Az új magyar és az európai számvitel

Előszó

Az Országgyűlés 1991. május 14-én egyszerűsített és gyorsított eljárással megtárgyalta és elfogadta a Számviteli törvényt. A kormánypárti és az ellenzéki képviselők egyaránt kiemelték a törvény jelentőségét a gazdasági átalakulás folyamatában és az Európához való csatlakozásban. A törvény 1992. január 1-jével lépett életbe, s ez egyúttal azt is jelenti, hogy ekkortól olyan piacgazdasági számvitel lesz Magyarországon, amely a korábbi helyzettől eltérően nem a központi irányítás, hanem a gazdaság szereplőinek, a tulajdonosoknak, a menedzsereknek, a hitelezőknek az érdekeit szolgálja és információs igényeit elégíti ki. A törvény a közös piaci csatlakozásunk elősegítését is szolgálja, hiszen az éves beszámolót az Európai Gazdasági Közösség 1978. évi 4. direktívája alapján szabályozza. Biztosítja a mérlegnyilvánosságot és könyvvizsgáló általi ellenőrzését. A fő cél az, hogy az éves beszámoló a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelemhelyzetéről a valóságnak, a tényleges helyzetnek megfelelő adatokat és a gazdálkodásról reális képet adjon. Kiadványunk célja az új Számviteli törvény előírásainak megismertetése, az éves beszámoló felépítésének és tartalmának bemutatása, a könyveléshez az új Számviteli törvénynek megfelelő számlatükör ajánlása, végül a nyugati és a magyar számviteli szabályok eltéréseinek összehasonlító vizsgálata. A szakkönyv elsősorban a vegyes vállalatok külföldi tulajdonosait és vezetőit, a külföldi befektetőket és hitelezőket segíti a magyar számviteli szabályok és elszámolások megismerésében és elsajátításában. Vissza