A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az ókori Róma története

Szerző
Fordító
Lektor

Kiadó: Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői papírkötés
Oldalszám: 578 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrált. Melléklettel.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E könyv szerzője, Nyikolaj Alekszandrovics Maskin, 1950. szeptember 15-én halt meg, akkoriban, amikor a magyar Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium elhatározta, hogy "Az ókori Róma történeté"-t... Tovább

Előszó

E könyv szerzője, Nyikolaj Alekszandrovics Maskin, 1950. szeptember 15-én halt meg, akkoriban, amikor a magyar Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium elhatározta, hogy "Az ókori Róma történeté"-t magyar nyelven adja az egyetemi hallgatóság kezébe.
Korán ragadta el a halál. Csak nemrégiben ünnepelték születésének 50. és pedagógusi működésének 25. évfordulóját. 1900. február 9-én született. Egyetemi tanulmányait 1918-22-ben A. V. Misulinnal, későbbi munkatársával együtt végezte. 1922-től 1936-ig az orosz nyelv tanára volt a keleti dolgozók Sztálinról elnevezett kommunista egyetemén, közben ókori történeti tanulmányait folytatta. Már aspiratúrájának ideje alatt tartott előadásai is azok körül a témák körül csoportosultak, amelyek haláláig foglalkoztatták: elsősorban a római provinciák történetét, az i. u. II-III. század politikai történetét, a római birodalom művelődéstörténetét és a római vonatkozású cikkei a Nagy Szovjet Enciklopédiában (Beneficium, Colonatus, Feliratok, Magistratus, Mauretania, Numidia, Plebeji, Róma stb.; a 2. kiadásban: Agustus). Oroszt azért kellett előadnia, mert az antik világ története Pokrovszkij - később leleplezett és Marréhoz hasonlítható - kártékony működése folytán kiszorult az egyetemekről. Önéletrajzában ezt írja: "Fordulópont volt életemben az 1934. esztendő. A Szovjetunió Népbiztosítási Tanácsának és SzK(b)P Központi Bizottságának a történelemtanításról és a történettudományi fakultások megszervezéséről szóló 1934. május 16-i rendelete visszaállította az ókori történetet, mint tudományt és tanszakot, és lehetővé tette számomra az egyetemi munkát." 1935-ben közzétett tanulmánya, "Az agonisztikusok mozgalma" volt az első marxista dolgozat a későrómai társadalomtörténet köréből a szovjet tudományban. Egyetemi előadásain kívül továbbra is részt vett a különféle továbbképző történeté"-t is. Élénk tevékenységet fejtett ki a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának történeti intézetében is. Állandóan foglalkozott az ókori történet tanításának elvi "Vjesztyik Drevnyej Isztorij" szerkesztésében. 1941 novemberében a moszkvai egyetemmel először Ashabadba, majd Szverdlovszkba költözött. A kiürítés mostoha körülményei között is volt benne annyi energia, hogy megirja "Augustus principatusa" című nagy monográfiáját, amellyel 1942 júniusában a doktori címet is megszerezte. Szverdlovszkban is tanított és megszerveze a történeti intézetet, vezetője is volt ókori történeti tanszékét vezette egészen haláláig. Misulin halála után ő vette át az Akadémia történeti intézetében az ókori szakosztály irányítását is. Vissza

