| Előszó a magyar kiadáshoz | 3 |
| Előszó az orosz kiadáshoz | 5 |
| 1. Fejezet | |
| Az összehasonlító élettan történetének rövid vázlata Oroszországban és a Szovjetunióban. Néhány alaptétel. az anyag tárgyalásának elvei | 7 |
| 2. Fejezet | |
| A szervezet kémiai összetétele | 21 |
| Kémiai elemek és elterjedtségük az organizmusokban ( makro-, mikro- és ultramikroelemek). A kémiai elemek jelentősége a szervezetekben. A biogeokémiai vidék fogalma | 21 |
| Koncentrátor szervezetek | 25 |
| Összehasonlító adatok a szervezetek elemi összetételéről | 27 |
| 3. Fejezet | |
| Szerves anyagok szintézise növényekben és állatokban. A napfény és a szervezetek. Autotrof és heterotrof szervezetek | 31 |
| Szénhidrátok. Összetételük, szerkezetük és osztályozásuk. Összehasonlító adatok | 34 |
| Zsírok és lipoidok. Összetételük, szerkezetük és osztályozásuk. Összehasonlító adatok | 38 |
| Fehérjék. Összetételük, szerkezetük és osztályozásuk. Összehasonlító adatok. A fehérjék biológiai értékének fogalma | 39 |
| Porfirinek | 47 |
| 4. Fejezet | |
| Vitaminok. Kémiai jellegzetességük és élettani jelentőségük. Természetes és mesterséges szintézisük módjai. Provitaminok. Összehasonlító adatok | 49 |
| A vitaminok | 49 |
| B1 vitamin | 55 |
| B2 vitamin | 59 |
| B6 vitamin | 59 |
| PP vitamin | 60 |
| C vitamin | 60 |
| D vitaminok | 62 |
| K vitaminok | 66 |
| 5. Fejezet | |
| Az anyagcsere fogalma. Asszimiláció és disszimiliáció | 68 |
| A biológiai katalizátorok - fermentek | 68 |
| A melegvérű állatok fermentjeinek hőmérsékleti optimuma és hőellenállása | 71 |
| Az emésztő fermentek aktivátorai és paralizátorai | 73 |
| 6. Fejezet | |
| Az állatok táplálkozása. Exogén és endogén táplálkozás. Az éhezés fogalma | 75 |
| Szimbionták szerepe az állatok táplálkozásában. Állatok és növények kapcsolata a táplálkozásban | 76 |
| Az ozmotikus táplálkozás elmlete | 80 |
| 7. Fejezet | |
| Az emésztés, mint a táplálkozás első láncszeme. Fermentatív folyamatok az emésztésben | 84 |
| A szénhidrátok fermentatív lebontása. Összehasonlítható adatok. A béltraktus szimbiontáinak szerepe a cellulóz lebontásában | 84 |
| A fehérjék fermentatív bontása. A proteázok nomenklatórája. Összehasonlító adatok | 87 |
| A zsírokat bontó fermentek. Néhány összehasonlító adat | 90 |
| A fermentek egymástkövető hatása a szubsztrátumon és ennek különböző megjelenési formái az állatokban | 91 |
| 8. Fejezet | |
| Az egysejtű és soksejtű szervezetek sejtenbelüli emésztése és élettani sajátosságai | 98 |
| 8. Fejezet | |
| Az egysejtű és soksejtű szervezetek sejtenbelüli emésztése és élettani sajátosságai | 98 |
| 9. Fejezet | |
| A sejtenkívüli emésztés: sajátosságai és tanulmányozásának módszerei: az emésztőnedvek kiválasztála. I.P.Pavlov munkái | 106 |
| A "bélenkívüli" vagy a "külső" emésztés, mint a sejtenkívüli emésztés különleges formája | 106 |
| A szekréció típusai: mrofosztatikus és morfokinetikus szekréció | 107 |
| A szekréciós folyamat élettani és biokémiai jellemzése. Izomelemek részvétele a szekrétumkiválasztásban | 113 |
| A sejtenkívüli emésztés tanulmányozásának módszerei I.P.Pavlov operatívsebészi metódusa és ennek jelentősége | 116 |
| A mirigysejtek ingerlási mechanizmusa. Az áltetés. A nedvkiválasztás feltétlen és feltételes reflexei és jelentőségük a táplálkozás aktusában | 120 |
| Az idegrendszer jelentősége a szekrétumképzés folyamataiban. A gyomormirigyek állapota a téli álom alatt | 124 |
| Az emésztőmirigyek kémiai ingerlése. Szekretin, gasztrin, hisztamin. az idegrendszer szerepe a hasnyálmirigy kémiai ingerlésében | |
| A mirigyek idegi és humorális ingereinek egysége és összefüggése. Paralitikus szekréció. Mesterséges és természetes ingerek. A nedvkiválasztás első és második fázisa | 128 |
| A bélmirigyek tevékenységének helyi szabályozása. Mechanikus tényezők jelentősége az emésztpmirigyek ingerlésében | 130 |
| A vastagbél élettani folyamatai. A bélbaktériumok szerepe | 132 |
| 10. Fejezet | |
