| Alapvetésül... | 5 |
| A "módszer"-fogalom alternatíváiról | 5 |
| Mit tanítsak? | 11 |
| Felülnézetben | 13 |
| A tantervi koncepciókról | 13 |
| Rendhagyó etűdök | 16 |
| A képek nyelvéről a logika nyelvére | 16 |
| Versértemezések a művészi formaadás nézőpontjából | 16 |
| Babits Mihály: Zsoltár gyermekhangra | 19 |
| Tompa Mihály: Őszi képek I-II | 22 |
| Ady Endre: A föl-földobott kő | 24 |
| Petőfi Sándor: Az alföld | 27 |
| Ady Endre: A magyar Ugaron | 31 |
| Tóth Árpád: Körúti hajnal | 34 |
| Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez | 40 |
| Petőfi Sándor: Reszket a bokor, mert... | 45 |
| Arany János: Toldi | 49 |
| A korstílus mint történelmi szempont az irodalomolvasásban (A romantika) | 61 |
| Az irónia | 63 |
| A romantika hatása az irodalom nyelvére | 67 |
| A széppróza nyelvének fennkölt stílusa | 71 |
| Jókai Mór: A kőszívű ember fiai | 74 |
| A regény alaprégete: romantikus-hiperbolikus vízió, a szenvedély és a pátosz hangnemével | 76 |
| Ellenpont: zsánerrealizmus (életkép- és anekdotaszerűség a mellékalakok rajzában) | 82 |
| Feszültségkezelés (a kompozíció és néhány konstrukciós minőség) | 84 |
| Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet... | 91 |
| Hogyan tanítsam? | 99 |
| Szerkezetek - formák - műveletek | 101 |
| A témakör mint tanítási alapegység | 101 |
| Az oktatási folyamat fázisai, alkotóelemei és műveletei az irodalomtanításban | 106 |
| Ismeretnyújtás | 106 |
| Motiváció, illetve az "előkészítés" kérdései | 106 |
| A "bemutatás" és a "szemléltetés" | 108 |
| Az analízis-szintézis | 108 |
| (Az "elemzés" és "műelemzés" különbsége) | 108 |
| Az absztrakció és az általánosítás | 108 |
| (Az induktív és a deduktív út) | 108 |
| Alkalmazás, gyakorlás | 112 |
| A házi feladatok problémája | 116 |
| Megszilárdítás (Ismétlés-összefoglalás; rögzítés-rendszerezés) | 118 |
| A táblai vázlatok kérdése | 121 |
| Ellenőrzés, értékelés | 123 |
| A tanítási folyamat tanári vezérléséről | 128 |
| A tanítási stratégiák | 129 |
| A didaktikai szituációk | 130 |
| A tanítási órák mint elemi formaszerkezetek | 132 |
| A műelemző irodalomórák | 133 |
| Az irodalomelméleti ismeretek | 137 |
| A történetiség érvényesítése | 138 |
| A kortörténeti bevezető órák | 138 |
| Az írói életrajzok | 139 |
| Műhelytanulmányok | 141 |
| A tanórák tervezéséhez | 141 |
| A műelemző irodalomórák tárgyköréből | 141 |
| Kölcsey Ferenc: Himnusz | 141 |
| Juhász Gyula: Tiszai csönd | 146 |
| Móricz Zsigmond: Hét krajcár | 149 |
| Mikszáth Kálmán: A gavallérok | 154 |
| Az irodalomelméleti ismeretek köréből az összefoglalásra és rendszerezésre gondolva | 159 |
| Jókai és Mikszáth elbeszélő művészetének összehasonlítása | 160 |
| A stílusképek rendszerezése | 161 |
| A történetelvűség érvényesítése az új ismeretek feldolgozásában | 173 |
| Kortörténeti bevezető (tervvázlat): A reformkortól a kiegyezésig | 173 |
| Életrajzi óra: Arany János | 175 |
| Zárszó helyett... | 182 |
| Ima a gyermekekért | 182 |
| Irodalom | 183 |
Folytatás Microsoft-tal