Az orosz birodalom történelme II. (töredék)

Előszó

Részlet a könyvből:

Dimitrij (Ivánovits) Donszkij nagyfejedelem 1363-1389.
Oroszország politikai helyzete. - A khán haragja. - Novgorodi ügyek. - Szerencsétlenségek. - Orosz condottieri. - Viszály Twer-rel. - Mamai hatalma. - Olgerd támadása. - Olég. - Nisnij-novgorodi erőszakoskodások. - Mamai bosszúja. - Győzelem. - Újabb támadás. - Nagy győzelem. - Nazr-EddinToktamys. - Oroszország veszedelme és Moszkva pusztulása. - Dimitrij gondoskodása. - Lithvánia, Hedvig és Jagelló. - Dimitrij halála. - Jelleme; érdemei. - Perm. - Idegenek Oroszországban. - Pénz. Lőfegyverek. - Kazán alapítása.

Oroszország történelme, mely eddigelé a belvillongások és polgárháborúk szomorú képét tárta fel előttünk, melyen Simon rövid bár erőteljes uralkodása sem változtathatott, a tizennegyedik század második felében mindinkább megváltoztatja jellemét. Az eszélyes politika, melyet Erszényes - Kalita - Iván és Simon nagyfejedelmek követtek, emelte ugyan a kormány tekintélyét a nép szemében, de a hatalom, melylyel egyedül a szabadságot megszerezni és elveszteni lehet, még nem nyilvánult oly mértékben, melyből az orosz nemzeti közérzület ébredésére lehetett volna következtetni. Az erőszak századaiban egyedül a fegyver volt az, melylyel a szabadságot kivívni lehetett. Csakhogy az orosz népnek még sok vért kelle áldoznia, nagy és elkeseredett harczokat végig küzdenie, míg elvesztett szabadságát visszaszerezte s politikai függetlenségét a jövőre biztosította magának. És a nagy véráldozatok következményeikben áldásthozók valának Oroszországra; a szüntelen harcz erősíté, a hazaszeretet lelkesíté a nemzetet. Most már nem csupán anyagi fennmaradásáért, hanem hazai intézményeiért, nyelveért, vallásáért és államiságának eszméjeért és annak megvalósításáért ragadott fegyvert. Vissza