| Bevezetés | 5 |
| A vizsgált kérdések | 8 |
| Módszertani problémák és értékszempontok | 9 |
| Szabályozás-elméleti alapok | 12 |
| Bevezetés | 12 |
| Önmagukba vissztérő, zárt elemi szabályozási ciklusok | 12 |
| A nyitott, elágazó vagy kiegyensúlyozatlan elemi ciklusok néhány jellemzője | 14 |
| Vegyes modellek | 17 |
| A zárt ciklusok és az életpálya bizonytalanságai | 19 |
| A veszélyközösségi biztosítási modell | 21 |
| Tömeges biztosítások versengő biztosítók révén | 22 |
| Az időseket ellátó (állam által szervezett) rendszerek főbb típusai | 25 |
| Az állami fellépés indokai | 25 |
| Az ipari fejlődés áttételes hatásai | 25 |
| A "piac kudarca" és az állam szociális fellépésének néhány egyéb, a gazdaságtan területéről származó magyarázata | 27 |
| Az állam által működtetett intézmények néhány főbb típusa | 32 |
| A ("Vorsorge-" vagy) biztosítási típusú rendszerek | 33 |
| ...s egy gyakran alkalmazott alváltozata: a kötelező biztosítás | 34 |
| Az "adó-transzfer" rendszerek | 35 |
| Átmeneti formák, mutációk | 39 |
| Rétegspecifikus univerzális alap-rendszerek (állampolgársági, népnyugdíj, demogrant stb.) | 39 |
| A negatív jövedelemadó (NIT) | 40 |
| Garantált minimumjövedelem (GMI) | 43 |
| Ekvivalencia-disvalencia kérdések | 45 |
| Bevezetés | 45 |
| Az ekvivalencia-összefüggések néhány gyakrabban használt változata | 46 |
| A globális ekvivalencia | 46 |
| Individuális ekvivalencia | 49 |
| Az úgynevezett "gerechte prämie" ekvivalencia | 52 |
| Az ekvivalencia-fok mérésének módszertani problémái | 56 |
| A "várományfedezeti", a "felosztó-kiróvó" rendszer és más finanszírozási formák | 59 |
| A várományfedezeti eljárás | 59 |
| A "felosztó-kiróvó" rendszer | 64 |
| Az egyensúly "aranyszabály"-a | 72 |
| Módszertani problémák | 74 |
| Néhány makro-szociális és gazdasági összefüggés | 75 |
| A szabályozó-elemek és mozgásterük | 79 |
| A védett személyi kör | 81 |
| A nyugdíjkorhatár és egyéb jogosultsági feltételek | 85 |
| A nominális korhatár | 85 |
| A flexibilis nyugdíjkorhatár és a több szakaszban történő (lépcsőzetes) nyugdíjba vonulás | 88 |
| A minimális szolgálati (állampolgársági, helybenlakási stb.) idő | 97 |
| A kereső tevékenység felhagyásának feltétele | 98 |
| A nemzetközi tendenciák | 98 |
| Az ellátás mértékét meghatározó tényezők | 100 |
| Céldimenziók, stratégiák s elemzésük keretei | 101 |
| A biztosítási rendszerek mértékszabályai és ezek fő faktorai | 106 |
| A revalorizáció | 115 |
| A finanszírozási rendszer kialakításának gyakorlati problémái | 120 |
| A hozzájárulások | 122 |
| A "Maschinenbeitrag", a "Wertschöpfungsbeitrag" és más finanszírozási reformjavaslatok | 131 |
| Az önkormányzat, az állami felügyelet és a szervezeti felépítés, irányítás néhány egyéb kérdése | 133 |
| Bevezetés | 133 |
| Az önkormányzat | 133 |
| Az önkormányzati hatáskörök terjedelme | 136 |
| Felépítésük | 138 |
| Szerepük | 139 |
| A képviselők megválasztása (delegálása) és a képviselet jellege | 142 |
| Az állami felügyelet | 145 |
| Az állami felügyelet jellege | 145 |
| Az állami felügyelet eszközei | 147 |
| A nyugdíjrendszer szervezeti felépítésének néhány kérdése | 149 |
| Az ún. többszintű nyugdíjrendszerek kialakulása és jellemzőik | 149 |
| A többszintű rendszerek belső tagolása | 152 |
| A fejlődés két lehetséges iránya | 157 |
| A generációk közötti újraelosztás problémái | 159 |
| Bevezetés | 159 |
| A generációk közötti konfliktusok néhány példája | 160 |
| A foglalkoztatottsági és/vagy demográfiai változások újraelosztó hatása | 161 |
| Néhány példa a szabályozó mechanizmus változtatásával előidézett generációk közötti "teher-áthelyezésre" | 166 |
| A demokratikus (többségi) szavazásos döntési modell működése aszimmetrikus biztosítási struktúrában | 169 |
| Néhány szabályozás-elméleti következmény | 174 |
| Befejezés | 179 |
Folytatás Microsoft-tal