1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az orosz filozófia története

Szerző
Szerkesztő
Fordító
Lektor

Kiadó: Osiris Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 889 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-389-874-9
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Aprisko műve az eddigi legteljesebb orosz filozófiatörténeti munka. A 11. századtól a 20. század végéig kíséri nyomon az orosz filozófiát és eszmetörténetet, bemutatva a legkülönfélébb irányzatokat. Betekintést nyerhetünk többek között az orosz kultúra kereszténység előtti gondolatvilágába, a bizánci kereszténység orosz változatának sajátosságaiba, a világi filozófia kialakulásába, a felvilágosodás oroszországi megvalósulásába, a romantikus filozófiába, a szabadkőműves-páholyok, az irodalmi és filozófiai szalonok működésébe, a szlavofil-nyugatos vitába, a klasszikus orosz irodalom képviselőinek filozófiai rendszerébe, a 19-20. század fordulójának vallásfilozófiájába, a marxizmus oroszországi elterjedésébe, az egzisztenciálfilozófiába, a posztmodern filozófiájának orosz változatába. A kötet megjelentetésével lehetőség nyílik arra, hogy a magyar olvasó is tájékozódni tudjon egy nagy múltú, jelentős kultúra eszmetörténetében, hogy magyarázatot találjon sok ismerősnek vélt... Tovább

Fülszöveg

Aprisko műve az eddigi legteljesebb orosz filozófiatörténeti munka. A 11. századtól a 20. század végéig kíséri nyomon az orosz filozófiát és eszmetörténetet, bemutatva a legkülönfélébb irányzatokat. Betekintést nyerhetünk többek között az orosz kultúra kereszténység előtti gondolatvilágába, a bizánci kereszténység orosz változatának sajátosságaiba, a világi filozófia kialakulásába, a felvilágosodás oroszországi megvalósulásába, a romantikus filozófiába, a szabadkőműves-páholyok, az irodalmi és filozófiai szalonok működésébe, a szlavofil-nyugatos vitába, a klasszikus orosz irodalom képviselőinek filozófiai rendszerébe, a 19-20. század fordulójának vallásfilozófiájába, a marxizmus oroszországi elterjedésébe, az egzisztenciálfilozófiába, a posztmodern filozófiájának orosz változatába. A kötet megjelentetésével lehetőség nyílik arra, hogy a magyar olvasó is tájékozódni tudjon egy nagy múltú, jelentős kultúra eszmetörténetében, hogy magyarázatot találjon sok ismerősnek vélt kultúrtörténeti jelenségre, és hogy az eszmetörténeti háttér megismerésével elmélyíthesse ismereteit például az orosz történelem vagy a klasszikus orosz irodalom területén is. Vissza

Tartalom

ELSŐ RÉSZ - A filozófiai gondolkodás kialakulása a Ruszban (XI-XVII. század)
ELSŐ FEJEZET - A FILOZÓFIAI GONDOLKODÁS ÉS SAJÁTOSSÁGAI A RÉGI OROSZ
KULTÚRÁBAN
1. Mit értettek filozófia alatt és kit tartottak filozófusnak a régi Ruszban?
2. A régi orosz írásbeliség filozófiai tartalma
MÁSODIK FEJEZET - A KIJEVI RUSZ KULTÚRÁJÁNAK FILOZÓFIAI-VILÁGNÉZETI
ESZMÉI (XI-XIII. SZÁZAD)
1. A szláv-orosz pogányság világnézete
2. A kereszténység felvétele és tükröződése a régi orosz társadalomban
3. Teológiai racionalizmus és allegorizmus
4. Az erkölcsiség
HARMADIK FEJEZET - FILOZÓFIAI ESZMÉK A MOSZKVAI RUSZ KULTÚRÁJÁBAN
1. Az intellektuális fejlődés sajátosságai a XIV-XVI. században
2. Külső eszmei-filozófiai hatások
3. Az „önzetlenek" és a „joszifijánusok" vitáinak világnézeti alapjai
4. Társadalomfilozófia és történetfilozófia a XIV-XVI. században
5. Filozófiai gondolkodás a XVIL században
MÁSODIK RÉSZ - Az oroszországi filozófia a XVIII. században
ELSŐ FEJEZET - FILOZÓFIAI-TEOLÓGIAI GONDOLKODÁS 75
1. Filozófiaoktatás a Kijevo-Mogiljanszkaja és a Szláv-görög-latin Akadémián 75
2. Feofan Prokopovics, a vallásfilozófus és a péteri reformok ideológusa 81
3. Platón metropolita és a „tudós szerzetesség" 85
4. Filozófiai eszmék az óhitűségben 90
MÁSODIK FEJEZET - A VILÁGI FILOZÓFIA KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE 99
1. A péteri reformok ideológusainak társadalmi-filozófiai és etikai nézetei
(V. Ny. Tatyiscsev, A. D. Kantyemir) 99
2. M. V. Lomonoszov „korpuszkuláris filozófiája" 104
3. M. M. Scserbatov társadalmi konzervativizmusa 1 u
4. Az orosz szabadkőművesség filozófiája 116
5. G. Sz. Szkovoroda élete és munkássága 124
6. Az egyetemi filozófia kialakulása, a racionális tudás megalapozása 133
7. A. Ny. Ragyiscsev: az ember filozófiája 145
HARMADIK RÉSZ - Az alapvető eszmei áramlatok képviselőinek filozófiai
nézetei a XIX. századi Oroszországban 155
ELSŐ FEJEZET - A FILOZÓFIAI ELKÉPZELÉSEK FEJLŐDÉSE A XIX. SZÁZAD
ELSŐ HARMADÁBAN: A KONZERVATIVIZMUS ÉS A RADIKALIZMUS
MEGALAPOZÁSA 157
1. A Sándor kori miszticizmus 15 7
2. A ljubomudrok (bölcselők) romantikája 162
3. A dekabristák eszméinek társadalomfilozófiai alapjai 170
4. P. Ja. Csaadajev történetfilozófiája 176
MÁSODIK FEJEZET - A SZLAVOFILEK FILOZÓFIÁJA 183
1. Keletkezése és alapvető sajátosságai 183
2. A szlavofil gondolkodás elindítói: A. Sz. Homjakov és I. V. Kirejevszkij 186
3. A szlavofil eszmék megalapozása: Ju. F. Szamarin és K. Sz. Akszakov 202
HARMADIK FEJEZET - A SZTANKEVICS-KOR ÉS A LIBERÁLIS NYUGATOSSÁG:
FILOZÓFIAI ESZMÉK ÉS ELVEK 212
1. A Sztankevics-kör 212
2. A liberális nyugatosság társadalomfilozófiai és történetfilozófiai eszméi 217
NEGYEDIK FEJEZET - V. G. BELINSZKIJ FILOZÓFIAI NÉZETEI; A PETRASEVISTÁK
VILÁGSZEMLÉLETE 231
1. Belinszkij világnézetének fejlődése 231
2. Történetfilozófia: az ember felé fordulás 235
3. A személyiség társadalmi aktivitásának problémája 239
4. A petrasevisták filozófiai érdeklődési köre 241
ÖTÖDIK FEJEZET - A. I. HERZEN, NY. R OGARJOV: TERMÉSZETFILOZÓFIA,
ANTROPOLÓGIA, TÁRSADALOMFILOZÓFIA 245
1. A. L. Herzen életének és munkásságának főbb állomásai 246
2. Ontológiai, gnoszeológiai és antropológiai kérdések 247
3. Társadalomfilozófia és az „orosz szocializmus" 252
4. Ny. P. Ogarjov filozófiai és társadalmi nézetei 257
