Az Országos Kéktúra és akik végigjárták

Előszó

Kedves Olvasó!

Egy kis turista történelemmel kell kezdenem. 195o karácsonyán nagy öröm ért. Sógorom édesapjától, dr. Marinovich Imrétől, aki a Magyar Turista Egyesület alapító tagja volt 1893-ban, megkaptam a „Turisták Lapja" - részben aranyba kötött - 55 évfolyamát 1889-től 1944-ig. Történt pedig mindez azért, mert 1949. május 13-án - kezdeményezésemre - megalakult az akkori Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium I. Vasúti Főosztályán - más néven, a MÁV Vezérigazgatóságon - a Budapesti Lokomotív Sportegyesület Turista
Szakosztálya, és ezt tudván, jó helyre akarta adni a család ezt az igen értékes folyóiratgyűjteményt.
A „Turisták Lapja" 1938. évi jubileumi számát olvasva ismertem meg turista elődeink nagy vállalkozásának, Szent István király halálának 9oo. évfordulóján levezetett országos vándorlás hiteles történetét. A leírás szerint a kék színnel lefestett úton mentek végig a résztvevők keletről és nyugatról egyaránt, és találkoztak Dobogókőn, a báró Eötvös Lóránd
menedékháznál. A leíráshoz színes térképvázlat is készült, rögzítve az útvonal vezetését Irottkőtől Tolvaj-hegyig.
E nagy vállalkozás alkalmából fényképpályázatot írt ki az akkori Magyar Turista Szövetség,
amelynek második díját Szűcs Gábor, MÁV főtanácsos nyerte el az útvonal keleti szakaszán készült - 800 fényképből álló - pályázatával. Amikor meghalt, felesége ezt a hatalmas albumot megőrzésre, felhasználásra nekem ajándékozta. Ezek az okmányok adták az ötletet a Kéktúra mozgalom megindításához és megszervezéséhez. Vissza