól máig | |
| Erdélyi elbeszélők | |
| A világ elbeszélőirodalmának újabb főirányai | |
| A prózai elbeszélés tartalmi és formai sajátságainak összefoglalása | |
| A dráma | 75 |
| Dramaturgiai alapfogalmak | |
| A görög dráma eredete. Fénykora: Aiszkülosz, Szofoklész, Euripidész | |
| A vígjáték. Arisztofanész | |
| Római vígjáték és könyvdráma | |
| A középkori misztériumjátékok | |
| Moralitás, farce, sotie, farsangi játék | |
| Commedia dell'arte | |
| Röneszansz: szalón- és iskolai színjátszás, "tudós komédia" | |
| Művészi olasz vígjátékok | |
| A keretes (barokk) színpad kezdetei | |
| A Shakespeare-színpad | |
| Az angol röneszansz drámája. Shakespeare és utódai | |
| A spanyol dráma fénykora | |
| A francia újklasszikusok: Corneille, Racine, Moliére | |
| Álklasszicizmus | |
| Rokokó | |
| Olaszok | |
| Polgári dráma | |
| Érzékeny játék | |
| Lessing kritikai harca és színművei | |
| A "Sturm und Drang" | |
| Goethe. Schiller | |
| Német romantika | |
| Kleist | |
| A magyar dráma kezdetei. Kisfaludy K. | |
| A "biedermeier-kor" | |
| Katona József | |
| Hugo és a francia romantika | |
| Musset | |
| Vörösmarty és a magyar romantika | |
| A népszínmű | |
| A 40-es évek | |
| Hebbel és a "polgári tragédia" | |
| Ifj. Dumas és a tézises dráma | |
| A naturalisták | |
| A magyar népszínmű fejlődése; a társadalmi színmű kezdetei | |
| Madách | |
| Magyar újromantika | |
| Csiky G. | |
| Északiak: Ibsen, Björnson, Strindberg | |
| Az angol dráma a XIX. században. Shaw | |
| Amerikaiak | |
| Németek Hauptmanntól az expresszionistákig | |
| Franciák a századfordulótól máig | |
| Olaszok D'Annunzitól Pirandelloig | |
| A román színpad | |
| Csehek | |
| Orosz drámaírók az 1905-ös forradalom óta | |
| Magyarok Herczegtől máig | |
| A szépirodalom határán | 159 |
| A tanulmány (esszé) | |
| Műbírálat (kritika) | |
| Tárgyilagos és szubjektív kritika | |
| Az irodalomtörténet | |
| A filozófia, mint műalkotás | |
| A történelem, mint műalkotás | |
| Szónoki művészet | |
| Újságírás, publicisztika | |
| A stílus | 299 |
| Az író egyéni stílusa és a kor | |
| Elemzések: Petőfi, Ady, József Attila | |
| Zenei, festői hatások | |
| A jelző | |
| A hasonlat (epikus, lírai, prózai példák) | |
| Szóképek | |
| A szimbolum | |
| Az élet mozgalmasságának kifejezése. Az ige, a módhatározó. A tempó | |
| A mű benső ritmusa | |
| Néhány példa régi és új prózánkból | |
| A szerkezet | 313 |
| Epika, líra, dráma, regény | |
| A jellemzés | 345 |
| Tipikus és egyéni jellemzés | |
| Elbeszélő és drámaíró eszközei | |
| Az alak megelevenítése | |
| Esztétikai alapfogalmak | 361 |
| A szép Kant-féle meghatározása | |
| Az esztétikai élmény tényezői | |
| Természeti és művészi szép | |
| Az érzékek szerepe | |
| A bensőleg szemlélhető szép (erkölcsi, értelmi) | |
| Kategóriák: fenség, báj, tragikum, komikum, (jellem és helyzet); nyelvi komikum. Humor, irónia. A groteszk és a rút | |
| Idealista és realista szemlélet | |
| Befogadó és alkotó | |
| Az élmény alanyának és tárgyának viszonya | |
| Megértés, átélés, behatolás | |
| Névmutató kis lexikon | 378 |