| Előszó | 3 |
| Faragó László: A nevelés fogalma | 5 |
| A nevelés meghatározása | 5 |
| Mi a meghatározás (definíció)? | 5 |
| A nevelés nem csupán kiskorúakra irányul | 6 |
| A nevelés nem merül ki a tervszerű hatásokban | 7 |
| A nevelés nem határozható meg pusztán a felnőtt szempontjából | 10 |
| Hogyan határozzuk meg hát a nevelést? A meghatározás nehézsége | 12 |
| A nevelés alapvető jegyei. A nevelés mint a társadalom funkciója | 14 |
| Az iskolai nevelő munka | 17 |
| Az iskolai nevelő munka elhatárolása egyéb nevelői tevékenységektől | 21 |
| Irodalom | 22 |
| Kérdések | 24 |
| Kiss Árpád: A pedagógia | 25 |
| Nevelés tudomány nélkül | 25 |
| A neveléstudomány | 30 |
| A tapasztalás a pedagógiában | 34 |
| Pedagógia és filozófia | 36 |
| Pedagógia és biológia | 38 |
| Pedagógia és pszichológia | 39 |
| Pedagógia és szociológia | 42 |
| Irodalom | 43 |
| Kérdések | 43 |
| A lélektani irányú pedagógia kialakulása. Írta: Faragó László | 47 |
| Az alanyi és a tárgyi szempont a pedagógiában | 47 |
| A gyermek felfedezése | 47 |
| Az egyoldalúan tárgyszempontú pedagógia | 48 |
| Az egyoldalúan tárgyszempontú (idealista) pedagógiának egy tipikus képviselője: Natorp Pál | 49 |
| A tárgyszempontú pedagógia nevelői gyakorlata | 50 |
| A gyermek helyzete a múlt társadalmában | 51 |
| Rousseau | 53 |
| A nagy felfedezés | 53 |
| A funkcionális autonómia elve | 54 |
| Mi az, amit még nem tudott Rousseau? | 55 |
| Mi az, amit Rousseau nem tudott? | 57 |
| Pestalozzi | 58 |
| A szeretet géniusza | 59 |
| A szociális misszió | 59 |
| A nép felemelése | 60 |
| Pestalozzi nem szociális forradalmár | 60 |
| A pedagógiai újító | 61 |
| Pestalozzi fogyatkozásai | 62 |
| Mit mutat tehát nekünk Rousseau és Pestalozzi példája? | 63 |
| Herbart | 63 |
| A neveléstudomány megalapozása | 63 |
| A herbarti lélektan | 64 |
| A formális fokozatok elmélete | 65 |
| A gyermek passzivitása | 65 |
| Herbart hatása | 66 |
| Fröbel | 66 |
| Fröber felfedezése | 66 |
| A játék nevelő jelentősége | 67 |
| Fröbel "adománya" | 68 |
| A misztika köde | 68 |
| A tandalok | 69 |
| Ellen Key | 70 |
| A gyermek százada | 71 |
| A biológiai értéktábla | 71 |
| A gyermek szentsége | 71 |
| A megújhodott társadalom | 72 |
| A nevelés méltósága | 73 |
| Montessori | 73 |
| A modern nevelői szemlélet és a szabadsággondolat | 73 |
| Montessori pedagógiai gondolatai | 74 |
| Hogyan neveljük a kisgyermeket? | 75 |
| A gyermek környezete és játékai | 76 |
| A Montessori-módszer fogyatkozásai | 76 |
| A funkcionális szemlélet | 78 |
| A modern pedagógia új lélektani megalapozást kíván | 78 |
| A régi és az új lélektan | 78 |
| A cselekvés értelme | 79 |
| A szükséglet-érdek törvénye | 80 |
| A fejlődés funkcionális értelme | 81 |
| A funkcionális szemlélet kialakítói | 82 |
| Irodalom | 84 |
| Kérdések | 85 |
| Kiss Árpád: A társadalmi szemléletű pedagógia | 87 |
| A gyermek felfedezése előtti pedagógia | 87 |
| A görög nevelés és pedagógia | 88 |
| A spártai nevelés | 88 |
| Az athéni nevelés | 88 |
| Platon pedagógiájából | 90 |
| Rómaiak, kereszténység, felvilágosodás | 93 |
| A XIX. század. Marx Károly | 95 |
| Irodalom | 98 |
| Kérdések | 98 |
| Kiss Árpád: A lélektani és a társadalmi szempont együttes érvényesülése | 100 |
| A funkcionális lélektan | 100 |
| Funkcionális lélektan - funkcionális nevelés | 101 |
| A lélektani és társadalmi irányú nevelés kapcsolata | 106 |
| Individualizáló nevelési módszerek | 115 |
| Decroly | 116 |
| A projekt-módszer | 121 |
| A Dalton-terv | 123 |
| A Winnetka-terv | 126 |
| Petersen jénai terve | 128 |
| Cousinet módszere | 132 |
| Példák egyes tárgyak csoportos tanítására | 133 |
| Freinet rendszere | 135 |
| A szocializmus nevelési törekvései | 136 |
| Részletek a Szovjetunió irányító pedagógusainak írásaiból | 139 |
