Az őslények világa

Előszó

Részlet a kötetből:

Ősvilági emlékek a tudományban, irodalomban és művészetben

1801 novemberének egy derűs reggelén a Szajna balpartján, a párizsi fűvészkert (Jardin des Plantes) anatómiai intézetének tantermében a francia szellem kiválasztottai gyülekeztek.
Ott volt Lamarck lovag, a katonatisztből tudóssá lett muzeumi őr, Darwin legismertebb előfutárja és mellette Étienne Geoffroy Saint-Hilaire, a párizsi állatkert megszervezője. Goethe Saint-Hilaire, a párizsi állatkert megszervezője, Goethe nagy és győztes fegyvertársa az 1830. év emlékezetes akadémiai vitájában. Az egyik sarokban Brongniart bányamérnök, a sévresi porcellángyár tudós igazgatója és La Metherie, a minealógia és fizika tanára beszélgettek, Lacépéde, a halak tudós buvára pedig javában vitatkozott Latreille-jel, a fiatal rovarásszal, amikor az uccán feltűnt Cuvier alakja.
- Ott jön Cuvier kolléga, - hangzott egyik ellenfelének ajkáról. - Hallották, uraim, a róla szóló legujabb anekdotát? Nos hát, a viszonosság tételével ő nemcsak bennünket ostromol, de tanítványainak is előadja. A minap azután egyik hallgatója, hogy megtréfálja, ördögnek öltözött s az ördög hagyományos jelmezében: szarvakkal, hasított patákkal, bojtos, hosszu farokkal éjfélkor Cuvier kolléga ágyához lopózott és e szavakkal ébresztette föl:
- Cuvier! Cuvier! Ébredj! Én vagyok az ördög s eljöttem, hogy megegyelek. Vissza