Az Országos Orvosi Kamara hivatalos orvosi cim- és közegészségügyi adattára az 1942. évre

Előszó

A magyar orvosi rend hivatalos érdekképviselete 1936 óta áll fenn és teljesíti a törvény által megszabott keretekben hivatását: képviseli és védi az orvosi rend érdekeit, őrködik az orvosi rend erkölcsi tekintélye felett, javaslatokat tesz a magyar közegészségügy kérdéseiben. A megalakulás óta letelt hat esztendő alatt leraktuk az alapokat, elkészítettük a törvény által előírt statutumokat, kialakitottuk az ügyvitelt, úgy hogy lassan-lassan a magyar orvosi kamarák nemcsak hasznos, hanem immár nélkülözhetetlen szerveivé váltak a magyar nemzeti közéletnek. A hivatásrendi irányban fejlődő modern nemzeti államban az orvosi kamaráknak mind nagyobb szerep fog jutni s remélhetőleg rövid idő múlva beteljesül az az évtizedek óta hirdetett vágyunk, hogy nem lesz olyan egészségügyi vagy orvosi vonatkozású kérdés, amelyben az orvosi kamarák, - országos vonatkozásban az Országos Orvosi Kamara - ne hallatnák a szavukat.
Előzőleg hosszú évtizedeken át folyt a vita arról, hogy szabadtársulás, vagy kötelező tagsággal együttjáró hivatalos szervezet alkalmasabb-e az orosi rend képviseletére. Azok, akik a szabadtársulásnak voltak hívei, mindig azt hangoztatták, hogy nagyobb erkölcsi súlya van az olyan testületnek, amely minden befolyástól mentesen, szabadon nyilváníthatja és alakitja ki véleményét és amelynek tagsága nem kötelező. A kamara hívei főként a tekintély elvére hivatkoztak és azt hangoztatták, hogy a kötelező tagságon alapuló hivatalos szervezetnek nagyobb lesz a fegyelmező ereje és ezzel együtt nagyobb lesz a tekintélye is a társadalom és a hatóságok előtt. Most már elmondhatjuk, hogy az elmult hat esztendő az utóbbiaknak adott igazat: a kamarák fegyelmező hatása észrevehetően mutatkozik, a kamarák tekintélye pedig örvendetesen nől befelé és kifelé egyaránt. A szabad és épen ezért és az egész magyar orvosi társadalom minden rétegét érintő érdekképviseleti és gazdasági tevékenységet, amelyek azelőtt számtalan egymástól független szervezetekben folytak. A fejlődés iránya kétségtelenül ez, erre törekszik az orvosi társadalom, amely nem akarja szétfecsérelni erejét, erre törekszenek a kamarák, melyek érezvén a kizárólagosság jogán alapuló hatalmat és erőt, azzal élni is akarnak a köz javára. Vissza