Tartalom

Bevezetés3
Az antik Rómára vonatkozó források és történeti művek
A római történelem forrásai7
Az ókori Róma az újkori történetírás tükrében32
A rómaiak előtti Itália és Róma történetének legrégibb korszaka
Az ókori Itália természeti viszonyai59
Itália legrégibb lakossága61
Itália ősrégészete61
Az itáliai törzsek63
Az etruszkok64
Az itáliai és szicíliai görög városok70
Róma a királyok korában71
A régi Latium71
Róma városának alapítása71
A hét római király73
A királyok korának társadalmi rendje75
Servius Tullius reformja és az etruszk uralom vége Rómában79
A régi római vallás81
A korai köztársaság
Róma és Latium az i. e. 5. században és a 4. század elején86
A patriciusok és a plebejusok harca89
A köztársaság megalakulása és a plebejusok harca az i. e. 5. században89
A patriciusok és plebejusok harcának lezárulása93
Itália meghódítása. Pyrrhos hadjárata97
Róma politikai és társadalmi szerkezete az i. e. 3. század elején102
Róma államszerkezete a 3. század elején102
A társadalmi és gazdasági viszonyok a 3. század elején107
A római jog kifejlődése115
Hogyan lett Róma a Földközi-tenger vidékének leghatalmasabb állama?
Róma és Karthágó harca (a 3. század végéig)117
Karthágó társadalmi és politikai rendszere117
Az első pun háború119
Róma bel- és külpolitikája az első és második pun háború közti időszakban (241-218)123
A második pun háború124
Róma és a hellénisztikus államok az i. e. 2. század első felében137
Róma és a Kelet az i.e. 3. század végén és a 2. század elején137
A második makedón háború (i. e. 200-197)140
A szíriai háború142
A harmadik makedón háború143
Róma külpolitikája Nyugaton az i. e. 2. század első felében. Makedonia és Görögország meghódítása145
A római társadalom az i. e. 2. század közepén152
A nobilitas és a lovagság152
Az itáliai mezőgazdaság az i. e. 2. század derekán156
Az ipar és kereskedelem158
A római rabszolgatartó rendszer az i. e. 2 század közepén159
A római állam a 2. század második felének elején és Scipio Aemilianus reformpártja163
A római kultúra az i. e. 2. század közepén164
A polgárháborúk kora
Az osztályharc Rómában az i. e. 2. század 30-as és 20-as éveiben174
Az első szicíliai rabszolgalázadás174
Tiberius Gracchus tribunatusa176
A politikai harc Tiberius Gracchus halála után180
Gaius Gracchus reformja182
Róma külpolitikája Nyugaton az i. e. 2. század végén188
A lugurtha elleni háború (111-105)188
Marius katonai reformja191
Háború a kimberekkel és teutonokkal192
A társadalmi harc az i. e. 2. század végén és az 1. század elején193
A második szicíliai rabszolgalázadás193
Appuleius Saturninus fellépése195
Livius Drusus Minor és a szövetséges háború197
Marius és Sulla küzdelme200
Az első Mithridatés elleni háború és Sulla államcsínye200
A marianusok uralma (87-82)203
Sulla háborúja Mithridatés ellen204
Sulla diktatúrája206
A római imperium Sulla halála után. Spartacus felkelése210
Az itáliai mezőgazdaság az i. e. 1. század közepén210
Az ipar és kereskedelem213
A provinciák kizsákmányolása és az uzsora szerepe213
A római rabszolgatartó társadalom az i. e. 1. század első felében214
Lepidus felkelése. A Sertorius elleni háború217
Spartacus felkelése219
A római állam az i. e. 1. száuad 60-as éveiben (A belső és külső helyzet)225
A Sulla előtti alkotmány visszaállítása225
Pompeius küzdelme a kalózok ellen227
A keleti helyzet és Manilius törvénye228
Pompeius hadjáratai230
A politikai élet az i. e. hatvanas évek elején232
Catilina összeesküvése236
Az első triumviratus és Gallia meghódítása241
Pompeius visszatérése241
Az első triumviratus242
Caesar háborúi Galliában (58-56)245
A lucai egyezmény250
Parthia és Róma az i. e. 1. század közepén250
Caesar háborúi Galliában az i. e. 55-50. közti szakaszban253
Háború Caesar és Pompeius között. Caesar diktatúrája255
A politikai élet Rómában az i. e. 1. század 50-es éveinek végén255
Polgárháború Pompeius és Caesar között257
Az alexandriai háború és Caesar győzelme Pharnakés felett259
Társadalmi mozgalmak Rómában a 48-47. években260
Caesar és a pompeianusok küzdelmének utolsó szakasza261
