| A szerző előszava | |
| Az orvoslás kezdete | 1 |
| Az állatok gyógyító-módjai | 1 |
| A kezdetleges népek gyógyító-eljárásai | 2 |
| A legrégibb művelődés korszaka | 12 |
| Mesopotamia | 12 |
| Egyiptom | 19 |
| India | 28 |
| Kína | 37 |
| A perzsák és a zsidók | 42 |
| A görög és római orvostudomány | 43 |
| A görög orvostudomány kezdete. Demokedes. A legrégibb bölcsészorvosok | 43 |
| Hippokrates | 53 |
| A görög bölcsészet virágzása kapcsolatban a természettudománnyal és orvostudománnyal. Platon, Aristoteles, az epikureusok, a stoikusok | 63 |
| Az alexandriai iskola. A rationalisták és az empirikusok | 70 |
| Az orvostudomány kezdete Rómában. Asklepiades és a methodikusok | 76 |
| Az encyklopaedisták | 83 |
| Galenos és kora. Antyllos | 89 |
| A vallásbölcseleti irányzatok a római császárságban. Plotinus | 104 |
| Az ókori orvostan általános áttekintése | 108 |
| A középkori orvostudomány | 112 |
| A művelődés általános hanyatlása. Az Egyház, a tudományok és az orvostudomány a középkor kezdetén | 112 |
| Byzánc és a távolabbi Kelet | 118 |
| A talmud | 121 |
| Az arab orvostudomány | 124 |
| A középkori szellem | 139 |
| Az orvostudomány a keresztény világban. Salerno. Constantinus Africanus. Az egyetemek kezdete | 167 |
| A középkor néhány kiválóbb egyénisége: bingeni Hildegard, Albertus Magnus, Witelo (Vitellio), Arnoldus de Villanova | 183 |
| A poklosság | 191 |
| A fekete halál | 203 |
| A középkori neurosisok és psychosisok | 205 |
| A hysteria manapság és hajdanában | 209 |
| A boszorkányság és az ördöngösség | 217 |
| Példák az egykorú iratokból | 235 |
| A gyermekek keresztes hadjáratai | 256 |
| Az önostorozók menetei | 258 |
| A mystikusok és stigmatizáltak | 263 |
| Az alchemia | 281 |
| A középkori mérgek és mérgezések | 287 |
| A középkori orvostudomány egyes ágainak fontosabb részletei | 292 |
| A megújhodás korai jelszavai. Bacon Roger. Petrarca | 367 |
| A középkori orvostudomány általános áttekintése | 309 |
| Az újkori orvostudomány | 312 |
| A megújhodás korszaka. Új földrészek felfedezése. Paracelsus, Vesalius, Rabelais, Weyer (Vierus) | 312 |
| Kopernikus és a Kopernikus-féle világnézet. Galilei és az újkori mechanika | 334 |
| A syphilis és eredete. Az angol izzadás. Szent Antal tüze. A lengyel fürt | 340 |
| Paré és a sebészet haladása | 356 |
| Verulami Bacon, az inductio és a kísérlet. Harvey és a vérkeringés felfedezése | 365 |
| Descartes és a mechanikai orvosta. Az iatrophysikusok. Spinoza | 374 |
| Az alchemia, iatrochemia és chemia. Van Helmont A mechanikai világnézet továbbfejlődése. Boyle, Newton, Locke | 387 |
| Leibniz, Sydenham és a neohippokratismus. Stahl. A vitalisták | 396 |
| A közviszonyok a XVI. és XVII. században: a kultúra, az orvoslás, az egészségügy | 406 |
| A felvilágosodás százada | 441 |
| A XVIII. század második fele mint forduló időszak az orvostudomány történetében | 450 |
| A doctrinaire-ek és a sectariusok: Brown, Hahnemann, Broussais, Mesmer | 471 |
| Schelling és természetbölcselete | 486 |
| A természettudomány és az orvostudomány további haladása. Bichat, Corvisart és Laennec. A Comte-féle positivismus. Mayer Róbert | 491 |
| A kórbonctan és élettan fejlődése a XIX. század első felében, valamint befolyásuk a gyakorlati orvostudományra: Louis, Rokitansky, Dietl, Magendie, Müller János | 499 |
| A bölcsészeti és társadalmi materialismus. A társadalmi orvostan kezdete | 508 |
| Az orvostannak mint tudománynak továbbfejlődése. Bernard Kolos, Helmholtz, Virchow | 512 |
| Az empirismus és a rationalismus közti harc az újabb korban. Mill Stuart János. Priessnitz | 519 |
| Semmelweis, Pasteur, Koch és a fertőző betegségekről szóló új tudomány | 528 |
| A sebészet forradalmasítása | 542 |
| Az elméleti tudományok kifejlődése. A szakmákra oszlás | 551 |
| Az orvostörténelem | 588 |
| Elfordulás a materialismustól | 595 |
| Az újkori orvostudomány áttekintése | 598 |
| Befejezés | 602 |
| Az orvostörténelem tanulságai | 602 |
| Bibliographia | 610 |
| Időrendi tábla | 614 |
| Névmutató | 636 |
| Tárgymutató | 645 |