| Az idegrendszeri funkciók megjelenésésnek és fejlődésének általános kérdései. Az idegrendszer fiziológiájának alapfogalmai az összehasonlító élettan problémáival kapcsolatban | 11 |
| Az idegrendszer funkciójának törvényszerűségei az összehasonlító és ontogenetikus fiziológia megvilágításában | 34 |
| Ingerlékenység, labilitá sé kronaxia | 34 |
| Refrakter állapot vagy ingerelhetetlenség | 46 |
| Vvegyenszkij parabiózis elmélete és annak jelentősége az összehasonlító fiziológiában. A gátlási folyamatok | 49 |
| Az ingerület keletkezése és tovaterjedése | 57 |
| Helyi ingerületi folyamatok | 57 |
| Perielektrotónus | 61 |
| Helyi ingerületi folyamatok átalakulása tovaterjedő folyamatokká. Összehasonlító elektrofiziológiai adatok | 62 |
| Az ingerületvezetés különböző formái (dekremenssel és dekremens nélkül) | 65 |
| Az ingerület terjedésének sebessége | 68 |
| Általános adatok, növények, állati izmok | 68 |
| Az ingerület terjedési sebessége és az idegrendszer felépítése | 70 |
| Az ingerület terjedési sebessége és az idegrostok struktúrája különböző állatok ontogenezisében | 71 |
| Összehasonlító adatok a Ranvier-féle befűződésekről és a két befűződés közti távolságról az ideg szerkezetének és működésének kölcsönhatásával kapcsolatban | 77 |
| Az ingerület terjedési sebessége és a különböző állatok idegrostjainak fiziológiai sajátosságai | 79 |
| A külsö környezeti feltételek (és az aklimatizáció) hatása az ingerület terjedési sebességére | 81 |
| Az ingerület terjedési sebessége mint a fiziológiai folyamatok szabályozásának egyik tényezője. Reflexidő és annak ontogenetikus kialakulása | 84 |
| Az idegműködés biokémiai és fizikai-kémiai alapjának összehasonlító adatai | 88 |
| A «mediátorok» kérdése | 88 |
| A kationok és anionok megoszlása a központi idegrendszerben, és váltakozásuk az ingerületi és gátlásos folyamatokban, valamint farmakológiai ágensek hatására | 92 |
| Az idegrendszer funkcionális biokémiája és a cholineszteráz aktivitása a korai embriogenezisben | 99 |
| Protoplazma-áramlás és amöboid mozgás. Csillósok ingerültfiziológiája | 105 |
| Protoplazma-áramlás | 105 |
| Amöboid mozgás | 112 |
| Csillósok ingerlékenysége és mozgásreakciói; a rostrendszerek kérdése | 120 |
| Szivacsok idegi elemei | 133 |
| Űrbelűek idegrendszerének összehasonlító morfológiája és működése | 136 |
| Összehasonlító morfológiai adatok | 136 |
| Összehasonlító fiziológiai adatok | 143 |
| Hidrozoa | 143 |
| Kehelyállatok | 150 |
| Aktiniák vagy magasabbrendű polipok | 163 |
| Telepes polipok. A fénykibocsátás idegi szabályozása | 175 |
| Bordásmedúzák | 178 |
| Csúszó bordásmedúzák | 181 |
| A laposférek idegrendszerének működésbeli sajátosságai | 183 |
| A puhatestűek idegrendszerének fiziológiája | 192 |
| Alapvető morfológiai adatok a puhatestűek idegrendszeréről | 192 |
| Összehasonlító fiziológiai adatok | 196 |
| Csigák; előzetes megjegyzések | 196 |
| Hátulkpoltyús csigák | 197 |
| Tüdőscsigák | 201 |
| Kagylók | 209 |
| Lábasfejűek | 225 |
| Gyűrűsférgek idegrendszerének összehasonlító fiziológiája | 237 |
| Az idegrendszer morfológiájának áttekintése | 237 |
| Az agydúc szerepe a különböző Annelida-falokban. A reciprok innerváció kérdése. A perisztaltika megállásának reflexe | 241 |
| A gyűrűsférgek ganglionjainak "spontán" bioelektromos aktivitása | 244 |
| A gyűrűsférgek óriás axionjainak fiziológiája | 247 |
| Neuroszekréciós elemek; fiziológiailag aktív anyagok hatása a gyűrűsférgek idegrendszerére | 250 |
| Soksertéjű gyűrűsférgek idegrendszerének sajátosságai és életfeltételeik | 253 |
| Az idegrendszer szerepe a soksertéjűek fénykibocsátásában | 257 |