HATODIK FEJEZET - NY. G. CSERNISEVSZKIJ ANTROPOLÓGIAI ELVE 264
1. Életének és munkásságának főbb állomásai 265
2. Világnézetének alapjai 267
3. Az emberről és a társadalomról szóló tanítás 271
HETEDIK FEJEZET - NY. G. CSERNISEVSZKIJ ESZMETÁRSAINAK FILOZÓFIAI
NÉZETEI 280
1. Ny. A. Dobroljubov filozófiai nézetei 280
2. D. I. Piszarev „gondolkodó realizmusa" 290
3. M. A. Antonovics filozófiai-publicisztikai munkássága 299
NYOLCADIK FEJEZET - TALAJOSSÁG, TÖRTÉNETI-KULTÚRÁLIS ELMÉLETEK
ÉS A „BIZANTINIZMUS" 305
1. A talajosság 306
2. Ny. Ja. Danyilevszkij történeti-kulturális elmélete 315
3. K. Ny. Leontyev „bizantinizmus"-elmélete 320
KILENCEDIK FEJEZET - A NARODNYIKOK FILOZÓFIÁJA 327
1. A narodnyikmozgalom világnézetének alapvonásai és sajátosságai 327
2. M. A. Bakunyin forradalmi anarchista filozófiája 332
3. P. L. Lavrov antropológiai filozófiája 338
4. P. Ny. Tkacsov „reális világnézete" 345
5. Ny. K. Mihajlovszkij: személyiség- és társadalomfilozófia 349
6. P. A. Kropotkin kommunista anarchista „szintetikus filozófiája" 356
NEGYEDIK RÉSZ - F. M. Dosztojevszkij és L Ny. Tolsztoj filozófiája 365
ELSŐ FEJEZET - F. M. DOSZTOJEVSZKIJ VILÁGSZEMLÉLETE 367
1. Élete és munkássága 367
2. Antropológiája 373
3. Erkölcsfilozófiája; ideálok és értékek 375
MAÍODIK FEJEZET - L. NY. TOLSZTOJ VALLÁSERKÖLCSI TANÍTÁSA 382
1. Útkeresése az életben 382
2. A történelem értelme 385
3. A hit az, hogy tudatában vagyunk az életnek 389
4. A „ne állj ellen erőszakkal a gonosznak" mint a szeretet igazsága 395
ÖTÖDIK RÉSZ. Filozófia a teológiai akadémiákon és az egyetemeken
a XIX. század végén - XX. század elején; jogfilozófia 399
ELSŐ FEJEZET - A FILOZÓFIA A TEOLÓGIAI AKADÉMIÁKON 401
1. A teológiai akadémiai filozofálás jelensége 401
2. A Szentpétervári Teológiai Akadémia 402
3. A Moszkvai Teológiai Akadémia 406
4. A Kijevi Teológiai Akadémia 409
5. A Kazanyi Teológiai Akadémia 413
MÁSODIK FEJEZET - A FILOZÓFIA AZ OROSZORSZÁGI EGYETEMEKEN 417
1. Az egyetemi filozófia - történeti megközelítésben 417
2. Kantianizmus és neokantianizmus 423
3. A pozitivizmus 430
4. A perszonalizmus 436
5. A fenomenológia 441
HARMADIK FEJEZET - JOGFILOZÓFIA 447
1. Monarchista jogértelmezések 447
2. Pozitivista jogelméletek 451
3. A természetjog elmélete 454
4. Az „állami iskola" 458
5. A jogtudomány pszichológiai iskolája 462
HATODIK RÉSZ - V. Sz. Szolovjov és Sz. Ny. Trubeckoj filozófiai rendszere 467
ELSŐ FEJEZET - V. SZ. SZOLOVJOV „EGYETEMES EGYSÉG"-FILOZÓFIÁJA 469
1. Életútja és filozófiájának kialakulása 469
2. Az absztrakt gondolkodás kritikája a spirituális realizmus pozíciójából 473
3. Az egyetemes egység eszméje 476
4. Szofiológiája 479
5. Történetfilozófiája; a teokráciaelv 483
6. Erkölcsfilozófiája; A jó igazolása 485
MÁSODIK FEJEZET - SZ. NY. TRUBECKOJ „KONKRÉT IDEALIZMUSA" 489
1. Életútja és filozófiai nézeteinek kialakulása 489
2. A görög filozófia és a kinyilatkoztatás vallása Trubeckoj értelmezésében 491
3. A tudat „lelki közösségi" természete 493
4. Az univerzális érzékelés eszméje 497
5. Az elvont idealizmus kritikája; a konkrét létező elmélete 499
6. Az ismeret forrásai: a tapasztalat, az értelem és a hit 500
HETEDIK RÉSZ - Filozófiai eszmék a XIX. század és a XX. század eleje
orosz természettudományában; az orosz kozmizmus 505
