Az irodalom respublikájáért

Irodalomkritikai gondolkodásunk fejlődése 1817-1830

Szerző

Fenyő István

Szerkesztő

Szauder József

Tarnai Andor

Budapest

'Fenyő István: Az irodalom respublikájáért ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1976
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	493 oldal
Sorozatcím:	Irodalomtudomány és kritika
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 15 cm
ISBN:	963-05-0882-6

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E könyv a magyar irodalomkritikai gondolkodás történetét tárgyalja 1817 és 1830 között. Része az MTA Irodalomtudományi Intézetében készülő szintétikus vállalkozásnak, mely A magyar irodalomtudomány... Tovább

Tartalom

Előszó	9
Az eredetiség-program kialakulása és kritikai értelmezése 1817-1822 között	15
Elvi indítékok és történeti meghatározó mozzanatok	15
Előzmények: az eredetiség-eszme feltűnése	20
Az eredetiségprogram első átfogó hazai problémafelvetései	26
A nemesi originalitás eszméi	34
Kazinczy tanítványainak útja az imitáció-elvtől az eredetiségig	41
Kívül a rendiségen: a lélekrajz és a jellemábrázolás felfedezése	57
A program áttörése és diadala	63
Küzdelem az önálló nemzeti irodalom elvének meggyökereztetéséért, a közéleti irodalom szempontjának feltűnése	67
Polgári nemzetté válás és az irodalom	67
A nemzeti irodalom programjának kibontakozása	77
Első "nemzeti" és "közéleti" íróink az irodalomról	88
Írói sors a "közmegegyezés" elve ellenében	104
Önálló irodalomelméleti gondolkodásunk kezdetei	108
A hazai romantika diadala és önkorlátozása	118
Az irodalmi népiesség elméleti alapvetése	125
A "nemzeti egyetemesség" ideálja. A népiesség társadalmi és ideológiai összetevői, előzményei	125
Népiességünk külföldi eszmei forrásai és helye a világirodalmi kontextusban	134
A feudális népiesség újjáéledése - és az elmélet	145
A parasztság felfedezése az irodalmi gondolkodásban	151
Népiesség és társadalmi egyenlőség	160
A Nemzeti hagyományok	163
A szerb népköltészet recepciójának tanulságai az elméletben	171
Az Aurora-népiesség	178
Irodalmi kritikánk kifejlődése	183
A hazai közfelfogás és a kritika. Kazinczy küzdelme a bírálat meghonosításáért	183
Kölcsey kritikái - és a fogadtatásuk	190
Két vérbeli kritikus egyéniség: Szemere Pál és Teleki József	198
A kritika kezdődő térfoglalása	209
Kölcsey Ferenc, az irodalmi gondolkodó	219
Alkata, gondolkodói formátuma	219
Elméletének alapvonásai	224
Esztétikai műveltségének főbb forrásai	233
Új költészeteszmény felé	244
Az irodalom polgárosodásáért és nemzetivé válásáért s a polgárosodás és nemzetté válás irodalmáért	250
Klasszicizmus és romantika, az egyetemes és a nemzeti szép eszméi között	259
Polgárosult irodalmi folyamat és a kritika	274
Programadó összegzések	280
Szemere Pál és kritikai folyóirata, az élet és literatúra	289
A költészet teremtő és kifejező funkciójának előretörése Szemere Pál irodalomkritikai felfogásában	289
Első esztétikai-kritikai folyóiratunk: a romantikus elvek és a gyakorlati kritika egységesülése	298
A szép birodalma és az "esztétikai tribunál" hatalma	325
A romantika bázisa és termőtalaja	325
A szép "különfélesége" és a felszabadító képzelet	331
Toldy Ferenc pályakezdése. Az első műelemzés: az Aesthetikai levelek	340
Bajza József pályakezdő értekezése: Az epigramma theoriája	359
A romantika kanonizálása az elméletben és a klasszicizmus visszaszorulása	373
Új európai orientációk. Szalay László Észrevételei a Muzárion III. és IV. kötetéről	386
A historia litterariától az irodalomtörténetírásig	403
A historizmus előretörése a francia forradalom után	403
A historia litteraria főbb jellemzői és felbomlása	412
Önálló irodalom - önálló irodalomtörténet. Az első kezdeményezések	415
Mailáth János ábrándja a költészettörténet egységteremtő hatalmáról: a Magyarische Gedichte	424
A magyar irodalom-történetírás "alapkönyve" - a Handbuch	437
Mérleg	461
Rövidítések	475
Résumé	477
Névmutató	485