| II. KÖTET | |
| A XVII. század | |
| A szépirodalom | |
| A secentismus | 1 |
| A század irodalmának általános jellege | |
| Hanyatlás | |
| A stílus megromlásának okai | |
| A politikai viszonyok, a maecenások | |
| Akadémiák, ujságok, könyvtárak | |
| Marini | 7 |
| Élete | |
| Lírai versei | |
| Az "Adone" | |
| Meséje | |
| Fogyatkozásai | |
| Erkölcsi értéke | |
| "La strage degli Innocenti" | |
| Tassoni és követői | 15 |
| Élete | |
| Politikai iratai | |
| Kritikai művei | |
| Az elrablott veder | |
| Meséje | |
| Új műfajt alkotott-e? | |
| A conceptio hibái | |
| Czélzatai | |
| Szatirikus részletek | |
| Nyelve | |
| Bracciolini és éposza | |
| Lorenzo Lippi és "Malmantile"-je | |
| Népmesék az époszban | |
| Lalli, Corsini | |
| A lirikusok | 27 |
| A marinismus | |
| Achillini, Preti, Camillo Scrofa | |
| A marinismus ostromlói | |
| Chiabrera | |
| Pindaros-utánzatai | |
| Jelentősége | |
| Ttesti | |
| A Horatius-utánzás | |
| Guidi | |
| Krisztina svéd királynő írói köre | |
| Filicaja | |
| Hazafias versei | |
| Redi | |
| Maggi és Marchetti | |
| A szatira-költők | 34 |
| Salvator rosa | |
| Szatiráinak tárgyai | |
| "A költészetről" | |
| Menzini | |
| Sergardi | |
| Soldani | |
| Michelangelo Buonarroti il giovine | |
| A színművek | 40 |
| Az opera keletkezése | |
| Rinuccini | |
| Librettói | |
| Az olasz népszínmű | |
| A Rozzik | |
| Buonnaroti "Tanciá"-ja | |
| Meséje | |
| A Fiera | |
| Librettói, költői elbeszélései, lírája | |
| Gigli és Moliére-utánaztai | |
| A tragédiák | |
| A rögtönzött színdarabok | |
| A tudomány | |
| Galilei és iskolája | 52 |
| Galilei előzői | |
| G. Bruno | |
| Galilei élete | |
| Művei | |
| Nyelve | |
| Torricelli | |
| Viviani | |
| Redi | |
| Magalotti | |
| Történetírók, kritikusok, szónokok | 61 |
| Sarpi | |
| Élete | |
| A "Storia del concilio Tridentino" | |
| Sforza Pallavicini "Istoria"-ja | |
| Davila | |
| Bentivoglio | |
| Bartoli | |
| Boccalini | |
| A "Ragguagli del Parnaso" | |
| Politikai iratai | |
| Baldinucci | |
| Dati | |
| Segneri | |
| Az Árkádia kora | |
| Az újjáébredés | 71 |
| Olaszország története a XVIII. században | |
| A reform-eszmék | |
| Lombardi, Toszkána, Nápoly, Piemont | |
| A Dante-kultusz | |
| Az "Árkádia" | 76 |
| Alapításának története | |
| Törvénytáblája | |
| Elterjedése | |
| Káros hatása, haszna | |
| Crescimbeni | |
| Gravina | |
| Zappi | |
| Lemene | |
| Rolli | |
| Manfredi | |
| Frugoni | |
| Perfetti | |
| Algarotti | |
| Metastasio | 89 |
| A XVII. század operája | |
| Apostolo Zeno | |
| M. élete | |
| A jó libretto kellékei | |
| A "Didone abbandonata" stb. | |
| Az "Artaxerxes" meséje | |
| Szereplése a bécsi udvarnál | |
| Az "Olimpiade" | |
| Jellemei, cselekvényei, verselése | |
| Parini | 105 |
| Az olasz társadalom a XVIII. században | |
| A főnemesség | |
| P. élete | |
| A "Giorno" | |
| Tartalma | |
