Az Új Európára készülve

Előszó

Amikor 1998-ban megismerkedtünk a Preparity-projekttel, a csatlakozási tárgyalások már megkezdődtek a régió országaival. Az ISES Alapítvány szakértők és társadalom interdiszciplináris csoportjával közösen felismerte a jelentőségét a német-osztrák-olasz nemzetközi team kezdeményezésének, és csatlakozott a már megkezdett projekthez. A feladat, hogy összegyűjtsünk és elemezzük a keleti bővítés előrelátható hatásait - a jelen állapotok felmérése alapján - az Európai Unió keleti határvidékén, valamint, hogy a levont következtetések alapján javaslatokat fogalmazzunk meg a döntéselőkészítők, a döntéshozók és a különféle kormányzati szinteken működő politikusok számára, rendkívül időszerű és újszerű volt. Amikor a munkát elkezdtük, a nemzetközi team már jelentősen előrehaladt a saját területén, ezért el kellett döntenünk, hogy mely kérdésekben tudunk érdemlegesen újat mondani és hozzájárulni a munka sikeréhez. A projekt címe: "PREPARITY" Strukturális politikai és regionális tervezés az EU közép-európai külső határvidékein. Felkészülés a keleti bővítésre - multi - és interdiszciplináris megközelítést feltételezett. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a rendelkezésünkre álló igen csekély idő alatt úgy lehetünk a leghatékonyabbak, ha élünk a téma komplexitása kínálta lehetőségekkel. Ahelyett, hogy néhány konvencionális kutatási területre koncentrálnánk, megkíséreljük a lehető legszélesebb körben bemutatni a globalizáció, az integráció és az átmenet összefonódó folyamatainak dimenzióit és összefüggéseit.
A Preparity-projekt keretén belül megpróbálunk racionális érveket, javaslatokat és tervezeteket letenni a döntéshozók asztalára. Ezekben a dokumentumokban felvázoltuk a globális demokratizálódás hosszú távú perspektíváit, továbbá a rövid távon elképzelt, személyes érdekekben rejlő veszélyeket. Abban a reményben tettük ezt, hogy újszerű és gyümölcsöző párbeszéd fog kialakulni, hiszen egy átgondolatlan monológ nemcsak az EU-integráció és a keleti bővítés ügyét nem viszi előbbre, de nem oldja meg az EU demokratizálódásának kérdését sem. Az persze nyilvánvaló, hogy a párbeszéd nem fog azonnali megoldásokat eredményezni. Annyit azonban elérhetünk, hogy legalább a káros hatású "vesztes-elvű" alternatívákat kerüljük, és a gyors változásoktól, az ismeretlentől és a "mástól" való félelmeket eloszlassuk. Vissza