| Az ízeltlábúak idegrendszerének összehasonlító fiziológiája | 262 |
| Összehasonlító morfológiai adatok | 262 |
| Összehasonlító fiziológiai adatok | 270 |
| A rákszabásúak és a rovarok izombeidegzésének néhány sajátossága; a kabócák "cirpelésének" idegi szabályozása | 270 |
| Rovarok és rákszabásúak belső szerveinek beidegzése és a trofikus hatások megnyilvánulásai | 274 |
| Ízeltlábúak perifériás dúcelemeinek fiziológiája | 280 |
| Az ízeltlábúak központi dúcainak szerepe a különböző reflexfolyamatok szabályozásában. Gátlások és jelentőségük | 282 |
| A rovarok és rákok idegdócainak "spontán" bioelektromos aktivitása | 287 |
| Kémiai anyagok hatása az ízeltlábúak perifériás és centrális szinapszisaira. Inszekticidek hatása | 296 |
| Acetilcholin és adrenalin hatása az őslégcsöves izmaira | 302 |
| Rákszabásúak óriás-idegrostjainak felépítése és fiziológiája | 302 |
| Az ízeltlábúak központi idegrendszerének neuroszekréciós folyamatai | 304 |
| A rovarok fénykibocsátásának idegi szabályozása | 308 |
| Ízeltlábúak feltételes reflexei | 310 |
| A rovarok periódusos mozgástevékenységének fiziológiai alapjai | 318 |
| A tüskésbőrűek idegrenszerének fiziológiája | 321 |
| Az ún. közti alakok idegfiziológiája | 325 |
| Padaxonia idegfiziológiája | 325 |
| A béllellégzők idegrendszerének fiziológiája | 327 |
| Zsákállatok idegrendszerének működése | 334 |
| A lándzsahal központi idegrendszerének szerkezete és működése | 343 |
| A gerincvelő működésének onto- és filogenetikai kialakulásáról | 351 |
| Adatok a gerincvelő működésének általános jellegéről és szerkezeti sajátosságairól | 351 |
| A gerincvelő működésének ontogenezise. Az izommozgások miogén és neurogén eredetének kérdése a különböző gerinces állatok ébrényeiben | 359 |
| A gerincvelő reflexműködésének ontogenetikus fejlődése az agyvelő különböző részeinek kialakulásával kapcsolatban | 366 |
| A gerincvelő működésének kapcsolata az agyvelővel. A gerincvelő "automáciája" és az afferentáció szerepe | 372 |
| A spinális sokk és a kompenzációs folyamatok. A gerincvelő ún. feltételes reflexei kérdésének kritikai értelmezése | 383 |
| A nyúltvelő működése | 390 |
| Az egyes gerincesek nyúltvelői működésével kapcsolatos szerkezeti sajátosságok | 390 |
| A nyúltvelő szerepe a gerincvelő reflexes szabályozásában | 397 |
| A légzés-ritmus és a belső szervek ingerlékenységének hatása helyváltoztatásra | 404 |
| A nyúltvelő bioelektromos tevékenysége | 412 |
| A középagy működése | 415 |
| A gerincesek kisagyi működésének szerkezeti sajátosságai | 430 |
| A köztiagy működése | 447 |
| A köztiagy összehasonlító élettanának és morfológiájának általános kérdései | 447 |
| A thalamus működése | 451 |
| A hypothalamus működése. A hypothalamus és hypophysis neurohumorális kölcsönhatása | 453 |
| Az előagy működése | 461 |
| Alapvető összehasonlító morfológiai adatok és néhány általános kérdés az előagy funkcióinak fejlődésével kapcsolatban | 461 |
| Az előagy-féltekék elektromos ingerlékenysége és a különböző állatok előagyi mozgató területei az ontogenezis különböző szakaszaiban | 467 |
| Az extrapiramidális rendszer és a törzsganglionok | 478 |
| Az agykéreg és a reflexek ontogenetikai kialakulása | 479 |
| Az agykéreg bioelektromos aktivitása. Az elektroenkefalogramm alapfogalmai (összehasonlító és ontogenetikai adatok) | 480 |
| A feltételes reflexek összehasonlító élettanának néhány kérdése az előagy fiziológiájával kapcsolatban) | 488 |
| A feltételes reflexek ontogenezise és a nagyagykéreg működésének fejlődése | 498 |
| Irodalomjegyzék | 507 |
| Tárgymutató | 575 |
Folytatás Microsoft-tal