Az orthodontia alapvonalai I.

Előszó

Az orthodontiás szaktudomány az utóbbi három évtized alatt olyan örvendetes fejlődésnek indult, hogy ma már a fogorvoslásnak szinte önálló tudományos ága. A szakszerű és a kor színvonalán álló orthodontia olyan gondos és alapos előtanulmányokat, olyan különleges manualitást, olyan pszihikus beállítottságot, lelki felkészültséget és olyan bő tapasztalatot igényel, hogyha elvileg nem is helyeseljük az orvostudománynak a speciálizálódással járó túlzott elaprózását, mégis azt kell mondanunk, hogy ebben a speciális esetben a betegek javát szolgálja az, aki életét és energiáját az egyetemes fogászat keretén belül a kizárólagos orthodontiai gyakorlatnak szenteli. Egy gyermek lelkéhez hozzáférkőzni, bizalmát - mely nélkül eredményes kezelés el sem képzelhető - megnyerni olyan feladat, melynek megoldásához, veleszületett adottság hijján nem elég az elhatározás és a jószándék. De mennyire áll ez a tétel az orthodontiai diagnosztikára is vonatkoztatni. Az orthodontiai anomáliát rendbehozni az orthodontus feladata, felismerni azonban már a gyermekorvos, vagy a háziorvos, de legalább is a fogorvos kötelessége.
Ennek az elgondolásnak helyes felismerése vezette a szerzőt, amikor széles vonalú előtanulmányai és sokéves tapasztalatai alapján megírt orthodontiai tankönyvét két részre osztotta. Az I. rész a fogorvosok, általános gyakorlatot folytató orvosok és gyermekgyógyászok részére megírt diagnosztika; a II. rész pedig a kizárólag orthodontus szakorvosok részére írt terápiai tanulmány. Vissza