| Kalinin, M. I. | 139 |
| Makarenko, A. Sz. | 142 |
| Medynszkij, Jevgenij | 152 |
| Irodalom | 153 |
| Kérdések | 155 |
| Kiss Árpád: Az emberré nevelés mai jelentése | 157 |
| Néhány szempont a nevelés mai jelentésének megállapításához. Nevelési cél és nevelési célok | 157 |
| Kit nevelünk? | 158 |
| Ki nevel? | 158 |
| Mivé nevelünk? | 159 |
| A testi nevelés | 161 |
| Az értelmi nevelés | 162 |
| A formális képzés | 165 |
| Módszer, koncentráció | 167 |
| Az erkölcsi nevelés | 169 |
| Alapvető nehézségek | 169 |
| A vallás-erkölcsi nevelés | 172 |
| A laikus erkölcs. Az erkölcstan, mint tantárgy | 173 |
| Az erkölcs a többi tantárgyban | 175 |
| A személyiség nevelése | 178 |
| Az esztétikai nevelés | 180 |
| A politikai nevelés | 182 |
| Szakirányú nevelés | 184 |
| Nőnevelés | 188 |
| Az önkormányzat | 192 |
| Irodalom | 193 |
| Kérdések | 193 |
| Faragó László: A nevelő | 195 |
| A nevelői személyiség vizsgálatának módszerei | 195 |
| A nevelői erények | 197 |
| A jó nevelő hivatáslélektani rajza | 197 |
| A "sikeres tanítók" nevelői erényei | 206 |
| S milyen erényeket követel a nevelőtől a növendék? | 208 |
| Nevelőtípusok | 208 |
| Tárgyias típusok | 209 |
| Alanyi típusok | 211 |
| Irodalom | 214 |
| Kérdések | 215 |
| Társadalmi átalakulásunk és a nevelőmunka. Írta: Faragó László | 217 |
| Társadalom és nevelés | 217 |
| Néhány nevelésszociológiai törvény | 217 |
| A nevelés feladata a társadalmi átalakulás korában | 223 |
| Irodalom | 228 |
| Kérdések | 229 |
| A magyar demokrácia iskolarendszere. Írta: Faragó László | 230 |
| Az úri Magyarország iskolarendszere (Történeti visszatekintés) | 230 |
| A népiskola | 230 |
| A középiskola | 235 |
| A demokrácia iskolareformjának jelentősége | 240 |
| A magyar demokrácia iskolarendszere | 243 |
| Az általános iskola | 243 |
| A középiskola | 245 |
| A közoktatásügyi igazgatás | 249 |
| A népművelés új formája | 251 |
| A dolgozók iskolái | 251 |
| A tanítóság felszabadítása | 252 |
| Egyház és állam viszonya. Az iskolák államosítása | 253 |
| A szakszervezeti mozgalom | 257 |
| A tanulóifjúság és a szülők új szervezetei | 258 |
| Külföldi demokratikus iskolareformok és iskolarendszerek | 260 |
| A Szovjetunió példája | 260 |
| A népi demokráciák iskolareformjai | 262 |
| Az 1944. évi angol iskolareform | 263 |
| Reformmozgalmak Franciaországban | 265 |
| Az Egyesült Államok demokratikus iskolasztervezete | 266 |
| A magyar külföldi iskolarendszerek összehasonlítása | 267 |
| Irodalom | 269 |
| Kérdések | 269 |
| Kiss Árpád: Az iskola belső életének megújulása | 271 |
| Az iskola két arca | 271 |
| A tanulmányokba való bevezetés | 273 |
| Osztályozás, fegyelmezés | 276 |
| Szülők, iskolánkívüli élet | 279 |
| Irodalom | 281 |
| Kérdések | 281 |
| Faragó László: A nevelőképzés problémái | 283 |
| A magyar nevelőképzés multja | 283 |
| A tanítóképzés | 283 |
| A tanárképzés | 287 |
| A polgári iskolai tanárképzés | 289 |
| Az általános iskola és a nevelőképzés | 290 |
| Az általános iskola nevelői | 290 |
| Az új nevelőképzés feladata | 291 |
| Az egységes általános iskolai nevelőképzés szükségessége | 292 |
| A pedagógiai főiskola tanterve és szelleme | 294 |
| A nevelőképzés néhány külföldi példája | 295 |
| Nevelőképzés a Szovjetúnióban | 295 |
| Az angol nevelőképzés. Mégegyszer: A tanárképzés problémája | 296 |
| A nevelőképzés helyzete az Egyesült Államokban. Az egységes nevelőképzés problémája | 298 |
| Irodalom | 299 |
| Kérdések | 300 |
| Kiss Árpád: A felnőttnevelés | 301 |
| A felnőttnevelés szükségessége | 301 |
| A felnőttnevelés módszere | 303 |
| Megvalósult formák | 304 |
| Vezetői és nevelői felelősség | 306 |
| A felnőttnevelés összefüggése a gyermek- és ifjúneveléssel | 308 |
| A szabad művelődés | 310 |
| Irodalom | 313 |
| Kérdések | 314 |
| Kis lexikon | 315 |