| Az emésztőrendszer alkalmazkodása a táplálékhoz | 133 |
| A mirigyműködés alkalmazkodása a táplálékingerhez az evés aktusában | 133 |
| Időleges, alkalmazkodó jellegű változások az emésztőmirigyek működésében állandó táplálkozási forma mellett | 135 |
| Az emésztőnedvek összetételének alkalmazkodása a táplálék neméhez | 137 |
| A parazita férgek alkalmazkodása az emésztőcsatornában való élet feltételeihez | 146 |
| 11. Fejezet | |
| A gyomor-béltraktus motoros vagy mechanikus funkciója | 147 |
| A perisztaltika fogalma és a bélfal szerkezete. A perisztaltika idegi-homorális szabályozása. A bélcsatorna automáciájának gradiense. Az automácia ontogenezise. | 147 |
| A gyomor mechanikus funkciójának sajátossága madarakon | 158 |
| A kérődzők emésztési sajátosságai. A növényevők többrekeszes gyomrának mechanikus működése. A kérődzés. A tápanyagok elbontása a bendő szimbiontáinak segítségével | 162 |
| A rovarok peritrofikus membránja | 169 |
| A gyomor-bélcső elektromos aktivitása | 170 |
| 12. Fejezet | |
| A tápanyagok felszívódása. A felszívódás éllettani mechanizmusa és jelentősége. A máj szerepe | 172 |
| 13. Fejezet | |
| A gyomor-béltraktus mellékfunkciói. Vitaminok és tartalék tápanyagok raktározása, hatása a vérképzésre, kiválasztó működése. Emésztési leukocitózis | 182 |
| 14. Fejezet | |
| Légzés. A szervezet és környezete közötti külső gázcsere | 187 |
| Az állatok és növények kölcsönös viszonya a gáznemű anyagok felvételében és felhasználásában | 187 |
| Az élő szervezetek szerepe az atmoszféra összetételének szabályozásában | 188 |
| A széndioxid (szén) körforgása a természetben | 189 |
| Állatok légzése növényi szombionták segítségével | 190 |
| 15. Fejezet | |
| A külső gázcserére szolgáló szervek típusai az állatokban és azok evolúciója | 191 |
| A légzés szervei és módjai rovarokban. A tracheális légzés diffúziós elmélete Krogh szerint. A tracheális légzés alkalmazkodása a vízi és parazita rovarokban | 192 |
| A gerinces állatok bőrlégzése | 195 |
| A halak béllégzése | 198 |
| A halak úszóhólyagja és ennek szerepe a légzésben | 200 |
| A gerinces állatok tüdeje | 205 |
| A madarak légzése. Légzsákok | 207 |
| A légzőközpont és ritmikus működésének mechanizmusa | 210 |
| Méhenbelüli légzőmozgások és áttárás a méhenkívüli légzés. Az első légvétel fiziológiája | 215 |
| A vízbemerülő állatok légzési sajátosságai | 217 |
| 16. Fejezet | |
| A vér szerepe a légzésben. Az organizmusokban keringő nedvek és vérfestékek általános áttekintése | 221 |
| A hemoglobin szerkezete és kémiai összetétele a különböző organizmusokban | 223 |
| Methemoglobin és inaktív hemoglobin. Összehasonlító adatok | 232 |
| Hemocianin, tulajdonságai és jelentősége. Más, réz tartalmú proteidek | 233 |
| A vér festéket tartalmazó alakos elemei | 237 |
| Az eritrociták sótartalma, és áteresztőképessége | 240 |
| A vér disszociációs görbéi. A széndioxid szállítása. A szénsavanhidráz és szerepe | 249 |
| A vér puffertulajdonsága a különböző állatfajokban | 257 |
| 17. Fejezet | |
| A keringés nedvei mint a szervezet belső környezete | 261 |
| Fehérvérsejtek. A hemolimfa sejtjei a gerinctelen állatoknál | 272 |
| A vér mennyisége. Néhány ezzel kapcsoaltos fejlődéstani törvény | 273 |
| 18. Fejezet | |
| A vér védőfunkciói. Mecsnyikov fagosita elmélete és ennek biológiai gyökerei. Az immunitás fogalma. | 276 |
| A precipitáció. A szerológiai módszer jelentősége a rendszertanban | 280 |
| Védőfermentek | 281 |
| Az agglutináció. Vércsoportok | 281 |
| Hemolízis és bakteriolízis. A vér toxicitása. Az analfilaxias reakció | 283 |
| A véralvadás. mechanizmusa állatoknál | 287 |
| 19. Fejezet | |
| A nedvkeringés. Fejlődéstörténeti áttekintés. Zárt és lakunáris vérkeringési rendszer | 290 |
| Pulzáló szervek a vérkeringésben- Ezek ritmusának összefüggése az anyagcsere fokozásával. A szívkoefficiens fogalma. A szív pertérfogata | 295 |
| Összefüggés a szövetek anyagcseréje és hajszálérhálózatuk állapota között | 299 |
