Az irodalom élete

Előszó

Könyvünk öt részre oszlik. A bevezető részben az irodalom fogalmával és általános kérdéseivel ismerkedünk meg. Ennek során az irodalom művészi és társadalmi funkciójáról, az irodalom és a népköltészet viszonyáról, valamint a giccsről esik szó. A második fejezet az irodalmi műfaj fogalmára és művészi sajátosságaira mutat rá, figyelembe véve a kialakulás rendjét és az egyes korszakok ízlését is. Az irodalmi stílus kérdéseivel külön fejezet foglalkozik. Hangsúlyozni kívánjuk, hdogy itt nem a köznyelv stilisztikájáról van szó, hanem a művészi stílusról. A nyelvhelyesség, a szabatosság, a világosság stb. kérdéseinek tárgyalásáról tehát eleve lemondunk, tudniillik úgy véljük, hogy ez a nyelvoktatás feladata. A verstan alapfogalmaira ugyancsak külön fejezetben világítunk rá, de csak a legszükségesebbet közöljük (a verselési rendszereket, a rímmel és a ritmussal kapcsolatos tudnivalókat). Az utolsó rész, noha lexikonszerűen van összeállítva, szervesen hozzátartozik a könyvhöz. Ebben a fejezetben beszélünk az okról az irodalomelméleti, stilisztikai és verstani fogalmakról, műszavakról és kifejezésekről, amelyek a könyvben nem kaptak helyet vagy éppen csak érintettük őket, de ismeretük mégis szükséges lehet.
A könyv gerince a műfajok elmélete. Hogy megéreztessük és megértessük tanulóinkkal az irodalmi művek összetettségét és oszthatatlan egységét, e köré kell csoportosítani az egész könyv anyagát. Mind a líra, mind pedig az epika és a dráma bemutatásakor lehetőleg beszéljünk egyidejűleg a vonatkozó stilisztikai és verstani kérdésekről is, és csak az összefoglalók során tekintsük a könyv egyes fejezeteit különálló egységeknek. Egyedül ez biztosíthatja, hogy az irodalmi művekben a tanulók ne stilisztikai példatárt vagy a verstan illusztrációját lássák, hanem esztétikai élményt nyújtó műalkotásként fogják fel, amelyben értelmi és érzelmi világunk tükröződik. Vissza