Az ismeretlen Szahara

Fülszöveg

Az angol beteg, aki se nem angol, se nem beteg. A világhírű magyar sivatagkutató és vadász Almásy László kiváló útikönyve a varázslatos Afrikáról. A mintegy száz eredeti fotóval megjelent, majd' százéves munkát korábban kötetben meg nem jelent írásokkal és interjúkkal kiegészítve adjuk közre. „Ismeretlen földrészek, járatlan területek, a lét új lehetőségei és a természet új csodái ezek felé irányul az örökké törekvő emberiség legősibb vágya. Sarki kutatók, a legmagasabb bércek megmászói, óceánok leküzdői, őserdők és sivatagok feltárói, egymással versengve, egymást túlhaladva küzdenek azért, amit a felfedezés és megismerés legnagyobb jutalmának tartanak - az elsőségért! A régiek pedig, az igazi úttörők joggal fordulnak el azoktól, akik csak az elsőségben látják az eredményt, csak a szenzációban keresik a kielégülést. Magam is ismeretlen földrészeket jártam, úttörő és felfedező munkára vállalkoztam a legtitokzatosabb kontinensen, Afrikában."
„Idővel megértettem azoknak a... Tovább

Fülszöveg

Az angol beteg, aki se nem angol, se nem beteg. A világhírű magyar sivatagkutató és vadász Almásy László kiváló útikönyve a varázslatos Afrikáról. A mintegy száz eredeti fotóval megjelent, majd' százéves munkát korábban kötetben meg nem jelent írásokkal és interjúkkal kiegészítve adjuk közre. „Ismeretlen földrészek, járatlan területek, a lét új lehetőségei és a természet új csodái ezek felé irányul az örökké törekvő emberiség legősibb vágya. Sarki kutatók, a legmagasabb bércek megmászói, óceánok leküzdői, őserdők és sivatagok feltárói, egymással versengve, egymást túlhaladva küzdenek azért, amit a felfedezés és megismerés legnagyobb jutalmának tartanak - az elsőségért! A régiek pedig, az igazi úttörők joggal fordulnak el azoktól, akik csak az elsőségben látják az eredményt, csak a szenzációban keresik a kielégülést. Magam is ismeretlen földrészeket jártam, úttörő és felfedező munkára vállalkoztam a legtitokzatosabb kontinensen, Afrikában."
„Idővel megértettem azoknak a férfiaknak a beszédét, akiknek szeméből a végtelen homoktenger fennkölt nyugalma sugárzik. Este a tábortüzek mellett felfigyeltem azokra a mesékre, amelyek a sivatag titkairól szólnak. Es minden mese, minden elbeszélés ismét csak kiszólított abba a végtelen szűz területbe, ahol a gép acélos dala egybeolvad a szél zúgásával, a homokdűnék rejtélyes sóhajával. Most, amikor a térképen magam előtt látom azokat a vonalakat, amelyeket én rajzolhattam a fehér mezőbe, úgy érzem, hogy kerék-csapáim mégsem szcntségtelenítet-ték meg az érintetlen talajt, hogy nem követtem el erőszakot azoknak a titkoknak fellebbentésével, amelyeket évezredek őriztek." Vissza