A polgárháború eredményei és Caesar diktatúrája262
A Caesar halála utáni polgárháborúk269
Róma a Caesar meggyilkolását követő első napokban259
Octavianus politikai tevékenységének kezdete271
A mutinai háború272
A második triumviratus és a proscriptiók273
A philippi-i csata és a perusiai háború274
Octavianus küzdelme Sextus Pompeius ellen277
A polgárháború utolsó szakasza: az Octavianus és Antonius közötti küzdelem278
A római kultúra a késői köztársasági korban283
A római társadalom élete és erkölcsei az i. e. 1. században283
A rétorika285
A római próza és a tudományos irodalom287
Az i. e. 1. század római költészete288
Az építészet és a képzőművészek291
A római jog fejlődése292
A korai császárkor
Augustus principatusa296
A császárság megalapítása296
Róma politikai berendezése a császárság kezdetén297
Augustus törvényei300
Augustus társadalompolitikája302
A hadsereg Augustus korában307
Augustus külpolitikája309
Augustus dinasztikus politikája313
Az Augustus-kori kultúra316
A Iulius-Claudius-dinasztia császárai325
Tiberius (14-37)325
Caius Caesar (Caligula)329
Claudius (41-54)330
Caligula és Claudius külpolitikája333
Nero uralkodása (54-68)334
A 68-69-i polgárháború338
Itália a Iulius-Claudius-dinasztia korában340
A város és a városi élet340
A kereskedelem és ipar341
A mezőgazdaság342
Az itáliai rabszolgamunka az i. u. I. században343
A colonatus kialakulása341
A nagybirtok győzelme344
Felkelések a birodalom tartományaiban az I. század 60-as éveiben345
A zsidó hadjárat345
Civilis felkelése346
A Flavius-dinasztia (69-96)347
Vespasianus (69-79)347
Vespasianus utódai349
A Flaviusok külpolitikája350
A római birodalom a II. században. Az Antoninus-dinasztia351
Nerva (96-98)351
Traianus (98-117)352
Hadrianus (117-138)355
Antoninus Pius (138-161)358
Marcus Aurelius (161-180)359
Commodus és az Antoninus-dinasztia bukása361
A római birodalom társadalmi felépítése az I-II. században362
Rabszolgaság és colonatus362
A provinciák városai a II. században367
A provinciák gazdasági élete370
Róma város politikai és gazdasági helyzete376
A római plebs376
A szabadonbocsátott rabszolgák379
A lovagok380
A szenátori rend380
A római kultúra az I-II. században381
A római birodalom kulturális életének általános jellege az i. u. I-II. században381
A római irodalom és filozófia fejlődése384
A latin tudományos próza az i. u. I-II. században386
A görög irodalom és filozófia387
A római művészet az I-II. században388
A keleti kultuszok elterjedése az i. u. I-II. században és a korai kereszténység390
A III. századi válság
A Severus-dinasztia (193-235)405
A 192-193. évi polgárháború405
Septimius Severus (193-211)405
Septimimus Severus utódai408
A római jog történetének klasszikus korszaka411
A katonacsászárok uralma413
A birodalom belső élete a III. század második felében418
A késői császárkor
Diocletianus uralkodása (284-305)424
A dominatus megalapítása424
Diocletianus reformjai426
Diocletianus valláspolitikája429
Diocletianus külpolitikája430
Diocletianus reformjainak jelentősége430
Constantinus császár uralkodása431
Harc a császári hatalomért Diocletianus után431
Constantinus valláspolitikája432
Constantinus reformjai433
Constantinus külpolitikája435
Constantinus utódai435
A római birodalom belső helyzete az i. u. IV. és V. században437
A politikai rendszer437
A társadalmi rendszer438
A keresztény egyház és szerepe a birodalom társadalmi életében441
A késői császárkor kultúrája443
A rabszolgák forradalma és a római birodalom bukása446
A nyugatrómai birodalom utolsó évtizedei és bukása446
A keletrómai császárság az V-VI. században. A római jog kodifikálása449
A római birodalom feudalizálódása451
A rabszolgák és a colonusok forradalma453
Az ókori társadalom bukásának problémája a XVIII-XX. század történeti irodalmában455
Bibliográfia458
A római császárok jegyzéke524
Időrendi táblázat532
Tájékoztató539
Név- és tárgymutató543
Tartalomjegyzék569

N. A. Maskin

N. A. Maskin műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: N. A. Maskin könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv