Az óriástök/Tigrisugrás/Novellák

Fülszöveg

Társadalmi szatíra - aranyköntösben...
Nem ellentmondás ez, ha Rákosy Gergely e kötetbe összegyűjtött írásainak közös indítékaira és hatására gondolunk. Mert Rákosy regényeiben és novelláiban - akár szatíra, akár lírai történet formájába önti mondanivalóját - mindig társadalmi és társadalmi indíttatású emberi problémáinkat teszi szóvá, forrongó, hadakozó indulattal. Mindazt, "ami fáj", és mindig azért, hogy a kegyetlenül éles, sokszor kíméletlen diagnózis a jobbítást, a gyógyulást szolgálja.
A két nagysikerű kisregény - az ötvenes évek máig legjobb szatírája Az óriástök, illetve a líraibb hangvételű vallomásregény, a Tigrisugrás - az író két, egymást kiegészítő arcát mutatja. Kettősség-e ez valójában? Egyik legszebb novellájában eljátszik a gondolattal: "... egész életében a Fiatal lány napernyővel-t szerette volna megírni, de ahhoz persze legalább egyszer látni kellett volna, legalább egyszer találkozni kellett volna vele"... elindult már, de le volt zárva a Szuezi-csatorna, viharba kerülhetett a Jóreménység-foknál, s most talán hongkongi influenzában fekszik Varsóban... És hiába szeretne Renoir-képeket írni az író: a látott, tapasztalt dolgok, a közvetlen és nyugtalanító élmények sűrűsödnek benne éles szatírává, vagy kiáltanak emberi megértésért. Társadalmi, emberi hibáink ébresztenek keserűbb vagy felszabadultabb nevetést, ösztönöznek töprengésre vagy cselekvésre. Vissza