ELSŐ FEJEZET - FILOZÓFIAI KÉRDÉSEK AZ OROSZ TERMÉSZETTUDÓSOK
MUNKÁIBAN 507
1. Az Ny. 1. Lobacsevszkij-féle „új dimenziója a világnak" 507
2.1. M. Szecsenov pszichikai jelenségekről szóló materialista elmélete 510
3. D. 1. Mengyelejev filozófiai és társadalmi nézetei 513
4. K. A. Tyimirjazev biológiai elméletének világnézeti aspektusai 519
MÁSODIK FEJEZET - A KOZMIZMUS 531
1. Ny. E. Fjodorov - a „közös ügy" filozófiája 532
2. K. E. Ciolkovszkij: kozmikus áttekintés a Világmindenségről 540
3. V. I. Vernadszkij bioszféra- és nooszféra-elmélete 543
4. A. L. Csizsevszkij kozmikus determinizmusa 547
NYOLCADIK RÉSZ - Az orosz írók filozófiai útkeresése a XX. század elején 551
ELSŐ FEJEZET - V. V. Rozanov és D. Sz. Merezskovszkij vallásfilozófiai nézetei 553
1. V. V. Rozanov világfelfogása 553
2, D. Sz. Merezskovszkij „misztikus realizmusa" 562
MÁSODIK FEJEZET - a szimbolizmus filozófiája 570
1. A szimbolizmus forrásai, keletkezésének, virágzásának és hanyatlásának
állomásai 571
2. Vjacseszlav Ivanov 574
3. Andrej Belij 577
4. Alekszandr Blok 581
5.1. E Annyenszkij szimbolizmusértelmezése 584
KILENCEDIK RÉSZ. Az orosz vallásfilozófia a XX. században 587
ELSŐ FEJEZET - Sz. Ny. Bulgakov „vallásos materializmusa" 589
1. Életútjának és alkotói pályájának főbb állomásai 589
2. Hogyan lehetséges a vallásfilozófia? 592
3. Szophia-tana 595
4. A név filozófiája, avagy a „lét grammatikája" 600
MÁSODIK FEJEZET - R. A. Florenszkij „konkrét metafizikája" 604
1. Élete és munkássága 604
2. Aritmológia és antinomikusság 606
3. A „konkrét metafizika" 609
4. Teodicea és antropodicea; Szophia-tan 610
5. Nyelvfilozófiája és történeti-kulturális nézetei 612
HARMADIK FEJEZET - Ny. A. Bergyajev perszonalista egzisztenciálfilozófiája 616
1. Életútja és munkásságának főbb állomásai 616
2. Az „újkereszténység" eszméi 619
3. A megismerés és a filozofálás egzisztenciális módszere 621
4. Filozófiai antropológiája és „paradox etikája" 624
5. A szabadság és az alkotás filozófiája 627
NEGYEDIK FEJEZET - LEV SESZTOV EGZISZTENCIÁLIS IRRACIONALIZMUSA
ÉS NIHILIZMUSA 633
1. Életútja és életművének sajátosságai 633
2. A filozófia tradicionális felfogásának elutasítása 635
3. Filozófiájának egzisztenciális elve 640
ÖTÖDIK FEJEZET - NY. O. LOSSZKIJINTUITIVIZMUSA ÉS HIERARCHIKUS
PERSZONALIZMUSA 647
1. Filozófiai nézeteinek alakulása 647
2. Intuitivizmusa vagy misztikus empirizmusa 649
3. A szubsztanciális cselekvő fogalma 652
4. A világ szisztematikusságának és az elvek szisztematikusságfelettiségének elmélete 657
5. Etikája és teodíceája 659
HATODIK FEJEZET - SZ. L. FRANK TEOKOZMIKUS EGYETEMES EGYSÉGÉNEK
RENDSZERE 667
1. Életútjának és alkotói pályájának főbb állomásai 667
2. A lét mint ráción túli egyetemes egység 668
3. A megismerés mint konkrét leírás és mint intuitív felfogás 672
4. Az ember mint kettős (természeti és természet feletti) lény 678
HETEDIK FEJEZET - JE. NY. TRUBECKOJ: AZ ÉLET ÉRTELMÉNEK MEGALAPOZÁSA 684
1. Alkotói pályájának és társadalmi ténykedésének főbb állomásai 684
2. V. Sz. Szolovjov filozófiai hagyatékának értelmezése 687
3. Az abszolút tudat elmélete 688
4. Az élet értelmének problémája 691
NYOLCADIK FEJEZET - V. F. ERN: HARC A LOGOSZÉRT 695
