Az Országos Légoltalmi Állategészségügyi és Növényvédelmi Szolgálat szervezési és működési irányelvei

Előszó

A második világháború légoltalmának elemzése arról tanúskodik, hogy a mentési munkálatok helyes megszervezése és kellő időben történő végrehajtása, a gyors segítségnyújtás, a sérültek ellátása jelentős mértékben csökkenti az ellenség légiereje által támadott városokban a veszteségeket.
A második világháborúban az állategészségügyi szolgálat csak alárendelt szerepet játszott, mert az állatállományban nem, vagy csak ritkán következtek be katasztrofális méretű károk. Az önvédelem keretein belül végrehajtott intézkedések többnyire elegendőnek és megfelelőnek mutatkoztak. Ma ezzel szemben teljesen megváltozott körülményekkel állunk szemben. A megelőző légoltalmi intézkedések tervezését mindig a technika fejlettsége, illetve azok a támadó eszközök határozzák meg, melyek háború esetén felhasználásra kerülhetnek. A jövőbeni háborús összecsapások alkalmával a hagyományos robbanó- és gyújtóbombákon kívül számítani kell az atom-, vegyi és biológiai fegyverek bevetésére is. A Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombomba hatásfoka a hidrogénbomba elkészítésével sokszorosra növekedett. A légnyomás, sugár- és hőhatásokon kívül, hatalmas területek radioaktív anyagokkal való szennyeződésének veszélye is fennáll, olyan mértékben, hogy ha emberek, vagy állatok hosszabb ideig tartózkodnak ilyen területen, az biztos pusztuláshoz vezet. Ilyen körülmények között a jövő háború veszélyeit csak megközelítően mérhetjük fel. Vissza