Az orvostudomány története

Előszó

Régen panaszolják, hogy a magyar orvosok nem érdeklődnek tudományuk és rendjük története iránt. Csak így érthető meg, hogy mikor ezelőtt negyven évvel a magyar orvosok és természetvizsgálók 23. vándorgyűlésén arra tűzték ki a Poór Imre-féle százaranyos pályázatot, hogy "az orvosi tudomány magyarhonbeli fejlődésének története" megírassék: erre a feladatra - nagysokára - csupán egy (különben tiszteletreméltó ambíciójú) laikus, Demkó Kálmán, jelentkezett, ki ezt az úttörő munkát a régen ismert triász: Haeser, Weszprémi és Linzbauer adataiból összeszőve, meg is írta, persze megfelelő elmélyedés és kritika nélkül. A kezdeményezés bátorsága azonban így is kívánatos és értékes volt, mert ki tudja, meddig kellett volna még várnunk a másodikra, ki kedvet kap a magyar orvosi rend és tudomány történetének megírására?
Demkó munkájának megjelenése (1894) óta nagyszerű fejlődésnek indult a külföldi történetírás. A medikohistória kutatására, kritikai feldolgozására pompás könyvtárakkal, levéltárakkal rendelkező intézetek alakultak ottan, melyekben nagynevű tanárok vezetése alatt dolgozhatnak az arra hivatottak. A németeknél - Sudhoff érdeméből - egymást érik a külsőleg is gyönyörűnek mondható kiadványok, s így van ez Amerikában, Angliában, Olasz- és Frandiaországban is. Csak akkor érezzük át igazán a mi rettentő szegénységünket, mikor részint csodáló, részint irigylő szemünk elé kerül egy-egy ilyen külföldi könyv, boldogabb nemzetek kultúrájának egy-egy hozzánk tévedt darabja. De ilyenkor érezzük lelkünk erejével azt is, hogy nyomukba kell lépnünk, bármit mondjanak is azok, kik úgy vélik, hogy a mesterség (de csakis ez! nem pedig az ars!) és a történelmi érzék nem való egy kalap alá, hogy elég, ha a status praesens-t ismerjük, minek oda még a fejlődés menetének, botlásainak, furcsaságainak az ismerete is? Elfelejtve, hogy a tudomány is élő organizmus, melynek múltjából, levéséből, sőt jobbra-balra csapongásaiból s botlásaiból is éppúgy okulást meríthetünk, mint ahogy a kifejlődött emberi szervezet analizálásánál is hasznunkra van, sőt okvetlenül szükséges a fejlődéstanba való betekintés. Lehet-e igazi, öntudatos szülész, bakteriológus vagy sebész, ki nem ismeri Semmelweis, Pasteur vagy Lister életét, élete munkáját, sikereit és csalódásait? Vissza