Az udmurt irodalom története

Fülszöveg

A finnugor nyelvű irodalmak kutatása a finnugor filológia legkevésbé művelt ágazata Magyarországon. Domokos Péter több szempontból úttörő vállalkozásának jelentősége a hazai tudományos életen is messze túlterjed. Polgárjogot vív ki a finnugor irodalmi kutatások számára, feledtetve Kodály Zoltán szemrehányó szavait: "Nagy hiánya irodalmunknak, hogy a rokonnépek költészetét alig ismerteti." Először ad alapos, részletes és összetett képet egy, a világ előtt jóformán ismeretlen kis nép irodalmi-kulturális életének egészéről, és tulajdonképpen először teszi a magyarság és Európa számára is hozzáférhetővé az udmurt (votják) szellemi kultúrát. Nemcsak a szorosabb értelemben vett udmurt irodalmat mutatja be, hanem felvázolja azt a történeti, nyelvi, néphagyományi és népköltészeti hátteret, amelyből a mai udmurt irodalom kifejlődött. Külön nagy érdeme a műnek, hogy a benne elmondottak lényegében érvényesek a komi, a mari, a mordvin, sőt a csuvas stb. irodalmak - tehát az ún. "fiatal írásbeliségű irodalmak" - kialakulásának előzményeire is. Még általánosabb kérdéseket vet fel a mű végén, ahol világméretekben tárgyalja a kis népek irodalmának lehetőségeit, feladatait és jövendő perspektíváit. Napjainkban, amikor a nemzeti mozgalmak fiatal irodalmakat nevelnek fel, s egyre világosabbá teszik az értékelésben és modellekben kizárólag Nyugat-Európára koncentráló szemlélet elavultságát, korszerű és szükséges mindezeknek a kérdéseknek Domokos Péter által képviselt felfogása és vizsgálati módja. Vissza