Fülszöveg
Fráter György kora és személyes története évszázadok óta foglalkoztatja a történészeket és a szépírókat egyaránt. A zsoldos katonából pálos szerzetessé, majd I. János mellett a legnagyobb befolyással bíró első tanácsossá lett Fehér Barát - ahogyan a korban nevezték - biztos kézzel szőtte a nagyhatalmi politika szálait. Céltudatos, szenvedélyes, hatalomra áhítozó, machiavellista politikus volt, aki nem csupán egyike volt a korszak Szapolyai párti vezérpolitikusainak, de a Buda eleste után elszakadt keleti országrészben minden hatalom az ő kezében összpontosult. György barát politikai pályafutása alig két évtizedet tett ki, ám ez a húsz esztendő a Magyar Királyság sorsfordító időszaka volt. hiszen ekkor szakadt három részre az ország. Buda el-estéért a kortársak és az utókor is sokáig a várat ekkor védő, majd az oszmán túlerőnek föladni kényszerülő Barátot hibáztatta.
A könyv szerzője a kalandos sorsú férfiú életútját az ország történetének eseményeibe ágyazottan mutatja be,...
Tovább
Fülszöveg
Fráter György kora és személyes története évszázadok óta foglalkoztatja a történészeket és a szépírókat egyaránt. A zsoldos katonából pálos szerzetessé, majd I. János mellett a legnagyobb befolyással bíró első tanácsossá lett Fehér Barát - ahogyan a korban nevezték - biztos kézzel szőtte a nagyhatalmi politika szálait. Céltudatos, szenvedélyes, hatalomra áhítozó, machiavellista politikus volt, aki nem csupán egyike volt a korszak Szapolyai párti vezérpolitikusainak, de a Buda eleste után elszakadt keleti országrészben minden hatalom az ő kezében összpontosult. György barát politikai pályafutása alig két évtizedet tett ki, ám ez a húsz esztendő a Magyar Királyság sorsfordító időszaka volt. hiszen ekkor szakadt három részre az ország. Buda el-estéért a kortársak és az utókor is sokáig a várat ekkor védő, majd az oszmán túlerőnek föladni kényszerülő Barátot hibáztatta.
A könyv szerzője a kalandos sorsú férfiú életútját az ország történetének eseményeibe ágyazottan mutatja be, különös hangsúlyt fektetve arra, hogy megkeresse azokat az okokat, indítékokat, amelyek Fráter György tettei mögött állhattak. A korabeli történéseket nem csupán az Oszmán Birodalom és a Habsburg dinasztia nagyhatalmi ütközözónájában láttatja, de rávilágít arra is, liogy a Magyarországot a Jagelló-házhoz fűző kapcsolat a 16. század közepén is meghatározó módon alakította történelmünket.
OBORNI TERÉZ (1960) CSc történész, az MTA BTK Történettudományi lntézeténeí< tudományos főmunkatársa, a Kora Újkor Témacsoport vezetője; az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék liabilitált docense. Fő kutatási területe az Erdélyi Fejedelemség politika- és kormányzattörténete.
Önálló és társszerzős köteteiből:
Betlilen Gábor. Bp., 2017. (Sorsfordítók a magyar történelemben)
Székelyföld története (társszerzőkkel) Székelyudvarliely, 2016.
Udvar, állam és kormányzat a kora újkori Erdélyben. (Tanulmányok) Bp., 2011.
A régi Erdély népeinek képeskönyve. (Tompos Lillával és Bencsik Gáborral) Bp., 2009.
Erdély pénzügyei L Ferdinánd uralma alatt 1552-1556. Bp., 2002. (FONS Könyvek I.)
Erdély fejedelmei. Bp., 2002.
A tizenlnetedik század története. (Ágoston Gáborral) Bp., 2000.
Vissza