| A szatira új formája | |
| A "Giorno" hangja, nyelve | |
| P. lírája | |
| A classikai iskola | 119 |
| Reactió az "Árkádiá"-val szemben | |
| Varano | |
| Savioli | |
| Paradisi | |
| Mazza | |
| Cassoli | |
| Fantoni | |
| Bertola | |
| Cesarotti és nyelvújítása | |
| Tájnyelvi költők | 125 |
| Az olasz tájnyelvek az irodalomban | |
| Marin Sanuto | |
| G. C. Croce | |
| G. B. Basile | |
| Baldovini | |
| Assonica | |
| Sziczilia szerepe az olasz irodalomban | |
| Meli | |
| Jelentősége | |
| Goldoni | |
| Élete | 131 |
| Mozgalmas ifjúsága | |
| Ügyvéd lesz | |
| Tragédiákat ír | |
| Szerződése a Medebach-társulattal | |
| Törekvései | |
| Párisba megy | |
| Küzködése | |
| Aggkora, halála | |
| Jelleme | |
| Reformja | 145 |
| Franczia hatások az olasz irodalomban | |
| A rögtönzött vígjáték Velenczében | |
| A jellemvígjáték | |
| G. harcza a színészek s az akadémiák ellen | |
| Chiari férczművei | |
| Carlo Gozzi támadásai | |
| Voltaire | |
| Gasparo Gozzi | |
| Alakjai | 153 |
| Irányának visszahatása jellemeire | |
| Tipusok | |
| Főjellemek és mellék-alakok | |
| Mirandolina | |
| Változatosság alakjaiban | |
| A "mascherák" nevei | |
| A női alakok | |
| Vádak G. jellemei ellen | |
| A szerelemesek | |
| Az arisztokraták | |
| Czélzatai | 161 |
| A demokrata | |
| A cicisbeóság | |
| A kereskedő-osztály és a patriziatus | |
| A társadalmi visszásságok | |
| A "Medvék" | |
| Cselekvényei. Nyelve | 168 |
| A drámai érdek hiánya | |
| Idő- és helyegység | |
| Szerkezet | |
| Monológok | |
| Realisztikus nyelv | |
| Verselés | |
| Szabatosság | |
| Népdrámái | |
| A "Baruffe Chiozzotte" | |
| Érzékeny színművei; bohózatos vígjákai; librettói | |
| Goldoni ellenlábasai | 178 |
| Carlo Gozzi sikerei | |
| A Sacchi-féle társulat | |
| "L'Amore delle tre melarance" | |
| Szatira a tündérmesében | |
| Aristophanes és Gozzi | |
| L'Augellin Belverde | |
| Gratarol és Benyovszky Móricz | |
| Alfieri | |
| Előzői. Maffei, Conti | 185 |
| Az olasz tragédia meddősége | |
| Okai | |
| Maffei élete és tudományos munkái | |
| A "Merope" | |
| Meséje | |
| Haladás az előző tragikusokkal szemben | |
| Conti | |
| Politikai indítékok | |
| Alfieri élete | 191 |
| Családja | |
| Gyermekévei | |
| Utazásai | |
| Megfordul Magyarországban | |
| Tragédiákat kezd írni | |
| Tanulmányai | |
| A zsarnok-gyűlölő | |
| Albany grófnő | |
| Megtelepszik Toszkánában | |
| Párisba megy | |
| A forradalom | |
| Visszatérés Flórenczbe | |
| Utolsó évei | |
| Művei | 205 |
| Irányuk | |
| Jellemeik | |
| A zsarnokok tipusai: Fülöp, Nero, Claudius, Egisto | |
| A szabadsághősök tipusai | |
| Antigone | |
| Egyformaság és egyhangúság | |
| A mese | |
| Honan merít? | |
| A mesék módosítása | |
| Tömöttség | |
| Kevés személy | |
| Szerkezet | |
| Nyelve | |
| "Saul" és "Mirra" | 221 |
| Nem iránydrámák | |
| A "Saul" tárgya | |
| Harcz a tiara és a korona közt | |
