Az öngyilkosság

Szociológiai tanulmány

Szerző

Szerkesztő

Fordító

'Émile Durkheim: Az öngyilkosság ' összes példány

Kiadó:	Osiris Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2003
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	430 oldal
Sorozatcím:	Osiris könyvtár
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-389-396-8
Megjegyzés:	Fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Durheim munkája a szociológiai irodalom immár klasszikus alkotása, s bár a megírása óta eltelt közel egy évszázad alatt nagyon fejlődött a szociológia módszertana Az öngyilkosság ma is időszerű, ma is hat: nem véletlenül hivatkoznak a legmodernebb módszertani könyvek Durkheimre, és a könyvéből átvett részeken mutatják be a követendő módszerességet. A problémát Durkheim látta meg és rendszerezte elsőként; vizsgálatának módszeres végigvezetése máig példaszerű. A ma alkalmazott világosabb, tisztázottabb fogalmak jelentős részét az ő koncepciójából fejlesztették ki. A könyv nagy jelentőségű szociológiatörténeti szempontból, kezdő és képzett szociológusok ma is sokat meríthetnek gondolataiból.

Tartalom

Bevezetés	2
Annak szükségessége, hogy objektív meghatározás útján rögzítsük a kutatás tárgyát. Az öngyilkosság objektív meghatározása. Miként tudjuk így az önkényes kizárást és a csalóka hasonlóságokat megelőzni: az állati öngyilkosságok kizárása. Miként jelölhető meg az öngyilkosság kapcsolata a viselkedés közönséges formáival.	15
A különbség az egyének öngyilkossága és az öngyilkosság mint kollektív jelenség között. Az öngyilkosságok társadalmi aránya; ennek meghatározása. Ennek állandósága és sajátos volta az általános halandósághoz képest. Az öngyilkosság társadalmi aránya tehát sui generis jelenség; ez képezi a jelen tanulmány tárgyát. A munka beosztása.	21
Általános bibliográfia	29
A társadalmon kívüli tényezők
Az öngyilkosság és a pszichopatologikus állapotok
Fő társadalmon kívüli tényezők, amelyeknek befolyása lehet az öngyilkosság társadalmi arányára: eléggé általános egyéni tendenciák, a fizikai környezet állapotai.	33
Az az elmélet, amely szerint az öngyilkosság az őrültség egyik következménye. Bizonyításának két módja: 1. az öngyilkosság sui generis monománia; 2. az öngyilkosság az őrültség egyik szindrómája, amely másutt található meg.	34
Az öngyilkosság monománia? A monomániák létét ma már tagadják. Klinikai és pszichológia érvek e hipotézissel szemben.	35
Az öngyilkosság az őrültség egy sajátos szakasza? Az elmebetegségből fakadó öngyilkosságok felosztása négy típusra. Olyan normalitással együtt járó öngyilkosságok, amelyek nem illeszthetők be a keretbe.	39
De az öngyilkosság, ha nem is őrültség terméke, szorosan összefüggne a neuraszténiával? Azok az okok, amelyek hihetővé teszik, hogy a neuraszténiás az öngyilkosok legáltalánosabb pszichológiai típusa. Meg kell határozni ennek az egyéni tényezőnek a hatását az öngyilkossági arányra. E meghatározás módszere: kérdés, hogy az arány ugyanúgy változik-e, mint az őrültség aránya. A kapcsolat teljes hiánya e két jelenség változásában, a nemet, a kultuszokat, a kort, az országot, a civilizáció fokát tekintetbe véve. A kapcsolat hiányának magyarázata: a neuraszténia következményeinek meghatározatlansága.	46
Közvetlenebb-e a kapcsolat az alkoholizmus arányával? Az ittasság miatt vétségek, az alkoholizmusból következő elmebetegségek és a tömész szesz fogyasztása területi megoszlásának összehasonlítása. Az összehasonlítás negatív eredménye.	58
Az öngyilkosság és a normális pszichológiai állapotok. A faj. Az átöröklés
A faj meghatározásának szükségessége. Nem határozható meg örökletes típusként; de így a szó értelme bizonytalan lesz. Ezért a legnagyobb fokú óvatosság ajánlatos.	66
A Morselli által megkülönböztetett három nagy faj. Az öngyilkosságra való hajlam nagy eltérései a szlávoknál, a keltorománoknál és a germán népeknél. Egyedül a németeknek van általánosan erős hajlama, de ezt elvesztik Németországon kívül. Az öngyilkosság és a testmagasság közötti állítólagos összefüggés: véletlen egybeesés eredménye.	70
A faj csak akkor lehet az öngyilkosság tényezője, ha lényegileg örökletes; az örökletesség mellett szóló bizonyítékok elégtelensége: 1. az örökött tényezőknek betudható esetek viszonylagos gyakorisága ismeretlen; 2. egy másik magyarázat lehetősége; az őrültség és az utánzás befolyása. A sajátos öröklődés elleni érvek: 1. az öngyilkosság miért öröklődik kevésbé a nőknél? 2. az a mód, ahogy az öngyilkosság a kor függvényében alakul, összeegyeztethetetlen ezzel a hipotézissel.	79
Az öngyilkosság és a kozmikus tényezők
Az éghajlatnak nincs befolyása	93
A hőmérséklet. Az öngyilkosság évszakonkénti változása; ennek általánossága. Miképp magyarázza ezt az olasz iskola a hőmérséklete.	94
Az ezen elmélet alapját képező kétséges öngyilkosság-fogalom. A tények vizsgálata: az abnormális hőség vagy hideg hatása nem bizonyít semmit; hiányzik a kapcsolat az öngyilkosság aránya és a hőmérséklet évszakonkénti vagy havi alakulása között; az öngyilkos ritka számos meleg országban. Az a hipotézis, amely szerint az első melegek ártalmasok, összegyeztethetetlen 1. az elemkedő vagy csökkenő öngyilkossági görbe folytonosságával; 2. azzal a ténnyel, hogy az első fagyok, amelyek hatása ugyanez kellene legyen, ártalmatlanok.	97
Az okok természete, amelyektől a változások függnek. Tökéletes párhuzamosság az öngyilkosság havi változása és a nap hosszának változása között; ezt erősíti, hogy az öngyilkosságokra többnyire nappal kerül sor. A párhuzamosság oka: nappal a társadalmi élet élénk aktivitású. Ezt a magyarázatot megerősíti, hogy az öngyilkosság maximuma azokon a napokon és azokban az órákban van, amikor a társadalmi tevékenység a csúcspontján van. Hogyan magyarázza a társadalmi élet az öngyilkosság évszakonkénti változását; különböző megerősítő bizonyítékok. Az öngyilkosság havi változása tehát társadalmi okoktól függ.	105
Az utánzás
Az utánzás az individuális pszichológia jelensége. Az öngyilkosságok társadalmi arányára gyakorolt esetleges hatásának jelentősége.	114
A különbség az utánzás és néhány, vele összetévesztett jelenség között. Az utánzás meghatározása.	115
Számos olyan eset, amikor az öngyilkosság ragályosan terjed az egyik egyénről a másikra; a különbség a járvány és a ragály között. Az utánzás által az öngyilkosság arányára gyakorolt esetleges hatás kérdése ezzel még nem oldódott meg.	123
Elvégezhető kísérlet: nő-e az öngyilkosság az újságolvasók számától függően? Érvek az ellenkező álláspont mellett.	126
Annak oka, hogy utánzásnak nincs felismerhető hatása az öngyilkosságok arányára: nem önálló tényező, csak más tényezők hatását erősíti. Az elemzésből adódó gyakorlati következtetés: nincs ok a bűnügyi tudósítások betiltására. Elméleti következtetés: az utánzásnak nincs olyan társadalmi hatékonysága, amilyet neki tulajdonítanak.	138
Társadalmi okok és társadalmi típusok
Meghatározásuk módszere
Hasznos lenne az öngyilkossági típusokat morfológiailag osztályozni, onnan haladni az okaikhoz; eme osztályozás lehetetlensége. Az egyetlen követhető módszer az öngyilkosságok okaik szerinti osztályozása. Miért alkalmasabb ez minden másnál az öngyilkosság szociológiai tanulmányozására.	145