1. Életútjának és alkotói tevékenységének főbb állomásai 695
2. A „logizmus" koncepciója 697
3. Az orosz filozófia sajátosságáról 700
KILENCEDIK FEJEZET - A. ILJIN: A SZELLEMI TAPASZTALAT FILOZÓFIÁJA 704
1. Életének és munkásságának főbb állomásai 704
2. A filozófiai ismeretek sajátossága és rendeltetése 705
3. Etikája, antropológiája és társadalomfilozófiája 712
4. A vallásos tapasztalat értelmezése 716
5. Esztétikai nézetei 718
TIZEDIK FEJEZET - L. P. KARSZAVIN: A SZIMFONIKUS SZEMÉLYISÉGEK ELMÉLETE
ÉS TÖRTÉNETFILOZÓFIÁJA 720
1. Életútja és munkássága 720
2. Vallásos-metafizikai koncepciójának főbb vonásai 721
3. A szimfonikus személyiségek elmélete 723
4. Történetfilozófiája 726
TIZENEGYEDIK FEJEZET - az eurázsiaság: társadalomfilozófia és történetfilozófia 734
1. Az eurázsiaság kezdetei 736
2. Kultúríilozófiájuk 737
3. Történetíilozóíiájuk 739
4. Az eurázsista „projekt" 743
5. Az eurázsiaság sorsa 745
TIZENKETTEDIK FEJEZET - A. F. Loszev „magasabb szintézis" filozófiája 747
1. Életrajza 747
2. Az egyetemes egység eszméi és a dialektika 748
3. A név, a szám és a mítosz filozófiája 749
4. Kultúrfilozófiája 752
5. Orosz filozófiatörténeti kutatásai 755
TIZEDIK RÉSZ - A marxista filozófia Oroszországban a XIX. század
végén - XX. század elején 759
ELSŐ FEJEZET - G. V. Plehanov filozófiája 761
1. Élete és munkássága főbb állomásai 761
2. Társadalompolitikai nézetei 763
3. Spekulatív filozófiája 764
4. Történetfilozófiája 770
5. Jogfilozófiája, etikája és esztétikája 774
6. Filozófiatörténeti kutatásai 775
MÁSODIK FEJEZET - A marxista filozófia nem ortodox verziói 777
1. A „legális marxizmus" és az ökonomizmus 777
2. A. A. Bogdanov empiriomonizmusa 784
3. Az istenépítés 790
HARMADIK FEJEZET - Lenin mint filozófus 794
1. Élete és munkássága 794
2. Legfőbb filozófiai munkái 798
3. Politikai filozófiája 803
4. Lenin elméleti hagyatékának értékelése az egyetemes filozófiai irodalomban 807
TIZENEGYEDIK RÉSZ - Az oroszországi filozófiai gondolkodás a szovjet
és a posztszovjet időszakban 8ii
ELSŐ FEJEZET - A szovjet filozófia kialakulása 813
1. A nem marxista irányzatok kiszorítása; az első filozófiai viták 813
2. A filozófiai folyamat főbb résztvevői 819
MÁSODIK FEJEZET - A harmincas évek - ötvenes évek eleje szovjet
filozófiai gondolkodása 833
1. A harmincas évek filozófiai gondolkodása 834
2. A filozófiai kutatások sajátosságai a harmincas évek végén - negyvenes évek
első felében 840
3. A háború utáni filozófiai gondolkodás főbb vonásai 844
HARMADIK FEJEZET - Új tendenciák és irányzatok a filozófiai
kutatásokban (hatvanas-kilencvenes évek) 848
1. Ismeretelméleti problémák; a tudat és a tevékenység egysége elvének
megalapozása 848
2. Tudományfilozófia, a megismerés általános tudományos módszerei
és a logikai kutatások 854
3. Új megközelítések a társadalomfilozófiai kutatásokban 856
4. A filozófiai antropológia keletkezése 858
5. Filozófiatörténeti, etikai és esztétikai kutatások 859
6. A hatvanas-nyolcvanas évek filozófiai gondolkodásának sajátosságai
(következtetések) 864
7. Filozófiai kutatások a posztszovjet korszakban 866
névmutató 873

P. P. Aprisko

P. P. Aprisko műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: P. P. Aprisko könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv