Az Országos Széchényi könyvtár

Előszó

Részlet a könyvből:
"Az 1400-as évek második felében Buda, Magyarország akkori fővárosa, nemcsak a központi hatalom székhelye volt, hanem fontos helyet foglalt el a magyar művelődés történetében is. Az ország határain túl messze szárnyalt Mátyás király humanisták csodálta könyvtárának, a Bibliotheca Corvina-nak híre. A város s vele a könyvtár virágkora azonban rövid ideig tartott. Mátyás halála után alig fél évszázaddal - a Bibliotheca Corvina szétszóródott, Buda megszünt a három részre szakított ország fővárosa lenni, s elvesztette kultúrális jelentőségét is. Csak A XVIII. század végén indult meg újra a fejlődés, amely a tesvérvárossal, Pesttel egyesült várost az ország szívévé, egyben lüktető, élénk kulturális központtá tette.
Ebbe a fejlődésbe illeszkedett gróf Széchenyi Ferenc hazafias tette is: 1802-ben a nemzetnek ajánlotta fel magánkönyvtára magyar vonatkozású műveit. Ezzel az adománnyal létrehozta a magyar nemzeti könyvtár alapjait. A könyvtáralapításnak különös jelentőséget adott a történelmi helyzet. A Magyarországot félgyarmati sorban tartó Habsburg abszolutizmus ellen a nemzeti függetlenségért és a polgári átalakulásért megindult mozgalom - a történelmi pillanatnak megfelelően -egyelőre kulturális, nyelvi, irodalmi, művészeti területre szorítkozott. Így a nemzeti könyvtár megnyitása egyúttal az ország nemzeti - s közvetve polgári - fejlődését is szolgálta. Az új könyvtár feladata: a nemzeti múlt nyomtatott és írásos emlékeinek gyűjtése, ezen keresztül a nemzeti tudományosság életrekeltése, támogatása." Vissza