Hogyan lehet eljutni az okokhoz? A statisztika által adott felvilágosítások az öngyilkosságok feltételezett okairól: 1. gyanúsak; 2. nem mutatják meg a valódik okokat. Az egyetlen valóban hatékony módszer annak keresése, hogyan változik az öngyilkosságok aránya a különböző társadalmi kísérőjelenségek szerint.	149
Az egoista öngyilkosság
Az öngyilkosság és a vallások. A protestantizmusnak tulajdonítható általános súlyosbodás; a katolikusok és főleg a zsidók védettsége.	154
A katolikusok immunitása nem a protestáns államokon belüli kisebbségi helyzetükből ered, hanem kisebb fokú vallási individualizmusukból, ebből következően a katolikus egyház erősebb integráltságából. Hogyan alkalmazható ez a magyarázat a zsidókra.	159
A magyarázat igazolása: 1. Anglia más protestáns államokhoz képest mutatkozó immunitása, amely az anglikán egyház erősebb integrációjával függ össze; 2. a vallási individualizmus ugyanúgy változik, mint a tudásvágy; márpedig a a tudásvágy erősebb a protestánsoknál, mint a katolikusoknál, b a tudásvágy minden esetben az öngyilkossághoz hasonlóan változik, amikor a vallási individualizmus haladásának felel meg. A zsidó kivétel miképp erősíti a szabályt.	164
Következtetések e fejezetből: 1. a bajra, amelynek az öngyilkosságok haladása a tünete, a tudomány orvossága, de nem oka annak; 2. a vallási társadalom azért óv meg az öngyilkosságtól, mert erősen integrált társadalom.	174
Az egoista öngyilkosság (folytatás)
A házasok általános immunitása Bertillon számítása szerint. Annak a módszernek a hiányosságai, amelyet követni kényszerült. Annak szükségessége, hogy teljesebben elválasszuk a kor hatását a családi állapotétól. Azok a táblák, ahol ez megtörtént. Az ebből levonható törvények.	177
E törvények magyarázata. A házasok megóvási együtthatója nem a házassági kiválasztásból következik. Bizonyítékok: 1. a priori érvek; 2. ténybeli érvek, amelyek a az együttható kortól függő változásból; b a különböző nemű házastársak eltérő immunitásából következnek. Ez az immunitás a házasságnak vagy a családnak tulajdonítható-e? Az első hipotézis elleni érvek: 1. ellentét a házasságkötések számának stagnálása és az öngyilkosság növekedése között; 2. a gyermektelen házas férfiak gyenge immunitása; 3. fokozódás a gyermektelen házas nőknél.	188
Vajon a gyermektelen házas férfiak gyenge immunitása a házassági kiválasztásnak köszönhető: Bizonyíték az ellenkezőjére, amely a gyermektelen házas nőknél levő fokozódásból következik. Miként magyarázható az együttható részleges állandósága a gyermektelen özvegyeknél anélkül, hogy a házassági kiválasztáshoz fordulnánk. Az özvegység általános elmélete.	198
Az előző eredmények összefoglaló táblázata. A házas férfiaknál az immunitás csaknem teljesen, a házas nőknél pedig teljesen a családnak tulajdonítható. Nő a család sűrűségével, azaz integráltsága fokával.	208
Az öngyilkosság és a politikai és nemzeti válságok. Az ilyenkor végbemenő visszaesés reális és általános. Annak tulajdonítható, hogy e válságokban a csoport erősebb integrációra tesz szert.	215
A fejezet általános végkövetkeztetése. Közvetlen kapcsolat az öngyilkosság és bármely társadalmi csoport integrációja között. E kapcsolat oka; miért és milyen feltételek mellett szükséges a társadalom az egyén számára. Amikor hiányzik, hogyan fejlődik ki az öngyilkosság. Az e magyarázatott megerősítő bizonyítékok. Az egoista öngyilkosság alkata.	222
Az altruista öngyilkosság
Az öngyilkosság az alacsonyabb rendű társadalmakban: azok a jellemvonások, amelyek az egoista öngyilkosságtól megkülönböztetik. A kötelező altruista öngyilkosság alkata. E típus más formái.	232