| Mirra tragikuma | |
| "Saul és Mirra" jellemei | |
| Alfieri és Corneille | |
| Szatira, kritika, tanítóköltészet | |
| Gozzi és Baretti | 230 |
| Az irányköltészet | |
| Gasparo Gozzi élete | |
| Ujságczikkei | |
| La Difesa di Dante | |
| Bettinelli könyve | |
| Baretti pályája | |
| Ujsága | |
| Szenvedélyes bírálatai | |
| Elfogultsága | |
| Nyelvi kiválósága | |
| Forteguerri és Casti | 237 |
| A Ricciardetto | |
| Byron és Forteguerri | |
| Passeroni 101 énekes "Cicerone"je | |
| Casti pályája | |
| ledér versei | |
| Gli animali parlanti | |
| A meseírók: Crudeli, Pignotti | |
| Fiacchi | |
| A tanköltészet: Lorenzi, Spolverini, mascheroni | |
| A tudósok | |
| A történetírás | 244 |
| Francziaország hatása az olasz tudományos életre | |
| A tudományos élet fellendülése | |
| A tudósok stílusa | |
| Vico | |
| Élete | |
| A "Scienza nuova" | |
| Tartalma | |
| Giannone | |
| A "Storia civile" jelentősége | |
| G. tragikus vége | |
| A plágium vádjai | |
| Muratori | |
| Tiraboschi | |
| Denina | |
| Mazzuchelli stb. | |
| Nemzetgazdaságtan és jogtudomány | 252 |
| Intieri | |
| Genovesi | |
| Galiani | |
| P. Verri és a "Caffé" | |
| Al | |
| Verri | |
| Beccaria | |
| Dei delitti e delle pene | |
| Hatása | |
| Filangieri | |
| A Scienza della legislazione | |
| Pagano | |
| A XIX. száazd első harmad | |
| Monti | |
| A szabadságharczok kora | 259 |
| Az olasz irodalom szerepe az olasz szabadságharczok korában | |
| Olaszország története a XIX. században | |
| Napoleon | |
| A restauráczió | |
| Felkelések | |
| 1848., 1859. és 1870 | |
| Monti élete | 266 |
| Élete | |
| Római szereplése | |
| Forradalmárnak vélik | |
| Bassville | |
| Jellemgyengeség | |
| Napoleonhoz pártol | |
| Hivatalai | |
| Császári költő | |
| M. 1814. után | |
| Epikája és lírája | 272 |
| A "Bassvilliana" | |
| Meséje | |
| Dante-utánzat | |
| Nyelve | |
| A "Mascheroniana" | |
| Tárgya | |
| Il Beneficio | |
| Il bardo della selva nera | |
| Il Prometeo | |
| A Musogoniana | |
| A "Feroniade" | |
| Lírai versei | |
| Iliás-fordítása | |
| Tragédiái. Prózái | 283 |
| Az Aristodemo | |
| Meséje, alakjai | |
| Galeotto manfredi | |
| Shakespearei nyomok | |
| Egy női Othello | |
| Zambrino | |
| Jago | |
| A "Caio Gracco" | |
| A passivitás tragikuma | |
| Jellemek, nyelvezet | |
| Monti filologiai munkái | |
| Foscolo | |
| Élete | 292 |
| Monti és Foscolo jelleme | |
| F. Velenczében | |
| Milanóban | |
| Szerelmi viszonya | |
| Katonáskodása | |
| Tanár lesz | |
| Tragédiája | |
| Nem esküszik hűséget Ausztriának | |
| Menekül | |
| Londoni élete | |
| Ultime lettere di Jacopo Ortis | 300 |
| Werther és Ortis | |
| Egyező vonások és eltérések | |
| A kettős szenvedély | |
| Ortis egyénisége | |
| A hazafiság | |
| A mű hatása | |
| A Sírok. A Grácziák | 307 |
| Petrarca hatása F.-ra | |
| A Sírok keletkezése | |
| Eszmemenete | |
| Értéke | |
| A "Grácziák" tárgya | |
| Hibái | |
| Tragédiái. Prózai munkái | 313 |
| A "Tieste" | |
| Alfieri-utánzat | |
| Aiace | |
| Sophocles Ajay-a és F.-é | |
| Ricciarda | |
| A tétlenség hőse | |
| F. kritikai elvei | |
| Dante-tanulmányai stb. | |
| A kisebb classicisták | 319 |
| Pindemonte | |
| Fordításai | |
| Visszhang a Sírokra | |
| Arminiója | |
| Arici | |
| G. Paradisi | |
| Benedetti | |
| Biondi | |
| G. Marchetti stb. | |
| Manzoni | |
| A romanticismus | 325 |
| Különféle meghatározásai | |
| A reomanticismus főjellemvonása | |
| Az olasz irodalom "régi romanticismus"-a | |
| A vallásosság | |
| A népszerű és népies elem | |
| A hasznos irodalom | |
| A modern költői művek fordítása | |
| A romanticismus olasz definiálói | |
| Milano mint irodalmi központ | |
| A "Conciliatore" | |
| Az osztrák hatóságok és a romantikusok | |
| Manzoni élete | 334 |
| Ifjúsága | |
| Első kisérletei | |
| Párisba megy | |
| Fauriel | |
| Házassága | |
| Megtérése | |
| Milanóban | |
| Politikai nézetei; magánélete | |
| Lírája | 341 |
| Utánzatok | |
| A vallásos himnuszok | |
| Politikai versei | |
| Il cinque Maggio | |
| A karénekek | |
| Tragédiái | 350 |
| Újítások | |
| Történeti hűség | |
| A coro | |
| Il conte di Carmagnola | |
| Tárgya, meséje | |
| Dráma-e? | |
| A jellemek | |
| Adelchi | |
| Cselekvénye | |
| A dramatizált történet | |
| Nagy Károly és Desiderio | |
| Adelchi és Ermengarda | |
| Tendentiák | |
| A Jegyesek | 361 |
| M. elmélete a történeti regényről | |
| Regény a népnek | |
| Erkölcsi tanítás | |
| Vádak | |
| A mese M. és Walter Scott | |
| A Jegyesek történeti háttere | |
| Alakjai | |
| Don Abbondio | |
| M. humora | |
| A Jegyesek nyelve | |
| A Jegyesek átdolgozása | |
| M. elmélete az olasz irodalmi nyelvről | |
| Kritikai és történeti munkái | 375 |
| Levele a nyelvegységről | |
| A hely- és időegységről | |
| A romanticismusról | |
| A szerelem | |
| A történeti regényről | |
| A longobardokról | |
| La Colonna infame | |
| A katholikus morálról | |
| A romantikusok | |
| Silvio Pellico | 380 |
| Élete | |
| Fogsága | |
| Szereplése 1830. után | |
| Le mie prigioni | |
| Francesca da Rimini | |
| Ester d'Engaddi | |
| Berchet | 387 |
| Élete | |
| Számüzetése | |
| Műfordítások | |
| I profughi di Praga | |
| Hazafias énekei | |
| Grossi, Torti | 392 |
| Manzoni legjobb barátja | |
| A Prineide | |
| Tájnyelvi költemények | |
| La Fuggitiva | |
| Ildegonda | |
| I Lombardi alla prima Crociata | |
| Marco Visconti | |
| Torti versei | |
| Sestini | |
| Carrer | |
| Scalvini | |
| Biava | |
| Gius | |
| Niccolini | |
| Cantú | |
| Porta | |
| Leopardi | |
| Ifjúkori kisérletek | 402 |
| A szülei ház | |
| Filologiai tanulmányok | |
| Betegség | |
| Melancholia | |
| Giordani | |
| Hazafias versek | 410 |
| Lelki állapota 1818. táján | |
| Giordani meglátogatja | |
| "Itáliához" | |
| "Dante szobrára" | |
| Leveleiből | |
