Az önálló tanulói munka lehetőségei és hatékonysága az általános iskolai földrajzoktatásban

Előszó

Részlet a műből:
"A kitűzött kutatási feladat és tudományos előzményei
AZ MSZMP Központi Bizottsága 1972. júliusi, az állam oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló határozatának megjelenése után fokozott figyelem kíséri a tanítási-tanulási folyamateredményesebbé tételének kérdéseit. E határozat alapján született az 1978-as általános iskolai Nevelési és Oktatási Terv. Lényegében a párthatározat, a Nevelési és Oktatási Terv irányelveiből és a gyakorlati tapasztalatokból indíttatva tűztük ki célul az általános iskolai földrajzoktatásban alkalmazott munkaformák módszertani vizsgálatát. A pedagógiai, módszertani vizsgálatok ugyanis a munkaformák helyes megválasztásának pozitív szerepét bizonyítják mind a képességek fejlődésében, mind az ismeretek gazdagodásának tekintetében.
Napjaink iskolai gyakorlatában közismert, hogy a tanítási- tanulási folyamatban az ismeretek feldolgozása három fő formában történhet:frontális, önálló és csoportmunkában. Mivel a frontális osztálymunkáknak nagy hagyományai vannak, így e munkaformáról csak a legjellemzőbb pedagógiai, metodikai véleményt adjuk. A csoportmunka jelentőségéről, szerepéről nagyon vázlatosan kívánunk szólni. Az önálló tanulói munka lényegéről, feltételeiről lehetőségeiről, előnyeiről stb. viszont részletesebb kifejtésre törekszünk.
Alapvetően ahhoz szeretnénk hozzájárulni, hogy egyértelmű felfogás alakuljon ki az általános iskolai földrajztanításban az önálló tanulói munka néhány kérdéséről. Ennek érdekében a következőkre kerestük a választ:" Vissza