Az öngyilkosság az európai hadseregekben; a katonai szolgálatból következő fokozódás általánossága. Független a nőtlenségtől; az alkoholizmustól. Nem a szolgálat iránti undorból következik. Bizonyítékok: 1. együtt nő a szolgálat időtartamával; 2. erősebb az önkénteseknél és a továbbszolgálóknál; 3. a tiszteknél és az altiszteknél, mint az egyszerű katonáknál. A katonai szellemnek és a vele járó altruizmusnak tulajdonítható. Megerősítő bizonyítékok: 1. annál erősebb, minél kisebb a nép hajlandósága az egoista öngyilkosságra; 2. a maximumát az elit csapatokban éri el; 3. abban a mértékben csökken, ahogy az egoista öngyilkosság fejlődik.	245
Miként igazolják a nyert eredmények a követett módszert.	258
Az anómiás öngyilkosság
Az öngyilkosság nő a gazdasági válságok esetében. Ez a növekedés megmarad a fellendülési válságokban: Poroszország és Olaszország példája. A világkiállítások. Az öngyilkosság és a gazdagság.	260
E kapcsolat magyarázata. Az ember csak úgy élhet, ha szükségletei összhangban vannak eszközeivel; ebből következik ez utóbbiak (sic!) korlátozása. A társadalom korlátozza őket; miként működik ez a korlátozó befolyás normális esetben. Miként akadályozzák meg ezt a válságok; ebből következik a szabályozatlanság, anómia, öngyilkosság. Igazolás az öngyilkosság és a gazdagság közti viszonyból.	267
Az anómia pillanatnyilag krónikus állapotban van a gazdasági világban. Az ebből eredő öngyilkosságok. Az anomikus öngyilkosság alkata.	276
A házastársi anómiából következő öngyilkosságok. Az özvegység. A válás. A válások és az öngyilkosságok párhuzamossága. Ez a házasság alkatának tulajdonítható, amely ellentétesen ha a férfjekre és a feleségekre; bizonyítékok e mellett. Miben áll a házasság alkata. A házassági fegyelemnek a válásból kvöetkező meggyengülése súlyosbítja a férfiak öngyilkossági hajlamát, csökkenti a nőkét. Ennek az ellentétnek az oka. A magyarázatot megerősítő bizonyítékok. Az e fejezetből következő házasságfogalom.	282
A különböző öngyilkossági típusok egyéni formái
Az előző etiológiai osztályozás morfológiai osztályozással való kiegészítésének hasznossága és lehetősége.	303
Azok az alapvető formák, amelyeket a három öngyilkosságot előidéző áramlat az egyénekben megtestesülve ölt. A vegyes formák, amelyek ezeknek az alapvető formáknak a kombinálódásából erednek.	304
Be kell-e vonni ebbe az osztályozásba a halál választott eszközét? Ez a választás társadalmi okoktó függ. Ezek az okok függetlenek azoktól, amelyek az öngyilkosságot meghatározzák. Nem tartoznak tehát a jelen kutatásra.	317
A különböző öngyilkosságtípusok összefoglaló áttekintése.	321
Az öngyilkosság mint társadalmi jelenség általában
A társadalmi elem az öngyilkosságban
Az előzőekből származó eredmények. Az öngyilkossági arány és a kozmikus vagy biológiai jelenségek közti kapcsolat hiánya. Meghatározott kapcsolat a társadalmi tényekke. A társadalmi arány tehát a társadalom kollektív hajlamának felel meg.	325
Máshogy nem magyarázható ennek az aránynak az állandósága és egyedisége. Quételet erről számot adó elmélete: az átlagember. Cáfolat: a statisztikai adatok még akkor is szabályosak, amikor nem az átlagnak felelnek meg. Fel kell tételezni egy kollektív erőt vagy kollektív erők nagy csoportját, amelynek az erősségét az öngyilkosság társadalmi aránya fejezi ki.	328
Mit kell érteni kollektív erőn: ez külső és az egyénhez képest magasabb rendű valóság. Az e felfogással szemben tett ellenvetések bemutatása és vizsgálata: 1. Az az ellenvetés, amely szerint egy társadalmi tény csak egyének közötti hagyományok útján adódhat át. Válasz: az öngyilkossági arány így nem adódhat át.
Ezeknek a gondolatoknak az öngyilkosságra való alkalmazása.	351