| A boldogtalanság költészete | 416 |
| Lelki állapota 1819-ben | |
| Filosofiája jegeczedik | |
| Életnézlete forrásai | |
| Szerelmei | |
| Pessimismus | 421 |
| A teljes reménytelenség | |
| Az öngyilkosság apologiája | |
| Brutus minor és Sappho | |
| Az első verskötet | 428 |
| Elmegy Recanatiból | |
| Róma | |
| Ismeretség Niebuhrral | |
| "Alla Sua Donna" | |
| Az első kötet sikere | |
| Az "Antologia" munkatársai | |
| Operette Morali | 433 |
| Parini, vagy a dicsőségről | |
| Párbeszédek | |
| A Természet és az izlandi | |
| Timandro e Eliandro | |
| Az emberi haladás problémája | |
| Halálvágy | |
| Detti memorabili di Filippo Ottonieri | |
| Pensieri | |
| Filosofus-e Leopardi? | |
| A második verskötet | 440 |
| L. Milanóban, Bolognában, Pisában és Flórenczben | |
| Az új kötet előszava | |
| Levél Pepoli grófhoz | |
| Emlékek | |
| Verselése | |
| Természet-festései | |
| Utolsó évei | 450 |
| Szerelme Bonaparte Sarolta iránt | |
| Inség | |
| Ranieri | |
| L. Nápolyban | |
| Halála | |
| Utolsó versei | |
| A Rekettye | |
| Toldalékok a Béka-egérharczhoz | |
| A próza | |
| A nyelvharcz | 457 |
| Cesarotti hatása | |
| Orthologusok és neologusok | |
| Cesari | |
| Perticari | |
| Giordani | |
| Colombo | |
| Grassi | |
| Costa | |
| Puoti stb. | |
| A történetírók | 465 |
| Botta | |
| Három főműve | |
| Stílusa | |
| Colletta | |
| Coco | |
| A XIX. század '30-'70-ig | |
| A hazafias irodalom | |
| A líra | 472 |
| A régi s az új romantikusok | |
| Rossetti | |
| Dall'Ongaro | |
| Poerio | |
| Mameli | |
| Prati | |
| Aleardi | |
| Verse a magyar szabadságharczról | |
| Zanella | |
| Műfordítók: Maffei, Carcano, Zendrini | |
| Belli | |
| Giusti | 484 |
| Élete | |
| Közállapotok Toszkánában | |
| A kor typusai | |
| G. szatiráinak hangja, humora, nyelve | |
| Népszerűsége | |
| Főbb költeményei | |
| Prózái | |
| A dráma | 498 |
| G. B. Niccolini | |
| Első szomorújátékai | |
| Antonio Foscarini | |
| Giovanni da Procida | |
| Arnaldo da Brescia | |
| Meséje | |
| Tendentiája | |
| Nagy hatása | |
| N. lírai versei és prózái | |
| Marenco | |
| Romani | |
| A vígjáték | |
| Giraud | |
| Nota | |
| Giacometti | |
| Gherardi del Testa | |
| Ferrari | |
| Kisebb drámaírók | |
| A regény | 513 |
| Massimo d'Azeglio | |
| Ettore Fieramosca | |
| Niccoló de'Lapi | |
| Közpályája | |
| Emlékiratai, levelei | |
| Guerrazzi | |
| Jelleme | |
| Politikai szereplése | |
| La Battaglia di Benvento | |
| L'Assedio di Firenze | |
| Il Buco nel muro | |
| Rosini | |
| Bresciani | |
| Az újabb elbeszélők | |
| De Amicis, Farina | |
| Politikusok, tudósok | 522 |
| Gioberti | |
| A "Primato" | |
| A "Rinnovamento" | |
| Balbo | |
| Le Speranze d'Italia | |
| Mazzini működése | |
| Mamiani | |
| Tommaseo | |
| Capponi | |
| Kisebb történetírók | |
| Irodalomtörténetírók | |
| Filosofusok | |
| Jogtudósok és nemzetgazdák | |
| Befejezés | |