| A vér áramlása az erekben. Vérnyomás. A véráramlás sebessége | 300 |
| A nyirokkeringés. Nyirokerek és nyirokszivek | 304 |
| Nyirokcsomók. A lép és szerepe a vérkeringés és vérképzés szabályozásában | 305 |
| A szív-érrendszer munkájának szabályozása | 306 |
| A szív úgynevezett automáciája | 306 |
| A szívműködés extrakardiális szabályozása különböző állatoknál és az ontogenezisben. | 313 |
| Az extrakardiális idegi hatás humorális elmélete különböző állatokban és az otnogenezisben | 320 |
| Az érműködés idegi és kémiai szabályozása | 326 |
| A szív-érrendszer működésének reflexes szabályozása | 329 |
| A szívműködés helyi szabályozása | 332 |
| A szív anyagcseréjének néhány a szívműködés jellegével kapcsolatos sajátossága | 334 |
| A szív elektrogrammja a gerinces és gerintelen állatok ontogenezisében | 337 |
| 20. Fejezet | |
| Néhány adat a tápanyagok átalakulásáról és kölcsönhatásáról a szöveti anyagcserében. | 340 |
| Az anyagcsere idegi szabályozásának fogalma. Szövetlégzés | 341 |
| A légzőtestek és elterjedésük | 348 |
| A hőmérséklet és a légzőfolyamatok sebessége | 352 |
| Reespirációs kvóciens. Meghatározása és értéke különböző állatokban | 355 |
| A légzés intenzitása az ontogenezisben. A légzés fejlődési szakaszai néhány halfajban | 359 |
| 21. Fejezet | |
| Alapanyagcsere. Anyagcsere munkaközben és különböző ökológiai feltételek mellett. | |
| A tápanyagok specifikus dinámiás hatása és ennek reflexes szabályozása | 363 |
| Az anyagcsere szezonális ingadozásai | 370 |
| A vízi organizmusok légzési intenzitásának függése a környező víz mozgási sebességétől | 371 |
| Alapanyagcsere és nemi dimorfizumus. Életkorral járó különbségek | 372 |
| Rübner "felülettörvénye" | 375 |
| Anoxibiózis és oxibiózis. Az oxigén nélküli élet tartama az állati szervezet természetes viszonyai között és kísérletben | 378 |
| Az anoxibionták légzési hányadosa (RQ) | 379 |
| Az anoxibionták anyagcseréjének sajátosságai | 380 |
| Anoxibiózis a magasabbrendű (oxibiotikus) állatok ontogenezisében | 382 |
| Az anyagcsere sajátosságai a téli álom alatt. A rovarok nyugalmi állapota | 383 |
| 22. Fejezet | |
| A hőszabályozás. Poikiloterm és homoioterm állatok. A hőszabályozás evolúciója | 387 |
| 23. Fejezet | |
| Az anyagcsere végtermékei | 399 |
| Karbamid | 399 |
| Húgysav | 399 |
| A fehérjecsere többi végterméke | 402 |
| Összehasonlító adatok a fehérjeforgalom típusairól a különféle állatfajokban | 404 |
| A fehérjeanyagcsere kémiailag különböző típusú végtermékeinek biológiai elemzése. Az embrionális fejlődés típusa és a fehérjeanyacsere típusa | 408 |
| A fehérjeanyagcsere végtermékei az állatok ontogenezisében | 409 |
| 24. Fejezet | |
| Az anyagcserevégtermékek kiürülése a szervezetből. A kiválasztás általános jellemzése | 412 |
| A kiválasztószervek fiziológiája. A lüktető vakuola | 413 |
| A gerinctelen állatok kiválasztószervei. Az exkréció típusai. Az exkrétoros szervek alakja és működése | 416 |
| A kiválasztószervek osztályozása A. kovalevszkij szerint. A kiválasztószervek fejlettsége és a nedvkeringés rendszere közötti összefüggés a szervezetben | 422 |
| A vese szerkezete és funkciója a gerinces állatok evolúciójában. Glomeruláris és aglomeruláris esék. A kiválasztás renális és extrarenális útjai. az ozmoreguláció módjai. A vizeletképzés. A vizeletkiválasztás reflexes szabályozása | 423 |
| A kopoltyúk mint a halak kiválasztó szervei | 436 |
| A bélcsatorna szerepe a magasabbrendű gerincesek kiválasztófolyamataiban | 436 |
| A bőr és származékai mint a kiválasztás szervei. Verejtékmirigyek | 438 |
| Tejmirigyek. A tej összetétele. A tejelválasztás szabályozása | 439 |
| A halvándorlás néhány kérdése és az exkréció | 444 |
| A raktározás, mint az anyagcsere végtermékek kiküszöbölésének egyik módja. A raktározás jelentősége különféle szervezetekben | 445 |
| A rovarok kutikulája, a bőrmirigyek szekréciós tevékenyésége | 448 |
| Irodalom | 451 |
| Tárgymutató | 468 |
| Állat- és növénymutató | 483 |
Folytatás Microsoft-tal