Az öngyilkosság kapcsolata a többi társadalmi jelenséggel
Milyen módszerrel kell meghatározni, hogy az öngyilkosság a morális vagy immorális tények közé osztályozandó-e?	357
A különböző társadalmakban az öngyilkossággal kapcsolatban használatban volt jogi vagy morális rendelkezések történeti bemutatása. Elítélésének folyamatos növekedése, a dekadencia korszakait kivéve. Ennek az elítélésnek az oka; ma jobban, mint bármikor, a modern társadalmak normális alkatában gyökerezik.	358
Az öngyilkosság kapcsolata az erkölcstelenség más formáival. Az öngyilkosság és a tulajdon elleni vétségek; hiányzik a kapcsolat. Az öngyilkosság és az emberölés; az az elmélet, amely szerint mindkettőben ugyanaz a szervi-pszichikai állapot lelhető fel, de ellentétes társadalmi feltételektől függenek.	371
Az állítás első felének vizsgálata. A nem, a kor, a hőmérséklet nem ugyanazon a módon hat a két jelenségre.	375
A második rész vizsgálata. Azok az esetek, ahol az ellentétesség nem igazolódik. Azok a számosabb esetek, ahol igazolódik. E látszólagos ellentmondások magyarázata: különböző típusú öngyilkosságok léteznek, amelyek némelyik kizárja az emberölést, míg mások ugyanazoktól a társadalmi feltételektől függenek. E típusok természete; miért gyakoribbak ma az előbbiek, mint az utóbbiak. Miként világítják meg a fentiek az egoizmus és az altruizmus történeti viszonyának kérdését.	380
Gyakorlati következtetések
A gyakorlati probléma megoldása különbözik attól függően, hogy az öngyilkosság mai állapota normális vagy abnormális jellegű-e. Miként merül fel a kérdés az öngyilkosság immorális természete ellenére. Miért hihető, hogy a mérsékelt arányú öngyilkosságban nincs semmi morbid. Miért gondolható, hogy az európai népeknél a jelenlegi arány egy patologikus állapot jele.	397
A rossz elűzésére javasolt eszközök: 1. Represszív rendszabályok. Melyek azok, amelyek lehetségesek. Miért csak korlátozott hatékonyságuk lehet ezeknek. 2. A nevelés. Nem alakíthatja át a társadalom morális állapotát, mert annak tükröződése. Annak szükségessége, hogy az öngyilkosságot előidéző áramlatok okaira kell hatni; mindenesetre figyelmen kívül lehet hagyni az altruista áramlatot, amelynek az állapota nem abnormális. Az orvosság az egoista öngyilkosság ellen: összetartóbbá kell tenni a csoportokat, amelyek körülveszik az egyént. Melyek a legalkalmasabbak erre a szerepre? Ez nem lehet a politikai társadalom, amely úgy szocializálja, hogy megfosztja a szabad gondolkodástól - sem a család, amely a házaspárra redukálódik. A házasok öngyilkossága ugyanúgy nő, mint a házasságon kívülieké...	408
A hivatási csoportól. Miért csak ez képes betölteni ezt a funkciót. Milyenné kellene válnia ehhez. Miként hozhat létre morális közeget. Miként képes megakadályozni az anomikus öngyilkosságokat is. - A házastársi anómia esetei. A probléma ellentmondásos helyzete: a nemek ellentéte. Eszközök az orvoslásra.	416
Következtetés. Az öngyilkosság jelen állapota morális nyomorúság jele. Hogyan kell érteni a társadalom morális bántalmát. A javasolt reformokat történeti fejlődésünk egésze megköveteli. Az állam és az egyén közötti összes köztes társadalmi csoport eltűnése; ezek újraalkotásának szükségessége. A hivatásbeli decentralizáció szemben a területi decentralizációval; miért ez a társadalmi szervezet szükségszerű alapja. Az öngyilkosság kérdésének fontossága; összefüggése a mai kor legnagyobb gyakorlati problémáival.	425

Témakörök

Émile Durkheim

Émile Durkheim műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Émile Durkheim könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem